Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1973 (78. évfolyam, 1-12. szám)
1973-11-01 / 11. szám
ŰJÍTÓMOZGALOML A Szakszervezeti Bizottságok és a dolgozók feladatai a védjegyes áruk minőségének biztosítása terén Fejlődő gazdasági életünk, a mind több exportra gyártott árú, és nem utolsó sorban lakosság növekvő igényei kielégítése céljából egyre jobban előtérbe lép az áruk egymástól való megkülönböztetésére irányuló törekvés, az áruk különböző védjeggyel való ellátása. Ha azzal a kérdéssel akarunk foglalkozni hogy a minőség és a védjegy kellő megőrzése érdekében mi a dolgozóknak, es mi az üzemekben működő szakszervezeti szerveknek a feladata, elsődlegesen azzal kell nagyvonalakban megismerkedni, hogy mi a védjegy. Van a jogszabályoknak egy olyan csoportja, melynek az a tárgya, hogy az árukat, esetleg az áru jellegzetes külsejét megjelölje, védjeggyel lássa el. Ezeknek a jogszabályoknak az a joghatása, hogy' egyes áruféleségek megjelölésének határozott feltételek mellett - kizárólagosságot biztosítanak, a megjelölés használatára, illetőleg az azok felett való rendelkezésre. Az árumegjelölésnél a vevők részéről az az igény jelentkezik, hogy a meghatározott megjelölési forma a vevő által ismert, illetve elismert árut szimbolizáljon, és ne lehessen másik áruval összecserélni. Védjegy általában valamely sík térben ábrázolt, valamilyen jellegzetes ábra, vagy jel, de lehet ez térbeli idom, fényjel, stb. A védjegyjog lajstromozással keletkezik, vagyis a védjegyet az Országos Találmányi Hivatalhoz be kell nyújtani, ahol azt felülvizsgálat után lajstromozzák. Az oltalmi idő 10 év, melyet a 10 év letelte után meg lehet újítani. A védjegyhez fűződő jog kizárólagos,vagyis mindenki mást eltilt a védjegy használatától. A védjegy az árúval együtt jelenik meg a piacon, ezért az árúval való kapcsolata rendkívül szoros. A védjegy szimbólummá válik, jelképezi az áru eredetét, az áru természetét, ösztönöz az áru vásárlására. A védjegy a vásárló közönség számára biztosíték, hogy az általános minőségi követelményeken felül azt az árút kapja, melyhez a védjegy tartozik. Ugyanakkor a védjegy a védjeggyel ellátott árut előállító dolgozókra is nagyobb kötelezettséget ró, vagyis azt, hogy a vásárlóknak a védjeggyel ellátott áruba vetett bizalma ne rendüljön meg, az áru előállítására különös gondot fordítson, biztosítsa a kifogástalan minőséget. A védjegynek van egy olyan sajátságos tulajdonsága is, amely már nem szorosan az áruval, hanem a fogyasztóval van kapcsolatban. Az áruknak ugyanis az a rendeltetésük, hogy felhasználásra kerüljenek, és a felhasználás alkalmával kerülnek szoros kapcsolatba a fogyasztókkal. A fogyasztók érdekeinek védelme - vagyis, hogy az áru vásárlásánál és felhasználásánál semmilyen formában ne szenvedjen hátrányt - napjainkban igen előtérbe lépett és sokat hangoztatott probléma. A fogyasztók érdekeinek védelme sajátságos szakszervezeti feladat is. A fogyasztók érdekvédelme eddig egy sajátságos módon, a kereskedelmi társadalmi ellenőrökön keresztül került ellenőrzésre, és az ezen a téren mutatkozó hibák, kifogások feltárásával igyekeztek az árut előállító üzemek felé is jelzésekkel élni Ez a szerv azonban csak a már előállított áru illetve termék minőségét tudja ellenőrizni és csak jelzéssel tud élni az árut előállító gyár, vagy minőséget ellenőrző szervek (minisztériumok, KERMI, stb.) felé. A gazdaságirányítás új rendszere szükségessé teszi, hogy a szakszervezeti szerveknek, illetve a társadalmi ellenőrző szerveknek az ellenőrzése igazodjék az új gazdasági helyzethez, és a fogyasztók jelenlegi igényéhez. Ezért nem elegendő már az, hogy csak a kereskedelembe kikerülő áruk minőségét ellenőrizzük, hanem az ellenőrzésnek ki kell terjednie az egész munkafolyamatra, vagyis a termeléstől a fogyasztókig Csak ez által biztosítható a védjegyhez fűződő jó hírnév, a minőség megőrzése, a fogyasztók megfelelő érdekképviselete. Előfordul, hogy a védjeggyel ellátott áru nem minden esetben felel meg a minőségi követelményeknek, a fogyasztó „csalódik” mikor ilyen árut vesz használatba. A nem megfelelő minőségnek többféle oka lehet: gyártásnál nem megfelelő alapanyagok használata, nem megfelelő figyelem a terméket előállító dolgozó részéről, szervezetlen munka, nem megfelelő gépek használata, korszerűtlen szállítás és tárolás, stb. Mindezekből világosan kell látni, hogy a védjegyekkel ellátott áru minőségének a megőrzése nemcsak a kereskedelmi ellenőrzéssel oldható meg, hanem a teljes gyártási folyamat ellenőrzésével, a megfelelő körülmények biztosításával. Ezért indokolt, hogy a társadalmi kontroll, illetve a szakszervezetek ellenőrző tevékenysége a fogyasztói cikkeket gyártó üzemekre is kiterjedjenek. Különös ellenőrzést igényel a védjeggyel ellátott áru előállítása, mert a védjegyben megrendült bizalom egyaránt kihat a termelő üzem egész kollektívájára (nyereségrészesedés, prémium csökkenés, stb.) és a fogyasztók széles rétegeire is. A szakszervezetek XXI. Kongresszusán állásfoglalás történt abban, hogy fokozott figyelmet kell fordítani az áruellátás, ületve az áruk minőségére. Ennek érdekében az iparban és a kereskedelemben dolgozó szakszervezeti funkcionáriusokat arra kell ösztönözni, hogy ne csak a helyi, üzemi dolgozók érdekeit tartsák szem előtt, hanem az összes dolgozók (akik már mint fogyasztók kerülnek kapcsolatba az üzem által előállított termékkel) érdekét is. Az üzemekben, gyárakban dolgozó szakszervezeti funkcionáriusoknak az a feladatuk, hogy az egész gyártási folyamat alatt ellenőrizzék különösen a védjeggyel ellátott áruk előállítását, minőségét. Ennek érdekében a termelési, illetve a közgazdasági
