Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1972 (77. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
1. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 77. ÉVI'. 1972. ÉV 3 A központi tanács plénuma 6 havonként ül össze. A plénumok közötti időben a munka vezetésére a központi tanács prezidiumot hoz létre, melynek tagajai: az elnök, a titkár és a prçzidiumi tagok. A szükséges adminisztrációt a központi iroda végzi. Mint a VOIR vázlatosan ismertetett szervezeti szabályzatából is kitűnik, a több mint S millió tagot számláló egyesület a demokratikus ccntra'izmus elvei alapján, a Szovjetunió minden területét behálózva - amint a statisztikai adatok is bizonyítják - hatékonyan veszi ki részét a műszaki fejlődés meggyorsításáért, a kommunista társadalom felépítésért vívott harcból. Dr. Szilvássy Zoltán NEMZETKÖZI VÉDJEGYMEGÁLLAPODÁS A Madridi MegáDapodás revíziója vagy „világegyezmény’’ ? A védjegyek nemzetközi lajstromozására kötött es immár 80 éve eredményesen funkcionáló Madridi Megállapodás körének bővítése az utóbbi években egyre inkább foglalkoztatja az érdekelteket. Egyéb gazdasági jellegű megfontolások mellett az európai és az angol jogrendszerű országok védjegy előírásai között mutatkozó eltérések is nehezítik azonban annak lehetőségét, hogy a Madridi Megállapodás tagállamainak köre bővüljön, például Nagy-Britanniával vagy az Egyesült Államokkal. Ez utóbbi országoknak a javaslata alapján - a Szellemi Tulajdon Világszervezete (W1PO) Titkárságának közreműködésével - már 1970-ben szakértőbizottság ült össze az elvek megvitatására, ugyancsak a múlt évben további három különböző összetételű bizottság is foglalkozott a problémával. E tanácskozásokon eltérő felfogást tapasztalhattunk számos olyan kérdésben, amelyek alapvető eltérést mutatnak a jelenlegi nemzetközi védjegymegállapodasban foglaltaktól.* 1971. október 4-11. között újra összeült a Párizsi Unió tagállamainak szakértőiből alakult bizottság. A tanácskozáson 34 ország - ezek között 5 KGST tagállam - továbbá 5 kormányközi és 19 nem kormányközi szervezet szakértői vettek részt. A W1PO Titkársága keretében, az előző tanácskozások alapján összeállított előkészítő anyag ezúttal lényegesen terjedelmesebb volt. Nem csupán elvekre korlátozódott, hanem egyezménytervezet (Trademark Registration Treaty** = TRT) Ls készült, végrehajtási szabályzattervezettel kiegészítve. Mint az előkészítő anyag bevezetője is hangsúlyozza, a tervezet - bizonyos szerkesztési és terminológiai módosításokkal - nemcsak új, független egyezmény létesítésére, hanem a Madridi Megállapodás szövegének módosítására is alkalmas lehet. Ezúttal a szakértőbizottság előtt tehát két feladat állt. Egyrészt eszmecserét folytatni arról, hogy várhatólag megoldhatók-e a problémák a Madridi Megállapodás revíziója keretében, vagy az igen széleskörű csatlakozásra új egyezmény biztosíthat-e csak lehetőséget. A szakértő ülés további ♦ Szabadalmi Közlöny 1970. évi 7. és 1971. évi 4. szám. ” Védjegy Lajstromozási Egyezmény. feladata a szövegtervezetben foglaltak részletes megvitatása volt. A Madridi Megállapodás Igazgatói Tanácsának múlt évi értekezletén is világosan látszott, hogy a Megállapodás tagállamai nem veszik örömmel a javasolt módosítások egy részét. Ilyen helyzetben a revízió, vagyis a Madridi Megállapodás új szövege keretében való rendezés nem Ígérkezett kilátásosnak. Az ülésen elhangzottak ezúttal is eltérő felfogást mutattak. A Madridi Megállapodásban részvevő, túlnyomórészt európai országok szakértőinek jelentős része aggályosnak találta új megállapodás létesítését. A KGST együttműködésben részvevő országok nagy része - Magyarország, a Szovjctúnió, Csehszlovákia - és J ugoszlávia szakértői is elsősorban a Madridi Megállapodás, vagyis a módosítások revízió keretében való megoldása mellett foglaltak állást, bár a helyzet ismeretében nem zárkóztak el a különálló egyezmény tervezetének megvitatása elől. Az Amerikai Egyesült Államok, /apán, Lengyelország, egyes fejlődésben levő országok és különböző nemzetközi szervezetek képviselői inkább új egyezmény kötését látják kívánatosnak, bár feltehetőleg az is hazai jogszabályaik jelentős módosítását tenné szükségessé. Svédország szakértői ellenezték a „világegyezmény” gondolatát. Arra hivatkoztak, hogy a védjegycgyezménnyel elérni kívánt célt inkább regionális megállapodások biztosítják, mint egy úgyszólván az egész világra kiterjedő egyezmény. Az előbbiek segítségével fokozottan biztosítottnak látja a svéd állásfoglalás a kis államok és kis vállalatok érdekeit, míg a széleskörű egyezményt inkább a nagy országok számára tartja előnyösnek. Felvetették - az 1960-as években felmerült - európai védjegy megteremtésének gondolatát. A svéd állasfoglaláshoz csatlakozót az ausztrál; a dán, a finn, a holland és a norvég delegáció is. A Madridi Megállapodástól független, új védjegyegyezmény kétségtelenül számos problémát vet fel, előre nem látható hatásokat eredményezhet a nemzetközi védjegybejelentések terén. A Madridi Unió kétségtelenül jól működik, és bizonyos módosításokkal továbbra is megfelelően megoldhatja a védjegyek nemzetközi - ez idő szerint túlnyomórészt európai - oltalmát. A nem tagállamok eltérő jogrendszerével való ,cgyçztetés cgyps kérdésekben jelentős módosításokat Igényelne a jelenlegi nemzetközi védjegycljárásban, illetve egyes országok nemzeti védjegyjogában. Mindez azonban nem jelent megoldhatatlan problémát. A jelenlegi tagállamok nagy részének a módosításokkal kapcsolatos elzárkózása mcgitélésünk szerint elsősorban nem jogi, hanem gazdaságpolitikai megfontoláson alapszik. Az egyezmény tagállamai körének erőteljes kibővítése új egyezmény létesítése útján látszik inkább megoldhatónak. Segítségével az összes szükségesnek látszó módosítások „megoldhatók”, s biztosítható olyan széleskörű védjegybejelentés! rendszer kiépítése, amelyet a fejlett gazdasági igények ma megkövetelnek. Számos nemzeti bejelentésből adódó problémát megoldhatna a nemzetközi bejelentés lehetősége. (Az így megszerzett, igen sok országot érintő védjegyoltalom már nem állna messze a hirdetésekben jelenleg alkalmazott, de jogüag nem létező, azonban kedvelt „világmárka” fogalmától.) A W1PO Titkársága gyakorlati okból találja aggályosnak a revízió útján való megoldást. A tervezett illetőleg javasolt módosítások ugyanis új elveket, sok tekintetben új fogalmakat, meghatározásokat kívánnak, ez önmagában is megnehezíti a Madridi Megállapodás szövegével való egyeztetést. Ezen kívül tudvalevő, hogy a megállapodás londoni és nizzai szövegeinek egyidejű érvényessége időszakában a fennálló, lényegében összehasonlíthatatlanul kisebb eltéréseket jelentő különbségek is nehézségeket okoznak a nemzetközi védjegycljárásokban, mind a Nemzetközi Irodának, mind a tagállamok hivatalainak. A javasolt változások természetesen ezúttal is csak az újabb szöveghez csatlakozott országok viszonylatában állnának fenn. Ugyanazon védjegynél ezért eltérő lenne pl. az oltalmi idő, a fizetendő díjak rendszere és összege, a nyelvhasználat lehetősége, nem szólva arról, hogy a nemzetközi bejelentésnek az új szöveg hatálya alá tartozó országok viszonylatában nem lenne többé előfeltétele a nemzeti lajstromozás, míg a korábbi szöveg megköveteli azt. A két egyezmény esetleges együttes fennállásából adódó problémák kiküszöbölésére a szakértők tanácskozásán olyan
