Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1972 (77. évfolyam, 1-12. szám)
1972-10-01 / 10. szám
10. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 77. ÉVF. 1972. ÉV Й77 A függőség esetében a szabadalmas nem kizárólagos licencet kérhet a szabadalom jogosítottjától, ehhez azonban a szabadalmi hivatal elnökének hozzájárulása szükséges. Ha a licenctárgyalás nem vezet eredményre, a hivatal elnökének döntését lehet kérni. A hivatal elnöke nem engedélyezhet nem kizárólagos licencet abban az esetben, ha a gátló szabadalom jogosítottjának jogait indokolatlanul sérti. 5. Előhasználat Az előhasználati jogot a japán törvény úgy tekinti, mint nem kizárólagos licencet. Előhasználati joga áll fenn annak, aki a bejelentés napján a találmány tárgyát iparilag használta vagy a használatbavétel céljára komoly előkészületeket tett, ha a bejelentés tartalmáról nem volt tudomása. Amennyiben az előhasználó a műszaki megoldást más személytől szerezte, az utóbbinak nem volt szabad tudnia ill. ismernie, hogy mi képezi a bejelentés tárgyát. Az előhasználó használati jogát az szabja meg, hogy a bejelentés napján milyen mértékben hasznosította a műszaki megoldást vagy pedig az előkészületek alapján mily méretű hasznosítást lehet feltételezni. 6. Átruházás A szabadalom átruházható, örökölhető, zálogba adható stb., de a jog átszállása csak a lajstromba bevezetés után válik hatályossá. Szabadalmastársak esetén a szabadalmastársnak hozájárulása szükséges a szabadalom eszmei hányadának átruházásához. VI Bírósági eljárás szabadalmi ügyekben Az engedélyezési eljárás első szakasza a hivatal hatáskörébe tartozik és ez két fokú. Az első fok az ügyintéző szintjén hozott határozat, a másod fok a szabadalmi bírói tanács által hozott határozat. Ez a tanács 3-5 szabadalmi bíróból ál! és tagjait a hivatal elnöke nevezi ki. Döntése ellen a Tokiói Felső Bírósághoz lehet fellebbezni. A szabadalomengedélyezés kérdésében benyújtott fellebbezés esetén a búróság nem dönthet abban, hogy pl. engedélyezi a szabadalmat, vagy elfogadja a bejelentő módosítását. A bíróság feladata annak megállapítására szorítkozik, hogy a szabadalmi bírói tanács törvényesen járt-e el, vagy sem. Megsemmisítés esetében is csak a törvényesség vizsgálatára teljed ki a bíróság lmtásköre. A bírósághoz csak az eljárásban félként részt vett fél fellebbezhet. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell benyújtani, külföldi bejelentő részére a tanács elnöke hosszabb határidőt is engedélyezhet. A bíróság előtti eljárásban a szabadalmi hivatal elnöke az alperes, kivételt képez az az eset, amikor a bíróság megsemmisítési ügyben jár el. A biróság előtt alperesként természetesen a hivatal elnöke nem személyesen jelenik meg, hanem az általa kijelölt és általában a fellebbezés tárgyát képező határozathozatalban résztvett szabadalmi biró képviseli az alperest. Ha a biróság a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, a továbbiakban a szabadalmi bírói tanács köteles az ügyben eljárni. A további eljárás során a biróság megállapítása iránymutató a szabadalmi bírói tanács számára. A Tokiói Felső Bíróság határozata ellen fellebezést lehet benyújtani a Legfelsőbb Bú ósághoz. A jogorvoslat tehát vegyes rendszerű, a szabadalmi hivatal mellett a biróság is eljár, de érdemi szabadalmi kérdésben nem dönthet és csak a törvénysértés megállapítására és a törvénysértő határozat hatályon kívül helyezésére szorítkozhat. Amennyiben a bírósági eljárás megsemmisítési ügyben folyik, a biróság az eljárás megindításáról értesíti a szabadalmi hivatalt. Amennyiben függő szabadalom esetében a licencszerződés a szabadalmi hivatal elnökének határozata alapján jön létre és a megállapított licencdíj kérdésében merül fel vita, vagy annak összegét az egyik fél nem fogadja el, a Tokiói Felső Bírósághoz lehet fordulni. Ez az eljárás a két szabadalmas között folyik, a hivatal abban nem vesz részt. dr. Pálos György 1. „Az első feltaláló” elve (the principle of first inventor), a jog nem az első bejelentőt, hanem az első feltalálót illeti meg. 2. A japán törvény szóhasználata. 3. L. Szabadalmi Közlöny 1972ivi 2. sz. 81. old. 9. a) pont 4. L. Szabó Nándomé: Törekvések a szabadalmi eljárás korszerűsítésére. A Halasztott vizsgálat szerepéről. Szabadalmi Közlöny 1968.évi 6. sz. 5. Az „európai” szabadalomengedélyezési eljárás és az „európai szabadalom a közös piac részére” c. egyezménytervezetek. L. M1E Közleményei 5. és 6. szám. Irodalom: A japán szabadalmi törvény. Transpatent 16-17(IX)70. Joshihiko Sato-Uwe Dreiss: The New Japanese Patent Law. Shinya Yoshii: Szabadalombitorlási perek Japánban. Akira Kukimoto: Summary of Japanese Patent Law. M. J. Joshino: Japan’ Managariaî System.
