Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1972 (77. évfolyam, 1-12. szám)

1972-04-01 / 4. szám

290 SZABADALMI KÖZLÖNY 77. ll\T. 1972. ÊV ■1. vim Találmányi cs Felfedezésügyi Bizottsága irányítása alatt az Ossz szövetségi Állami Szabadalmi Ujdonságvizsgáló Intézetet, (VNIIGPE).* Azóta a találmányok vizsgá­latát az Intézet végzi. A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő' Találmányi és Felfedezésügyi Bizottság - amely egyéb feladatai mellett nyilvántartja és lajstromozza a találmányi bejelentéseket, szervezi a bejelentések uj­­donságvizsgálatát, határoz a szerzői tanú­sítványok és szabadalmak megadásáról, és kiadja az azokra vonatkozó okiratokat, — nagy súlyt helyez az Intézet munkájának helyes szervezésére, hogy a mintegy 120 000 évi bejelentéssel kapcsolatos ha­táridők betartása mellett a vizsgálat minő­ségének javítása is biztosítva legyen. A moszkvai üssz-szövetségi Szabadalmi Könyvtár, röviden YTTB (Vszeszojuznaja Paten tno-tehnicseszkaja Bibliotéka SzSzSzR), amely igen közismert, komoly segítséget nyújt a szovjet műszaki értelmi­ségnek a legújabb szabadalmi információ megismeréséhez. A könyvtár dokumentációs gyűjteményét elsősorban a Központi Ujdonságvizsgáló Intézet dolgozói látogatják rendszeresen, akik itt végzik az ujdonságkutatást. A vizsgálatot végző ügyintézőknek az egyetemi végzettség mellett ipaijogvédelmi szakértői végzettséggel kell rendelkezniök. Nagy súlyt helyeznek a logika követelmé­nyeinek alkalmazására, az objektív, meg­alapozott határozathozatal biztosítása ér dekében. Az Ujdonságvizsgáló Intézetben arra törekednek, hogy a vizsgálati módszer egy séges legyen. Ennek érdekében rendsze­res a tudományos kollokviumok tartása. Az Intézet a vizsgálattal összefüggő tudo­mányos monográfiákat ad ki. £ cikk keretei nem teszik lehetővé, hogy az ujdonságvizsgálat módszertani, ér­demi és alaki szabályait részletesen ismer­tessem. Ezért a jogszabályban előírt általá­nos irányelvek ulán az oltalmazható talál­mány tárgyát és az oltalmazhatóság egyes kritériumait röviden ismertetve, elsősorban az újdonság és haladás „(szuszcsesztven­­naja novizna”) és „polozsitelnüj effekt”) vizsgálata során figyelembe vett szempon­tokkal kívánok foglalkozni. *Vsztszojuznüj Naucsno-isszledovatelszkij Insztitut Goszudarsztvennoj Patentnoj Expertizü. Általános irányelvek A szovjel Utasítás szerint a találmá­nyok vizsgálatának az a célja, hogy a megoldások sokoldalú vizsgálatával feltár­janak minden újat, hasznosat és élenjárót, ami a népgazdaság bármely ágában, a kultúra, az egészségvédelem vagy a honvé­delem területén a technikai fejlődést elő­mozdítja: feladata állami és szerzőségi el­sőbbségi oltalmat biztosítani. A találmá­nyok jogi oltalmának formája a szerzői tanúsítvány, vagy a szabadalom. A szerzői tanusitványos- és szabadalmi oltalom tárgyai: A rendelet kimondja, hogy szerzői ta­núsítványt, vagy szabadalmat olyan mű­szaki feladat lényegileg új megoldására adnak, amely a népgazdaság, a kultúra, az egészségügy és a honvédelem bármely terü­letén előnyös hatással jár. A műszaki feladat lényegileg úi megol­dása a szovjet jog szerint azzal jellemez­hető, hogy a megoldásnak új, eddig nem ismert jellemzőkkel kell rendelkeznie. Ezek a jellemzők a találmány tárgyának (berendezésnek, eljárásnak, anyagnak) olyan új tulajdonságokat kölcsönöznek, amelyek előnyös hatást eredményeznek. Lényegi újdonsággal jellemzik részben „a pionír” - „úttörő” találmányokat, ame­lyek a