Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1966 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1966-05-01 / 5. szám

180 SZABADALMI KÖZLÖNY 71. ÉVF. 1966. ÉV 5. szám vetségi Köztársaság, dr. Hölsmann Hans-Leo, Witten, Német Szövetségi Köztársasága— Eljárás finomszemcsés izo- és tereftálsav-poliamidok előállítására. Bejelentés napja: 1964. december 15. Német Szövetségi Köztársaság­beli elsőbbsége: 1963. december 17., 1964. augusztus 5. (Képviselő: dr. Vértessy Ferenc. CE—470.) Eljárás az izo és/vagy tereftálsav poliamidjainak fi­nomszemcsés alakban való előállítására, azzal jellemez­ve, hogy az izo és/vagy tereftálsav fenollal vagy adott esetben alkilcsoportokkal helyettesített fenollal képe­zett diésztereit valamely primer alifás vagy aralifás dia­min ekvivalens mennyiségével, aromás szénhidrogének, mint oldószer jelenlétében, keverés közben 20—150 C°-on reakcióba hozzuk, és a kapott előkondenzátum szuszpen­ziójának ezután közvetlenül a poliamid olvadáspontja alatti, magasabb hőmérsékletre, 170—350 C°-ra hevítjük a kívánt polimerizációs fok eléréséig és a terméket adott esetben nyomás alkalmazásával, vagy az eredeti oldó­szernek magasabb forráspontú, a poliamidot nem oldó oldószerre való kicserélésével, utókondenzálásnak vet­jük alá. (Elsőbbség: 1963. december 17.) 152.826 (45 f, 25, 00, 42 1, 3; A 01 g, 25 00; G 01 n) Dó­­kus Gábor okleveles gépészmérnök, Budapest. — Készü­lék permetező és esőztető szórófejek által létesített mes­terséges csapadék cseppnagyságának mérésére. Bejelen­tés napja: 1984. december 4. (DO—291.) Készülék permetező és esőztető szórófejek által léte­sített mesterséges csapadék cseppnagyságának mérésére, azzal jellemezve, hogy 0 C° alatti hőmérsékletű, vízzel nem keveredő és annál kisebb felületi feszültségű és faj­súlyú folyadékot — előnyösen nitrohígitót vagy benzint — tartalmazó cseppfagyasztóedénye, a fagyasztóedény külső felületének nagyrészt burkoló — például denatu­­ráltszeszt és szárazjeget befogadó — hőszigetelőedénye, a két edényen keresztül átmenő, az esőcseppeket a fa­gyasztó közeg felé behullani engedő nyílása, és a nyílást meghatározott időtartamra szabaddá tevő, illetve elzáró, távkapcsolóval működtethető nyílászárója — célszerűen redőnyzárszerkezete — van. 152.827 (21 g, 1—6; H 01 j) Egyesült Izzólámpa és Vil­lamossági Rt., Budapest. -Feltalálók: Pillér György mér­nök, Budapest, Oldal Endre mérnök, Budapest. — Eljá­rás elektroncsövek hengeres rácsainak előállítására. Szol­gálati találmány. Bejelentés napja: 1964. május 20. (El— 181.) Eljárás elektroncsövek, különösen kis katód-rácstávol­­ságú elektroncsövek hengeres rácsainak előállítására, melynek során a vezetőnyílások által a maghuzal palást­jára pontos körosztással vezetett bordahuzalokat veze­tünk, majd ezen bordahuzalokra tekercseljük rá csavar­­vonalszerűen a tekercselő huzalt, azzal jellemezve, hogy olyan köralakú vezetőfésűt alkalmazunk a bordahuzal vezetésére, melynek osztóátmérője a tekercselendő rács átmérőjének 5—50-szerese — célszerűen 15-szöröse — és erről a vezetőfésűről a bordahuzalt a tekercselőhuzal alá kúposán, a maghuzal szimmetriatengelyével 10—80°-ig terjedő szögben vezetjük. 152.828 (22 i; C 09 h) Építéstudományi Intézet, Buda­pest. Feltalálók: Seidl Ambrus okleveles építészmérnök, Budapest, Győrffy Ida okleveles vegyész, Budapest, Gyu­­tay Tiborné technikus, Budapest, Szabó Miklós okleveles vegyészmérnök, Budapest. — Eljárás nagy rugalmasságú tömítés, vagy bevonat készítésére, különösen építőipari, valamint mélyépítőipari célra. Bejelentés napja: 1963. jú­lius 15. Szolgálati találmány. (El—181.) Eljárás nagy rugalmasságú tömítés, vagy bevonat ké­szítésére, különösen építőipari, valamint mélyépítőipari célra, azzal jellemezve, hogy nagy viszkozitású alkali­­szilikát oldat és természetes, vagy mesterséges kaucsuk­­diszperzió (latex), valamint adott esetben adalék- és/vagy töltőanyag keverékéből, önmagában ismert módon, kép­lékeny masszát készítünk, melyet beszáradás után víz­zel, és/vagy vizes közeggel kezelünk (permetezünk, el­árasztunk), majd újból beszárítjuk és eképpen rugalmas­ságát eredeti rugalmasságának többszörösére fokozzuk. 152.829 (12 p, 1—5; C 07, d2) VEB Farbenfabrik Wolfen, Wolfen, Német Demokratikus Köztársaság. Feltalálók: dr. prof. Hausschild Fritz orvos, Leipzig, Német Demokrati­kus Köztársaság, dr. Wiezorek Wolf-Dieter orvos tudo­mányos munkatárs, Leipzig, Német Demokratikus Köz­társaság, dr. Schmiedel Reinhard tudományos munka­társ, Leipzig, Német Demokratikus Köztársaság. — Eljárás bisz-/formilpiridinium-metil/dioxim-dihalogcnidek előállítására. Bejelentés napja: 1964. december 18. Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1963. decem­ber 18. (Képviselő: Danubia. FA—578.) Eljárás a (II) általános képletű bisz-/formilpiridinium­­metil/-dioxim-dihalogenidek előállítására, amely képlet­ben Halklórt, brómot vagy jódot, X=oxigén vagy kén­atomot, —SO— vagy SOj— csoportot míg Y—CH=N—OH csoportot jelent, azzal jellemezve, hogy a megfelelő piridi­­naldoximeket, célszerűen a 4-piridinaldoximot, valamely megfelelő oldószerben, főként etanolban, kloroformban, dimetilformamidban vagy nitrometánban oldjuk, majd az oxigén, kén vagy kénodixok bisz-bróm- vagy bisz-klór­­metil-vegyületével vagy oldószerrel hígított oldatával va­lamely ipers gázatmoszférában, célszerűen nitrogénben reagáltatunk és a képződött reakciótermékekből a szeny­­nyezéseket -adott esetben valamely megfelelő oldószerrel, főként metanollal vagy etanollal kiextraháljuk. 152.830 (23 b; C 10 g) Institut Francais du Pétrole des Carburants et Lubrifiants, Rueil-Malmaison (S. et. O.), Franciaország. Feltalálók: Lautier Jacques mérnök, Mon­­tesson, Franciaország, Raimbault Claude mérnök, Cour­­bevoie, Franciaország, Choffe Bemard mérnök, Neuilly­­sur-Seine, Franciaország, Durandet Jean mérnök, Párizs, Franciaország. — Űj eljárás aromás szénhidrogének ex­trahálására. Bejelentés napja: 1965. január 20. Francia­­ország-i elsőbbsége: 1964. január 21. (Képviselő: Danubia. FA—579.) Eljárás aromás szénhidrogének extrahálására, ezeknek a szénhidrogéneknek egyéb szénhidrogénekkel képezett folyékony elegyeiből kiindulva, amely eljárásban az em­lített elegyeket ellenáramban érintkeztetjük dialkil-szul­­-foxiddal olyan módon, hogy egy első extraktum és egy első finomítvány képződjön, amelyre jellemző, hogy az első extraktumban levő aromás szénhidrogéneket ellen­áramban újból extraháljuk egy segédoldószer segítségé­vel olyan módon, hogy a dialkil-szulfoxid felszabadul­jon és egy másik extraktumot képezzen, majd a második extraktumot desztillációval frakcionáljuk és így elkülö­nítjük belőle egyrészt az aromás szénhidrogéneket, más­részt a segédoldószert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom