Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1972 (77. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
1. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 77. ÊVF. 1972. ÉV 13 hctő legyen az egyazon széles fogalom közébe tartozó, egymás mellé rendelt fogalmaktól, csak azon jegyeket tükrözve, melyek lényegiek, és elengedhetetlenek, melyek összességével a szélesebb fogalom nem rendelkezik és amely jegyek közül akárcsak egynek az elhagyása is már mást jelenthet, de amelyek között egyetlen olyan sincs, amely nem lényegi, azaz melynek elhagyása a lényeg vonatkozásában indifferens. Az egyik esetben ugyanis definíciónk túl általános, nem konkrét, azaz sok ismert fogalomba ütközhet, a másik esetben a nem lényegi jegyek elengedhctetlenként való deklarálása révén túl határolttá, ezáltal automatikusan korlátozottá válik a meghatározás. Mindkettő alkalmatlan a találmány helyes meghatározására, mert az előbbi definíció ráolvasható lévén más fogalmakra is, ütközik azokba, ezért arra szabadalom nem engedélyezhető, vagy engedélyezés esetén utólag támadható, a második esetben pedig akárcsak egyetlen nem lényegi jegy elmaradásával való megvalósítás esetén a szabadalmas jogaival nem élhet, bitorlás megállapítását nem kérheti, azaz az ilyen szabadalom oltalmi köréből könnyen ki lehet jutni, az üyen szabadalom könnyen megkerülhető. Igen gondos munkát jelent tehát a szabadalmi igénypont jellemzőinek pontos megválasztása, mert azoknak csak a valóban szükséges, az elengedhetetlen, jegyek összességét kell megadniok, anélkül, hogy azok közül bármelyik is elhagyható lenne. Az u.n. másodlagos jegyeket tehát, ha azok a meghatározást elősegíthetik, csak feltételesként, de adott esetben kimutathatóként jelentkeznek, ilyen jellegük megjelölése mellett kell megadni (pl. egy jellemző „adott esetbem’ megjelölése általában elfogadott az iparjogvédelmi gyakorlatban). Növényfajták szabaduln i igénypontjának megfogalmazásánál is a fenti általános iparjogvédelmi szauáiyozásbol, gyakorlatból kell kiindulni, azaz a fajtabélyegek - melyek nyilván a jellemzők lesznek - úgy válogatandók meg, hogy azok a fajta valóságos, lényeges jegyei legyenek, m-lyeknek együttese más fajtánál nem mutatható ki és melyek fajtánk szignifikáns megkülönböztetői. Mivel jogszabály szerint az új fajtának akár alaktani, akár élettani, akar egyéb tulajdonság vonatkozásában legalább egy lényeges jellemző tekintetében el kell térnie az eddig ismertektől, nyilvánvaló, hogy jellegét tekintve a fajta igényponti definíciója széles skálájú lehet. A szabadalmi bejelentések alaki szabályozásáról szóló, már hivatkozott OTH elnöki hirdetmény az igénypontokról azt tartalmazza, hogy az igénypont tárgyi körből és jellemző részből áll. A tárgyi kör a találmány általános megjelölését, a szükséghez képest annak ismert elemeit tartalmazza (ezta gyűjtőfogalom körülírása), a jellemző rész pedig a találmány megkülönböztető ismérveit sorolja fel. A tárgyi kört és a jellemző részt az „amelyre jellemző”, „azzal jellemezve”, szavak kötik össze. A növényi találmányokra vonatkozó sajátos rendelkezés értelmében az igénypont tárgyi körébe a fajta gyűjtőfogalmi megjelölése tartozik, mig a jellemző részbe az új fajta megkülönböztető ismérveit a megfelelő (alaktani, élettani, stb.) csoportosításban kell megadni. Az igénypont tárgyi köre és jellemző része egyetlen körmondatból all. Példánkat tovább folytatva szőlőfajtánk szabadalmi igénypontja az alábbiak szerinti lehet: „Szabadalmi igénypont Korai érésű, kettős hasznosítású étkezési és borszőlő, amelyre jellemző, hogy gombabetegségekkel szemben jól rezisztens, fagyálló; tőkéje erős növekedésű, az egymást követő ízközök tengelye váltakozó irányú, hajtásszára merev növekedésű, nagy, adott esetben igen nagy, széles alapú, kúpszerű rügyei vannak, fakadó hajtása barnás-pirosaszöld, kifejlett hajtása világoszöld alapon halványan barna csikozásu, vitorlalevelei fényesek, csupaszok, világoszöldek, lomblevele fényes, középnagy, sötétzöld színű, formája arányosan ötkaréjos, az oldalkaréjok egymást átfedik, vállöble nyílt lantalakú, levelének széle fűrészes-csipkés fogazott, erezete világoszöld, fonákoldalán csupasz, virágjai himnősek, fürtje középnagy, vállas, közepesen tömött, bogyója középnagy, gömbölyű vagy megnyúlt gömbölyű, keményhúsú, ropogós, a kocsányról könnyen leválik." A szabadalmi igénypont közlésével leírásunk véget is ér. Az