Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1968 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 57 /1967. (XII. 19.) számú rendelete az újításokról

1. 5-Az újítómozgalom

(1) Az újítómozgalomnak, mint a dolgozók önkéntes tömegmozgalmának célja a dolgozók alkotó tevékenységének elősegítése és eredményeinek hasznosítása a termelő erők fejlesztése érdekében.

(2) Az újítómozgalmat az állami szerveknek és szövetkezeteknek — a társadalmi szervezetekkel együttműködve — hatékonyan támogatniok és szervezniük kell.

2. §.

Az újítás fogalma

(1) Újítás az olyan műszaki, illetőleg üzemszervezéssel kapcsolatos megoldás, amely viszonylag új, állami vállalat, állami szerv, társadalmi szervezet vagy szövetkezet (továbbiakban: vállalat) részére hasznos eredménnyel jár és nem tartozik előterjesztőjének munkaköri kötelességei közé vagy munkaköri feladatán belül jelentős alkotó teljesítménynek minősül.

(2) A megoldás viszonylag akkor új, ha azt a vállalat — a vállalati újítási szabályzat ilyen irányú rendelkezése esetén a gyáregység — még egyáltalán nem hasznosította és a javaslattétel időpontjában annak hasznosítását bizonyíthatóan nem is vették tervbe.

(3) Hasznosítás az a tevékenység (pl. megvalósítás, értékesítés), amely a hasznos eredményt létrehozza.

3. §.

Az újítás szerzője

(1) Az újítás szerzője az, aki a megoldást kidolgozta.

(2) Az újítás társszerzői azok, akik a megoldás kidolgozásában együttesen vettek részt.

(3) Az újítás szerzőjének (társszerzőinek) — az ellenkező bizonyításáig — azt kell tekinteni, aki a megoldást az azt hasznosításra elfogadó vállalathoz elsőként nyújtotta be.

(4) Ha többen közösen jelentik be a megoldást, meg kell jelölni a szerzőség arányát, ennek hiányában a javaslattevőket egyenlő arányban kell társszerzőknek tekinteni.

(5) Az újító legkésőbb a hasznosítással egyidejűleg érvényesítheti jogait alakszerű javaslat előterjesztésével.

(6) Az újítás szerzőségét átruházni tilos, az újítási díj iránti igény azonban — a polgári jog általános szabályai szerint — átruházható és örökölhető.

4. §•

Az újító elismerése

Az újítást hasznosító vállalat köteles az újítót az újítás színvonalára és a hasznosítás folytán előállott hasznos eredményre figyelemmel erkölcsi és anyagi elismerésben részesíteni.

5. §.

Az újító erkölcsi elismerése

(1) A hasznosított úiítás szerzőjének (társszerzőinek) — Kívánságára — a hasznosítással egyidejűleg a hasznosító vállalat újítói tanúsítványt köteles adni.

(2) Nagyjelentőségű újítás szerzőjének a miniszter, az Országos Találmányi Hivatal elnöke és a Szakszervezetek Országos Tanácsa együttesen „kiváló újító” kitüntetést adhatnak. A kitüntetés a rendszeres újítói tevékenység elismeréseként is adományozható.

6. §■

Anyagi elismerés

(1) Az újító anyagi elismerésének formái:

a) megfelelő mértékű alapbéremelés, prémium, jutalom vagy egyéb juttatás (pl. a hasznos eredmény megállapodás szerinti százaléka),

b) újítási díj.

(2) A műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozó dolgozó újításainak anyagi elismerése az

(1) bekezdés a) pontja szerint töiténik. A műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozó dolgozók körébe tartoznak a vállalat vezető állású dolgozói — ideértve a termelést irányító magasabb beosztású műszakiakat is — továbbá a kutatók, fejlesztők és tervezők.

(3) Az Országos Találmányi Hivatal és a Szakszervezetek Országos Tanácsa által közösen kibocsátott irányelvek alapján a vállalat újítási szabályzatában kell részletesen meghatározni, hogy milyen munkakörben foglalkoztatott dolgozók tartoznak az adott vállalatnál a műszaki fejlesztésül hivatásszerűen foglalkozók körébe, továbbá a vállalatnál alkalmazott elismerési formák részletes módozatait.

(4) Az egyéb újítóknak — ha a javaslat előter