Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1971 (76. évfolyam, 1-12. szám)
1971-01-01 / 1. szám
6 SZABADALMI KÖZLÖNY 76. ÉVF. 1971. ÉV 1. szán egyik unióhoz sem tartozó államok jogait és kötelezettségeit érinti. Ha pl. a módosítás arra vonatkoznék, hogy az egyes uniók hozzájárulásait ne az uniók, hanem közvetlenül az egyes uniós tagállamok fizessék meg. ebben a kérdésben a konferencia nem-uniós tagállamai nem szavazhatnának. Az uniókkal kapcsolatos kérdésekben tehát csak ez uniós államok szavazhatnak. A módosítás elfogadásához elegendő az egyszerű szótöbbség. A konferencia azonban csak olyan módosító javaslat felett szavazhat, amelyet a Párizsi Unió és a Berni Unió közgyűlése előzőleg elfogadott. Miután a két főunióban a módosító javaslat elfogadásához 3 '4-es szótöbbség szükséges [PUE 17 cikk (2) bek., BUE 26 cikk (2) bek.] a konferencián előírt egyszerű többség ténylegesen minősített háromnegyedes többség. A módosítás egy hónappal azután lép hatályba, hogy a szavazásra jogosultak háromnegyede az alkotmányos eljárásuknak megfelelő írásbeli nyilatkozatot megtették. A módosítás minden államra kötelező, arra is, amelyik azt nem fogadta el. Ez alól kivétel, hogy a pénzügyi kötelezettségek módosítása csak azt az államot köti, amely a módosítást elfogadta. Ennél a kérdésnél nem szabad elfeledkezni arról, hogy itt kizárólag adminisztrációs és pénzügyi vonatkozású rendelkezések módosításáról van szó. A Párizsi és Berni Unióban létrejövetelüktől kezdve az egyezmények módosítása csak egyhangú döntés alapján volt lehetséges. Az egyhangúságot az uniós egyezmények anyagi jogi rendelkezései tekintetében Stockholmban is fenntartották, az SZTV-t létrehozó Egyezmény ilyen anyagi jogi rendelkezéseket viszont nem tartalmaz; 7. Felmondás A tagállamok az Egyezményt bármikor felmondhatják. A felmondást a főigazgatóval kell közölni és az a főigazgatóhoz történt kézbesítést követő hat hónap elteltével lép hatályba. Az Egyezménynek a felmondásra vonatkozó 13. cikke a legegyszerűbb rendelkezések közé tartozik, különösen, ha a közgyűlésre, konferenciára, pénzügyekre vonatkozó bonyolult rendelkezésekre gondolunk. Ennek az egyszerű rendelkezésnek viszont a következményei lehetnek igen bonyolultak. Mi lesz akkor, ha egy párizsi uniós tagállam mondja fel az Egyezményt? A Párizsi Unióval szemben fenálló pénzügyi kötelezettségét továbbra is teljesítenie kell. A Párizsi Unió viszont saját költségvetéséből fedezi SZTV-e kiadásainak rá eső hányadát. Az Egyezmény felmondása megtörtént, a felmondó ország megszűnt tagország lenni az SZTV-ben, a felmondó állam közvetve mégis tovább finanszírozza, illetve kénytelen finanszírozni az SZTV-t. A Párizsi Unió közgyűlése és végrehajtóbizottsága több jelentős kérdésben döntő módon befolyásolja az SZTV közgyűlések és koordinációs bizottságának határozatait, hiszen gyakorlatilag vétójoggal rendelkezik. Ebben az esetben olyan államok szavazata alapján születhet meg a döntés, melyek közül egyesek nem tagjai az SZVT-nek. Csak két kérdést említettünk meg, a két legszembeötlőbbet. Az Egyezmény erre vonatkozó rendelkezéseket nem tartalmaz. Bízunk abban, hogy ilyen esetre nem fog sor kerülni. 8, Átmeneti rendelkezések Miután az első főigazgató kinevezése a BIRPI igazgatójának, G. H. C. Bodenhausen személyében megtörtént, a Nemzetközi Iroda is megkezdte működését. Amikor a Párizsi és Berni Unió valamennyi tagállama a Szervezet tagjává válik, a két unió irodájának BIRPI mnden joga, kötelezettsége és vagyona a Nemzetközi Irodára száll át. Az átmeneti rendelkezések alapján az uniós államok az Egyezmény hatályba lépésétől számított öt évig az SZTV- én belül akkor is gyakorolhatják a tagállamokat megillető jogokat, ha az Egyezménynek nem részesei. Az üt év lejártával ezek a jogok megszűnnek, így az Egyezmény részesévé nem vált tagállam szavazati joga megszűnik a közgyűlésen, a konferencián és ha tagja volt, a koordinációs bizottságban is. III. ' AZ UNIÖS EGYEZMÉNYEK ADMINISZTRATÍV ÉS PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEINEK KORSZERŰSÍTÉSE A PUE szervezetének korszerűsítésével kapcsolatos előkészítő munka 1964-ben kezdődött. Míg eleinte szűkebb körű munkabizottság készített javaslatokat, 1965-ben és 1966-ban már szakértői értekezlet ült össze, melyre a két nagy unió minden tagját meghívták. Az előkészítő munka során a bizottságok több irányelvet fogadtak el, a tervezet készítésénél ezeket messzemenően figyelembe vették. Ezeknek alapján biztosítani kellett az egyes uniók teljes függetlenségét egymástól és főleg a felállítandó SZTV vonatkozásában. Az uniók legfőbb szerve a közgyűlés. Az SZTV-nek feladata az uniók vonatkozásában az uniók tevékenységének koordinálása. Az SZTV-nek és az unióknak az irodáit egy irodává vonják össze, melyet az SZTV-nek főigazgatója irányít. Az alapelvek az új szövegekben megvalósultak és ennek köszönhető, hogy az új struktúra eléggé szövevényessé vált. Az uniók teljes függetlenségének és egyben az SZTV működésének biztosítása, figyelembe véve azt; hogy az utóbbinak nem uniós államok is lehetnek tagjai; elkerülhetetlenné tette a bonyolult szervezeti felépítést. Miután az uniós egyezmény adminisztratív és pénzügyi rendelkezéseinek korszerűsítése azonos elvek figyelembe vételével és azonos megoldások alkalmazásával történt, a továbbiakban a Párizsi Uniós Egyezményben bekövetkezett változás alapján mutatjuk be a stockholmi konferen_ cia eredményét. 2. A PÁRIZSI UNIÓS EGYEZMÉNY STOCKHOLMI SZÖVEGE !•> A stockholmi szöveg alapján a Párizsi Unió a következő szervekkel rendelkezik: a. , közgyűlés, b. , végrehajtóbizottság c. , Nemzetközi Iroda ad. a.. Közgyűlés A Közgyűlés az unió legfőbb szerve, mely az uniót érintő minden kérdésben dönt, mint pl. az unió fenntartása, fejlesztése vagy az egyezmény alkalmazása. A köz4 gyűlés állapítja meg az unió munkatervét, fogadja el a költségvetést, hagyja jóvá a zárszámadást. Megválasztja a végrehajtó bizottság tagjait, megtárgyalja és jóváhagyja a végrehajtó bizottság jelentéseit és munkatervét, utasí-
