Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1971 (76. évfolyam, 1-12. szám)
1971-01-01 / 1. szám
8 SZABADALMI KÖZLÖNY 76. ÉVF. 1971. ÉV 1. szám ni. Módosítás Az adminisztráció és pénzügyi rendelkezéseket tartalmazó 13—17. cikkek módosítása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Módosítást a közgyűlés bármely tagországa, a végrehajtó bizottság vagy a főigazgató indítványozhat. Az indítványt a közgyűlés elé terjesztés előtt hat hónappal közölni kell a tagországokkal. A közgyűlésre (13. cikk) és a módosításokra (17. cikk) vonatkozó határozathozatalhoz a leadott szavazatok négyötöde, a 14—16. cikk esetében a szavazatok háromnegyede szükséges. A módosítás egy hónappal azután lép hatályba, ha azoknak az országoknak a háromnegyede (illetve a 13. és 17. cikkek esetében négyötöde), melyek az elfogadás időpontjában a közgyűlés tagjai voltak, írásban elfogadó nyilatkozatot adnak a főigazgatónak. Az írásbeli nyilatkozat az alkotmányos eljárásnak megfelelő közlés lehet, hiszen hatályos nemzetközi egyezmény szövegének megváltoztatásáról van szó. A módosítás kötelező minden tagállamra, mely a. , a módosítás hatályba lépésekor a közgyűlés tagja vagy b. , későbbi időpontban a közgyűlés tagjává válik. A pénzügyi kötelezettségeket növelő módosítás azonban csak azokra az országokra kötelező, melyek a módosítást elfogadják. Egyéb módosítások (melyek nem a 13—17. cikkre vonatkoznak) a felülvizsgálati értekezletek (diplomáciai konferenciák) hatáskörébe tartoznak, melyeket az unió más-más országában tartanak. ív. Csatlakozás, hatálybalépés, felmondás Az unió minden országa és minden más ország is csatlakozhat a stockholmi okmányhoz. Azok az országok, melyek aláírták, megerősítéssel válnak az okmány részesévé. A megerősítő vagy csatlakozási okmányt a főigazgatónál kell letenni, ezzel is kifejezésre juttatva az uniók teljes függetlenségét és a főigazgató-tisztség jelentőségét. (A stockholmi okmány előtt a csatlakozási okmányt a svájci szövetségi kormánynál kellett letenni.) Uniós országok csatlakozása: Az uniós országok három lehetőség között választhatnak: a) megmaradnak az általuk elfogadott régebbi szöveg, pl. londoni vagy lisszaboni szöveg alapján. Ebben az esetben öt évig gyakorolhatják szavazási jogukat az unió szerveiben; b) kijelenthetik, hogy a megerősítés vagy csatlakozás nem vonatkozik az anyagi jogi módosításra 1—12 cikk (a feltalálói tanúsítvány 4. cikk I. bekezdés). Ennek csak az a következménye, hogy a feltalálói tanúsítványra (szerzői tanúsítványra) alapozott uniós elsőbbséget nem kötelesek elfogadni (1. IV.); c) kijelenthetik, hogy a megerősítés vagy csatlakozás nem vonatkozik a 13—17. cikkre (adminisztratív és pénzügyi rendelkezések). Ez az a-pontban megjelölt következménnyel jár. A fenti lehetőségek biztosítása azt a célt szolgálta, hogy minél több állam erősítse meg az új okmányt. Eddig azonban az okmányt megerősítő egy állam sem élt azzal a lehetőséggel, hogy az anyagi jogi módosítást ne ismerje el magára nézve kötelezőnek. Az 1—12 cikk valamint a 13—17 cikk három hónap elteltével lép hatályba attól számítva, amikor tíz uniós ország megerősítő vagy csatlakozási okmányát a b) és c) pontban megjelölt nyilatkozat megtétele nélkül letette. Ez annyit jelent, hogy mind az anyagi jogi, mind az adminisztratív és pénzügyi módosítás hatálybalépésekor tíz országnak a megerősítése szükséges. A 18—30 cikk abban az időpontban lép hatályba, amikor a b) és c) pontban említett rendelkezések bármelyike erre az országra nézve hatályba lép. Nem uniós országok csatlakozása: Azoknak az országoknak a vonatkozásában, melyek a csatlakozási nyilatkozatot a stockholmi okmány valamelyik részének hatálybalépése után vagy a hatálybalépés előtt legfeljebb egy hónappal közölték, az okmány három hónappal azután lép hatályba, amikor a főigazgató a csatlakozást a tagországokkal közölte. Ez alól kivételt képez az, ha a csatlakozó állam nyilatkozatában későbbi időpontot jelölt meg, ebben az esetben az okmány a megjelölt időpontban lép hatályba. Fenti rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a csatlakozási nyilatkozat letételére a teljes okmány hatályba lépése után kerül sor. A stockholmi okmány teljes hatálybalépése után az egyezmény korábbi szövegeihez (pl. lisszaboni) egy ország sem csatlakozhat. Az egyezményt a főigazgatóhoz küldött közléssel bármelyik ország felmondhatja, a felmondás azonban egyben valamennyi korábbi szöveg felmondását is jelenti. Ha tehát egy ország részese volt a stockholmi szövegnek, nem térhet vissza a lisszaboni vagy egy azt megelőző szövegre. A felmondás a főigazgatóhoz történt kézbesítést követő egy év elteltével lép hatályba. A felmondási jogot korlátozza az a rendelkezés, melynek értelmében az uniós tagság kezdetétől számított öt év elteltéig egy ország sem gyakorolhatja felmondási jogát. v- Vitás kérdések rendezése A stockholmi szöveg értelmében az egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban keletkező vitákat az uniós országok a Nemzetközi Bíróság elé terjeszthetik [28 cikk (1) bek.], amennyiben a kérdést tárgyalás útján nem tudják rendezni. A stockholmi szöveg aláírásakor illetve megerősítő vagy csatlakozási okmányának letétbe helyezésekor a rendelkezés vonatkozásában fenntartással lehet élni. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a megerősítő okirat letételekor nyilatkozatot tett, melynek értelmében Magyarország a 28. cikk (1) bekezdését magára nézve nem tartja kötelezőnek. VI- A PUE külön megállapodásai Mint már említettük a külön megállapodásook szövegeit is módosította a stockholmi konferencia. A külön megállapodások korszerűsítése kétféle képpen történt: a) Az uniókkal rendelkező megállapodásoknál követték a PUE stockholmi szövegét. A külön uniók a végrehajtó bizottság kivételével ugyanazokkal a szervekkel rendelkeznek, mint a főuniók és az új szövegek adminisztratív és pénzügyi rendelkezései a fenti eltéréssel megfelelnek a PUE stockholmi szövegének. Formailag eltér ettől az ipari minták és modellek nemzetközi lajstromozására vonatkozó Hágai Megállapodás annyiban, hogy az adminisztratív, pénzügyi és zárórendelkezések korszerűsített rendelkezéseit nem maga a Megállapodás, hanem pótokmány tartalmazza. Ennek oka az, hogy az 1925. november 6-án létrejött Hágai Megállapodás 1960. november 28-i legújabb hágai szövege még nem lépett hatályba. A pótokmány tulajdonképpen kiegészítő megállapodás a hatályban levő szövegekhez. b) Az áruk hamis vagy megtévesztő jelzéseinek megakadályozására vonatkozó Madridi Megállapodás nem rendelkezik szervezettel, itt ilyen irányú korszerűsítésre nem volt szükség. A PUE szövegének korszerűsítése következtében azonban szükségessé vált a csatlakozással, a csatlakozási okmányok letételével, a hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezések módosítása és ezeket tartalmazza a stockholmi kiegészítő okmány. A stockholmi szövegek megoldásai természetesen alapját képezik az újabb külön megállapodásoknak és egyezményeknek is. így a Szabadalmi Együttműködési Szerződés felépítése is pontosan követi a stockholmi mintát.