igénypont alatt a leírást a bejelentőnek alá kell Írnia. A leírásban ismertetett találmány szemléltető ábrázolása külön mellékleten történik. Az ábrázolás általános — ipari találmányoknál alkalmazott - formája A/4 vagy A/3 méretű kartonrajz és 2 példány, az eredetivel egyező, egyszerű másolat. Méretük olyan legyen, hogy a kétharmados lineáris méretcsökkentéssel készült másolatokon valamennyi részlet nehézség nélkül felismerhető maradjon. Az egyes ábrákat egymástól elhatárolva, folytatólagos számozással kell ellátni. Az ábrázolás nem tartalmazhat magyarázó szöveget, mert a találmány ábráinak ismertetése a leírórészbe tartozik. Az egyes lapoknak tartalmazniok kell a bejelentő nevét, a lapok összesített számát, a szóbanforgó lap sorszámát, a bejelentő aláírását. A lapokat összehajtogatni nem szabad, azokon a fényképmásolásra hátrányos hajtás vagy törés nem lehet. Szemben az általános szabályokkal, a növény- és állatfajtákra vonatkozó külön előírás lehetővé teszi, hogy a találmány tárgyát ne rajz, hanem fénykép ismertesse, sőt, - a dolog természetéből kifolyólag - a színes fényképes ábrázolás is szükségszerűen megengedett. Adott esetben, amikor a szin lényegi jegy, egyenesen elengedhetetlen a színes fényképpel való ábrázolás. A fénykép a találmány szerinti fajta egyedének szemléltetése. Éppen ezért akkor felel meg céljának, ha a leírással összhangban van, a fajta felismerését elősegíti, tehát a fajtabélyegek a fényképeken is határozottan felismerhetők. A fényképpel történő szemléltetés esetén a kinyomtatásra kerülő szabadalmi leíráshoz való mellékelés céljából az OTH felhívására a bejelentő a szükséges számú fényképet, színes fényképet - ez jelenleg 160 darab — benyújtani köteles. Példánkban a találmányt képező szőlőfajtát fekete-fehér fényképen ismertettük. A képek jelentése a szövegből megismerhető. A leírás mellékletét képezi a találmány lényegi ismérveit tartalmazó kivonat is, mely ugyancsak három példányban nyújtandó be. Az alaki szabályozás szerint a kivonat szakmai körök tájékoztatása céljára készülő 50-150 szóból álló tömörítvény, melynek össze kell foglalnia mindazt, ami a leírásban, igénypontokban és rajzokban szerepel. Példánkban a kivonat az alábbi szerinti: „Korai érésű étkezési és borszőlő. Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Dunaföldvár. A bejelentés napja: 1971. augusztus 31. A találmány kettős hasznosítású étkezési és borszőlő fajtára vonatkozik, mely a korai érésű fajták csoportjába tartozik. A növény fajtaneve: Bársony gyöngy. Származása: [(Csabagyöngye x Vitis Amurensis) x Csabagyöngye] A találmány korai, augusztus második felében érő kettős hasznosítású étkezési és borszőlő, melynek meghatározója, hogy tőkéje fagyálló, erős növekedésű, erős vesszői felfelé törőek, az egymást követő ízközök váltakozó irányúak, igen nagy, széles alakú, kúpszerű rügyekkel. Fakadó hajtása barnás-pirosas-zöld, kifejlett hajtása világoszöld alapon halványan barna csíkozású, lomblevele fényes, középnagy, intenzíven zöld színű, formája arányosan ötkaréjos, az oldalkaréjok egymást átfedik. Vállöble nyílt, lantalakú. Leveleinek széle fűrészesen csipkés. Erezete világoszöld és fonákoldalán csupasz. Virágjai himnősek. Fürtje középnagy, vállas, közepesen tömött. Bogyója gömbölyű vagy megnyúlt gömbölyű, középnagy, keményhúsú, ropogós, mely a kocsányról könnyen leválik. A növényre jellemző az, hogy gombabetegségeknek ellenáll, magasművelésre kiválóan alkalmas." A jogszabály szerint a növényfajtákra adott szabadalom alapján a szabadalmasnak kizárólagos joga van arra, hogy az új növényfajta ivaros vagy nem ivaros szaporító anyagát - ilyenként - kereskedelmi forgalomba hozatal céljára termelje, eladja, vagy kereskedelmi forgalomba hozza, vagy e tevékenységekre masnak engedélyt (licenciát) adjon, illetve csak az ő engedélyével szabad olyan külföldi országokba szállítani az új növényfajta szaporítóanyagát, ahol a növényekre a hazai törvénnyel megállapított oltalomhoz hasonló oltalom nem áll fent. Mint látható, a rendelkezésijog a szabadalmas számára elég széleskörű, azonban fokozottan hangsúlyozzuk, hogy a szabadalmi oltalom nem köztermesztési engedély, és a szabadalmazott új növényfajta is csak állami minősítessél vehető köztermesztésbe: A szabadalom a köztermesztési engedélyt nem pótolja, vagy nem helyettesítheti, így a „fajta-politikát” nem befolyásolhatja, lévén rendeltetése egészen más. Derzsi Vilmos
