Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1968 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám

SZABADALMI KÖZLÖNY 73. ÊVF. 1968. ÉV 1. szám. 8. §. Hatálybaléptető rendelkezések (1) E rendelet az 1968. évi január hó 1. nap­ján lép hatályba. (2) Ha a megvalósítás a hatálybalépés napja előtt már megtörtént, vagy a felek a megvalósí­6 tási szerződést már meg kötötték, az ügyben a megvalósítás, illetőleg a szerződéskötés időpont­jában érvényes rendelkezéseket kell alkalmazni. Egyébként a folyamatban levő ügyekben már e rendelet szabályai szerint kell eljárni. Fock Jenő s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke IRÁNYELVEK a vállalati újítási szabályzat kialakításához és az újító mozgalom vállalati irányításához Kiadja: az Országos Találmányi Hivatal és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Társadalmunk állandóan növekvő szükségleteinek mind fokozottabb kielégítése szükségessé teszi a termelés mű­szaki színvonalának növelését, a gyártmányok gyors­ütemű fejlesztését, a fejlettebb gyártástechnológiák ki­dolgozását, a műszaki alkotómunka minél szélesebb körű kibontakozását. Ezt segíti az új újítási jogszabály is [57/1967. (XII. 19.) Korm. sz. r.]. A gazdálkodás hatékonyságának fokozása érdekében e jogi szabályozás növeli a vállalatok önállóságát a javas­latok elbírálása, hasznosítása, az anyagi és erkölcsi elis­merése terén. Ugyanakkor a dolgozók és a vállalat jog­­biztonságának fokozása érdekében, a vállalati szakszer­vezetek bevonásával vállalati újítási szabályzatoknak kell biztosítani, hogy az újítási jogszabályban foglaltak, vala­mint a helyi sajátosságok figyelembevételével, a nép­gazdaság, a vállalat és a dolgozók érdekei harmonikusan érvényesüljenek. A vállalati újítási szabályzatnak kell részleteiben szabályozni a vállalat újítómozgalmát, meg­teremteni az újító tevékenység fejlődésének anyagi és személyi feltételeit. Jelen irányelvek e szabályzat kialakí­tásához kívánnak segítséget nyújtani: — az újításokról szóló új kormányrendelet legfontosabb szabályozásainak értelmezésével, — a vállalati újítási szabályzat elkészítésének módjára és tartalmára vonatkozó irányelvekkel, — az újítások ügyintézésének célszerűen kialakítandó vállalati szervezetére és azok tennivalóira vonat­kozó javaslatokkal, — a vállalati szakszervezeti szervek — újítómozgalom­mal kapcsolatos — feladatainak ismertetésével. I. AZ ÜJ1TASOKRÖL SZÓLÓ 57/1967. (XII. 19.) SZ. KORMÁNYRENDELET LEGFONTOSABB SZABÁLYOZÁSAINAK ÉRTELMEZÉSE Az újítás fogalma A jogszabály 2. § (1) bek, értelmében újítás az olyan műszaki illetőleg üzemszervezéssel kapcsolatos megoldás lehet, amely viszonylag új, hasznosítása a vállalat részére hasznos eredménnyel jár és nem tartozik előterjesztőjé­nek munkaköri kötelessége közé, vagy munkaköri fel­adatán belül jelentős alkotó teljesítménynek minősül. Műszaki megoldás A megoldás akkor műszaki, ha a termelés anyagi té­nyezőiben, a munkaeszközökben, a munkatárgyakban, a technológiában és magában a termékben változást jelent, 111. új terméket hoz létre. Az újítás fogalma szempontjából tehát a javaslat ak­kor műszaki jellegű, ha a tág értelemben vett termelés (gyártás, szállítás, kereskedelem, mezőgazdasági — nö­vénytermelési, állattenyésztési termelés stb.) folyamatá­ban használt munkaeszközökben, álló és fogyó eszközök­ben (pl. termelő épületekben, üzemi berendezésekben és felszerelésekben, a termékek előállítása során felhasznált alap- és segédanyagokban, alkatrészekben, félkésztermé­kekben) az alkalmazott technológiában (mezőgazdasági termelési technológiában is), magában a gyártott termé­kekben változást jelent, vagy új termék előállítására vo­natkozik. Üzemszervezéssel kapcsolatos megoldás Üzemszervezéssel kapcsolatos megoldás az olyan javas­lat, amely a vállalati feladatok leggazdaságosabb meg­valósítása érdekében a munkafolyamat elemeit (munka­erő, munkaeszköz, munkatárgy) összefogja, elrendezi és összehangolja. Tartalmában kiterjed különösen: — a gyártási (termelési) tevékenység helyének és gaz­daságos lebonyolítási rendjének a ténylegesen meg­levőtől vagy a tervezettől eltérő meghatározására, — a termelési szerkezet kialakítására, a gyártási fő- és segédfolyamatok térbeli és időbeli elhatárolására, a különböző részfolyamatok összehangolására, — hatékony munkavédelmi rendszabályok érvényesíté­sére. Munkaköri kötelesség — jelentős alkotó teljesítmény Az újítási jogszabály szerint a javaslat többek között akkor ismerhető el újításként, ha előterjesztőjének nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom