Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1971 (76. évfolyam, 1-12. szám)

1971-06-01 / 6. szám

6. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 76. ÉVF. 1971. ÉV 445 a gyakorlati és elméleti élet terüle­tén. Magyarország kiterjedt diplomá­ciai kapcsolatait gyümölcsözteti ami­kor a hazai termelési adottságait felhasználva aktív szerepet vállal a nemzetközi munkamegosztás és ke­reskedelem bővítése és kiterjesztése tekintetében. A licenckereskedelem kétirányú tevékenység, melynek import és ex­port oldala van. A NIKEX mindkét tevékenység tekintetében jelentős helyet foglal el az ország gazdasági életében. A licenc és know-how im­port hazai ipari szükséglet kielégí­tését célozza, amikor a népgazdasá­gi fejlesztési és iparpolitikai célkitű­zések teljesítése érdekében eseten­ként licencet és know-how-ot vásá­rol. Ebben az esetben a világon ren­delkezésre álló legjobb eljárás, vagy berendezés képezi a vétel tárgyát, a gazdasági tényezők beható figyelem­­bevételével. E helyen az importtal kapcsolatos kérdések részletekbe menő ismertetését nem kívánom tárgyalni, kizárólag az export szem­pontjából érdekesebb kérdéseket te­szem vizsgálat tárgyává. A NIKEX 1948. október 1-én ala­kult és így a „legidősebb” külkeres­kedelmi vállalat, jelenleg 520 belföl­di partnerrel és mintegy 2500 külföl­di céggel áll kapcsolatban. Ez az igazán tartósnak mondható 23 éves műszaki és kereskedelmi kapcsolat a világ valamennyi jelentősnek mondható ipari és kereskedelmi vál­lalatával az alapja a NIKEX ked­vező licenckereskedelmének. A vállalat kereskedelmi szakosz­tályai — együttműködve a licencér­­tékesítési részleggel, felhasználva műszaki és kereskedelmi szakértői­nek személyes kapcsolatait — biz­tosítékai annak, hogy a vállalathoz kerülő találmányok és know-how-k jó kezekbe kerülnek és értékesí­tésük reálisan várható. A vállalat tervszerűen foglalkozik az új és az értékesítés szempontjá­ból jelentősnek ítélt magyar talál­mányokkal. A szolgálati találmá­nyok tulajdonosaival közös költség­vállalás mellett előlegezi a találmá­nyi bejelentések és a szabadalmak fenntartásának költségeit; az egyéni találmányok esetében az összes költ­séget magára vállalja, illetőleg meg­előlegezi a találmány licencének ér­tékesítéséig. Adott esetben még a prototípus legyártásának költségeit is vállalja, ha a megvalósítás hiánya akadálya lenne az értékesítésnek. Ilyen jellegű támogatásra természe­tesen csak a minden szempontból kedvezőnek ítélt (értékesítés lehető­sége, műszaki színvonal és gazdasá­gosság) találmányok esetében kerül­het sor. A gondos válogatás ered­ményeként kerülhetett sor olyan jellegű licencszerződések megkötésé­re angol, kanadai, francia, svájci, japán, osztrák, nyugatnémet, indiai cégekkel, ahol a belépődíj öszege egy-egy esetben meghaladta az 500 000 US $-t. Természetesen nem mond le a NIKEX olyan kisebb üz­letek megkötésének lehetőségéről sem, ahol ez az összeg csak 50—100 ezer US $ körül mozog. Az együtt­működés a feltalálókkal és a válla­latokkal az előkészítési időszaktól kezdve a piackutatáson keresztül a szerződés megkötéséig összhangban bonyolítódik le. A feltalálók részt vesznek valamennyi külföldi és bel­földi tárgyaláson, jelenlétükkel és szakértelmükkel a legnagyobb segít­séget nyújtják az üzlet megkötésé­nél. Ki ismerné jobban az adott ta­lálmány elméleti és gyakorlati kér­déseit, finomításait, mint a műszaki megoldás feltalálója. Helyes tehát a vállalatnak az az álláspontja, hogy a feltalálót a műszaki tárgyalásokba erőteljesen bevonja és megkérdezi véleményét a kereskedelmi feltéte­lek kialakításánál is. Az előbbiekben röviden ismerte­tett, mindkét fél számára gyümöl­csöző harmonikus együttműködés eredményeként említhetnénk — nem törekedve a teljes felsorolásra — az Ajtay Zoltán, Szilárd József, Koszorús István; „Réselő, illetőleg fejtőgép” know-how-jának értéke­sítését. A találmány alkalmazásával a mai napig már több mint 130 db komplett egységet gyártott le és adott el USA-beli, francia, olasz, spanyol stb. cégeknek a know-how licencvevője az österreichische AL­PINE Montangesellschaft. A Bányászati Kutató Intézet „El­járás felszíni vizek ivóvíz céljára, valamint ipari vizek elfolyatásra al­kalmassá tételére történő mestersé­ges tisztítására derítés útján” tár­gyú szabadalmának (feltalálók: De­meter László, Galgóczi Béla, dr. Boz­­zay Józsefné, Zagyvái István) licen­­cét a francia SADE cég (Párizs) vá­sárolta meg. Az „Eljárás és beren­dezés fémrudak, fémszálak darabo­lására” tárgyú találmány (feltalá­lók: Veress Ferenc, Véghelyi János, Berény Pál, Világi Miklós, Schweig­­hoffer Tibor) licencét eddig svájci, angol és kanadai vállalatok vásárol­ták meg és a devizahozam eléri a 800 000 US $-t. A Rostkikészítő Vál­lalat „Eljárás bútorlap gyártására” találmányát (feltalálók: Juhász Pé­ter, Bakai István, dr. Kovács Lajos) (forgácslapgyártás) svéd, Becker Fe­renc, Gál István, dr. Kulcsár Gyu­la, Reviczky Ferenc „Eljárás égetett téglák előállítására” tárgyú, vala­mint Becker Ferenc, Gál István, dr. Kulcsár Gyula, Palotai Lajos, Re­viczky Ferenc „Eljárás szénbányá­szati meddőhányóanyag feldolgozá­sára szén kinyerése mellett” tárgyú találmányát török, a Villamosipari Kutató Intézet „Porkoncentrációmé­rő ciklonszonda” találmányát (felta­láló: Serege Sándor) nyugatnémet, saválló zománcedény gyártási tech­nológia know-how-ját indiai, Deme­ter László: „Eljárás és berendezés folyadékok tisztítására szűrésseF’tár­gyú találmányát japán, végül Ken­den Tbor: „Eljárás vasfelületek kor­rózió elleni védelmére alumínium bevonattal” találmányát japán és spanyol cégeknek adtuk el. Az elért eredmények magukban hordozzák a további üzletek lehető­ségeit is. Licencvevőink meg vannak elégedve a kapott műszaki értékek­kel és az ahhoz csatlakozó know­how szolgáltatásainkkal. Ezt bizo­nyítja az a példa is, amikor jugosz­láv cég vásárolt meg egy precíziós öntödei eljárást know-how formá­jában, melynek segítségével után­­munkálás nélkül szerelhető, nagytö­megű és nagy pontosságú ötvözött öntöttacél alkatrészeket lehet olcsón előállítani. Ügyfelünk a know-how felhasználáshoz vásárolt egy komp­lett precíziós öntödei gépparkot és a tervezési munkát is a magyar fél­lel végeztette el. Ma már Indiában is működik egy precíziós öntöde és további 8 öntöde vár leszállításra teljesen önálló magyar technológia és know-how felhasználásával. Nagy fontosságot tulajdonít a NI­KEX a nemzetközi propagandának, ennek érdekében számos jelentős nemzetközi találmányi és ipari ki­állításon mutatja be a találmányo­kat, önálló kiállításokat, előadáso­kat is szervez, ahol a találmányok­ról készült színesfilmeket is rend­szeresen bemutatják. 1970-ben 8 al­kalommal került sor, 1971-ben 9 al­kalommal lesz lehetőség ilyen jel­legű szervezésre. A gondosan előké­szített, megfelelően kiválasztott és szabadalmakkal védett találmányok kiállítása majdnem minden esetben szerződéskötést hoz magával. A düs­seldorfi és londoni kiállítások ered­ményeként értékesítettük a Vasipa­ri Kutató Intézet által kifejlesztett: „Hagyományos alapanyagokból gyártott permanens oxidmágnesek paramétereivel egyenlő értékű oxid­mágnesek gyártása olcsóbb (hulla­dék) anyagokból” tárgyú találmányt know-how formájában. Az ipari termelés korszerű szín­vonala mellett rendkívül« fontos a termelés gazdaságossága. Fokozottan érvényes ez a tömeggyártásban, ahol már néhány százalék megtaka­rítás is nagy összeget tehet ki. A gazdaságosabb termelés általában a gyártástechnológia racionalizálásá­val, illetőleg olcsóbb alapanyagok felhasználásával érhető el, a kész­termék minőségének romlása nél­kül. A szokásos porkohászati tech­nológiával a fenti találmány alkal­mazásával készülő oxidalapú ke­ménymágnesek alapanyagának 80 %-a vörös, fekete vagy sárgavas­­oxid, melyek közül például az álta­lánosan használt vörös vasoxid ton­nánkénti világpiaci ára 120—220 $/ tonna között van. Az intézet tech­nológiájával a fentebb említett 80 %-ot kitevő drága alapanyagot le­het helyettesíteni olcsó 8 $/tonna ér­tékű alapanyaggal és így a készter­méknél egyedül az alapanyagon

Next

/
Oldalképek
Tartalom