technika területén új távlatokat nyitnak, új irányt szabnak az ipari terme­lésben, a gyógyászatban stb., vagy új érté­kes anyag, gép-, szerkezet, gyógyászati eszközök fajtáit, stb. hozzák létre; amikor a műszaki megoldás teljesen új és nincs előzménye. Ilyenek pl.: Fémek és más anyagok elektromos szikraforgácsolása Lazarenkó módszerével, amely többek között lehetővé tette egész kis átmérőjű bonyolult fúratok kialakítá­sát és átlagosnál keményebb ötvözetek esetében, amit a fémmegmunkálás mecha­nikai módszereivel nem lehetett megvalósí­tani. I Uj korszak nyílt a Szovjet vaskohászat fejlesztésében, amikor feltalálták az olvasz­tott acél (nyersvas, ötvözetek) vákuumban történő kezelését, ami által a fémek szi­lárdsága növelhető. Nagy jelentőségű a félvezetős hőelektromos telepre vonatkozó találmány, amely a hőenergiának elektro­mos energiává alakításában és fordítva - nyilvánul meg, olyan eszközökkel, ame­lyek a régen ismeretes hőelektromos effek­tus felhasználásán alapszanak. Az ilyen és hasonló találmányok lénye­gi újdonsága nem vonható kétségbe még akkor sem, ha a feltaláló a megoldandó feladat megvalósításához olyan konkrét eszközöket alkalmazott, amelyek önma­gukban nem tartalmaztak újdonságot. A szovjet gyakorlat szerint nem csupán azokat a javaslatokat tekintik találmány­nak, amelyek abszolút új műszaki leiada­tokat oldanak meg. A gyakorlatban lénye­gileg újnak ismerik el azokat a megoldá­sokat is, amelyek új tulajdonságot eredmé­nyeznek és ez a megoldás előnyös hatással jár együtt; a műszaki megoldásnak vart előzménye. Ezt a gyakorlatot a következő példa szemlélteti: bál az acél öntése és ötvözése vákuumban közismert, mégis 1948-ban találmányként ismerték el a magas olvadás­pontú ötvözetek vákuumos öntésére vo- / natkozó eljárást, melynél a vákuum ke­mencébe szenet is adagolnak a fém ötvözet átalakításához szükséges mennyiségben. Az adott esetben a vákuumos kezelés a fém tökéletesebb megtisztítását eredmé­nyezi gázzárványoktól. A vákuumos kezelés és az acél meg­­munkan.s megvalósítása különböző módo­zatainak ismerete ellenére 1958-ban talál­mánynak minősítették az acél folyamatos gáztalanításálioz alkalmazott berendezést; a berendezés újdonsága abban állt, hogy a vákuum kamrát 2 csővel látták el, ezeket az olvasztott fémbe mártották, és a csö­vekbe épített elektromágneses szivattyúk segítségével biztosították a fém átáramél­tatását a vákuum kamrán keresztül. Az új berendezéssel az addig ismertek hez képest tökéletesebb acéltisztítást lein tett elérni. Ha megvizsgáljuk, hogy az új megoldá­sok’egyszerűsége vagy komplikáltsága be­folyásolhatja-e az oltalmazhatóságot, meg­állapíthatjuk, hogy a legegyszerűbb, de legjobb megoldást megtalálni a legnehe­zebb feladat. Ezt a körülményt elsősorban olyan esetekben mérlegelik, amikor az egyszerű megoldás különösen jelentős ha tással jár együtt, vagy a népgazdaság szá­mára különös jelentőséggel bír, esetleg a dolgozók egészségvédelmét szolgálja, vagy az ország honvédelme szempontjából nagy jelentőségű. Lényegi az újdonsága szovjet előírások szerint akkor is, ha az ismert műszaki megoldásban meglevő újdonság más terüle­ten és más rendeltetéssel kerül alkalma­zásra; és végül ha az újdonság az ismert megoldások (gépek, fogások) együttes alkalmazásában nyilvánul meg. Az alábbi séma mint módszertani se­gédlet szemléltetően mutatja be a talál mány feltárásának főbb szakaszait, szovjet módszerrel. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom