Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1964 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1. szám

1. szám SZABADALMI KÖZLÖNY, 69. ÉVF. 1964. ÉV 3 Országos Találmányi Hivatalt 1949. évi január első napján meg kell alakítani. A Népköztár­saság Elnöki Tanácsának 1949. évi 8. számú törvényerejű rendelete megszünteti a szaba­dalmi bíróságot és feladatait részben az Or­szágos Találmányi Hivatalra, részben a bíró­ságokra ruházza. A találmány haladást jelentő voltát a szabadalmazhatóság további feltételé­nek mondja ki és lehetővé teszi a hivatalból történő újdonságvizsgálatot. Az 1945. év után bekövetkezett társadalmi változás az államnak felajánlott találmányok­nak és az újításoknak, mint új, jogi kategó­riáknak rendezését előtérbe helyezte. Az Or­szágos Találmányi Hivatal feladatához tarto­zott ugyanis az iparjogvédelemmel kapcsola­tos egyéb tevékenység mellett a Szovjetunió tapasztalatai alapján az újító mozgalom meg­szervezése is. Az 1949. évet követően, az öt­venes években egymásután jelennek meg az újításokra és találmányokra vonatkozó minisz­tertanácsi- és kormányrendeletek. Ezek sor­rendben a következők: az újításokra vonatkozó 151/1950 és az 56/1951 M. T. számú rendele­tek, az állam részére felajánlott találmányok ügyintézését szabályozó 166/1951 M. T. számú rendelet, mely a szerzői tanúsítványos eljárást szabályozza; a további két rendelet a 41/1953. 1. Dr. Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei. Budapest, 1943. a Szabadalmi Bíróság kiadása. (Történeti jelentőségű mű. A ma­gyar szabadalmi törvényt megelőző részle­tes történeti áttekintést ad a gyári szaba­dalmakról és az ipari találmányi szabadal­makról. A magyar szabadalmi törvényt megelőző jogszabályokon felül gyári privi­légiumok és 1848-ig engedélyezett talál­mányi szabadalomlevelek szövegét is közli.) 2. Dr. Kosa Zsigmondi A magyar szabadalmi törvények magyarázata. Debrecen, 1898. Hoggmann és Kronovits könyvnyomdája. (A könyvnek főleg történeti jelentősége van. A szabadalmi törvényt és végrehaj­tási utasítását kezdeti megvilágításban ma­gyarázattal közli. Ezeken felül néhány helytartótanácsi rendeletet is közölt. A könyv több, az engedélyezési eljárásban használt, szövegmintát, valamint találmá­nyi osztálymutatót tartalmaz.) 3. Jelentés a Szabadalmi Hivatal 10 évi mű­ködéséről (1896—1906). Budapest, 1907. Pallas Részvénytársaság Nyomdája. (A Szabadalmi Közlöny mellékleteként je­lent meg. Részletesen ismerteti a hivatal tíz évének történetét, szervezeti kialaku­lását és az időközben hozott jelentősebb és az 53/1955 M. T. számú rendeletek már együtt szabályozzák az újítások és a szerzői tanúsítványos találmányok ügyintézését. A Ma­gyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 38/1957. számú rendelete az újításokról és ta­lálmányokról az államnak felajánlott szerzői ta­núsítványos szabadalmak helyébe bevezeti az állami vállalatok és állami intézmények szaba­dalmát, a szolgálati találmányt. Az ezt követő 29/1959. számú kormányrendelet végül a je­lenleg érvényes hatállyal rendelkezik az újítá­sokról és a szolgálati találmányokról. A szabadalmi jognak a szocialista társadal­mi- és jogrendszerbe való beépítése állandóan foglalkoztatta az Országos Találmányi Hiva­talt. E kodifikációs munka megkezdése előtt azonban célszerűnek látszott egyrészt a szocia­lista államok szabadalmi hivatalaival az egy­séges szocialista tartalmú iparjogvédelmi tör­vényekre vonatkozó irányelveket kidolgozni, másrészt — az uniós tagságunkra való tekin­tettel — az uniós államoknak az iparjogvédel­mi egyezmények korszerűsítésére irányuló tö­rekvéseit is tanulmányozni. E munka jelenleg folyamatban van és annak eredményei fogják az alapját képezni a kiadásra kerülő új, ma­gyar szocialista tartalmú szabadalmi törvény­nek. határozatokat. Fogalmakat magyaráz, sta­tisztikai kimutatásokat közöl és tárgymu­tatót ad.) 4. Dr. Tury Sándor: A magyar szabadalmi jog kézikönyve. Budapest, 1911. Győző Andor könyvkereskedő kiadása. (A szabadalmi törvény egyes szakaszait bőséges magyarázattal és számos döntés közlésével ismerteti. A könyvből megis­merhető joggyakorlat, sok tekintetben je­lenleg is érvényben van.) 5. Dr. Török László: A találmányi szabada­lom. A szabadalmi jog és gyakorlat külö­nös tekintettel Magyarországra. Budapest, 1913. Rényi Károly kiadása. (A szabadalmi jog területén felmerülő egyes kérdéseket nemzetközi vonatkozá­sukban tárgyalja. A szabadalmi jog terü­letén előforduló kifejezéseket német, fran­cia és angol nyelven is közli. A szabadal­mi törvény szakaszait magyarázattal látja el. A könyv igen részletes, betűsoros tárgy­mutatót tartalmaz. Mint magyar nyelvű szabadalmi ügyvivői kézikönyvet, az első világháború előtt, a szabadalmi ügyvivők igen jól használhatták.) 6. Dr. Nagy Benő és Dr. Wámoscher Endre: A magyar szabadalmi jog zsebkönyve. Budapest, 1931. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata. A HAZAI SZABADALMI JOG IRODALMA

Next

/
Oldalképek
Tartalom