Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1963 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG TÖRVÉNY A GYÁRI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÁSI VÉDJEGYEKRŐL (1961. november 4.) ELSŐ FEJEZET ANYAGI JOGI RENDELKEZÉSEK Általános rendelkezések 4. amely olyan feliratokat vagy megjelöléseket 1. 1. cikk A gyári vagy kereskedelmi védjegy olyan jelzés, amelyet a gazdasági forgalomban használnak vagy használni szándékoznak abból a célból, hogy valamely gazdasági szervezet, intézmény vagy más jogi személy (szervezet) termékeit megkülönböztessék más szervezet azonos vagy hasonló termékeitől; e védjegyet a jelen törvény rendelkezései szerinti oltalom illeti meg. A szolgáltatási védjegy olyan jelzés, amelyet valamely szolgáltató szervezet használ a gazdasági forgalomban, abból a célból, hogy megkülönböztesse szolgáltatásait más szervezet által nyújtott azonos vagy hasonló szolgáltatásaitól; e védjegyet a jelen törvény rendelkezései szerint; oltalom illeti meg. 2. cikk Védjegyként oltalomban részesíthető minden olyan jelzés, amely alkalmas arra, hogy a gazdasági forgalomban a termékeket vagy szolgáltatásokat megkülönböztesse, nevezetesen kép, szó, címke, felirat, számjegy vagy azok kom-, binációja. Annak elbírálásánál, hogy valamely jelzés alkalmas-e a terméknek vagy szolgáltatásoknak a gazdasági forgalomban való megkülönböztetésére, számba kell venni az összes körülményeket, és amennyiben a jelzést korábban e célra már alkalmazták, figyelembe kell venni a korábbi használat időtartamát és terjedelmét. 3. cikk Nem részesíthető oltalomban mint védjegy a jelen törvény értelmében az a jelzés 1. amely nem alkalmas arra, hogy a termékeket vagy szolgáltatásokat a gazdasági forgalomban megkülönböztesse; 2. amely kizárólag az áru vagy szolgáltatás faját, annak rendeltetését, a gyártás idejét vagy módját, a minőséget, az árat, a menynyiséget, a súlyt, helységnevet és a földrajzi eredetet jelöli meg; 3. amelyet a gazdasági forgalomban bizonyos meghatározott termék- vagy szolgáltatási fajták megjelölésére szokásosan használnak; foglal magában, amely a gazdasági forgalomban megtévesztésre alkalmas, és különösen, amely tévedésbe ejtheti a fogyasztókat, ill. a szolgáltatások igénybevevőit, e termék vagy szolgáltatások eredetét vagy minőségét illetően; 5. amely a törvényt vagy a közerkölcsöt sérti; 6. kizárólag a hivatalos ellenőrzési vagy hitelesítési jelből és jegyből, vagy ezeknek utánzataiból áll; 7. kizárólag a Vöröskeresztet, annak rövidítését vagy jelvényét tartalmazna; 8. amely azonos valamely más személy nevére ugyanazon árura vagy szolgáltatásra fennálló korábbi oltalmat élvező védjeggyel. Valamely személy képmása vagy neve, a nemzeti vagy közcímer, zászló vagy jelvény, továbbá ezek utánzatai, valamely ország, ill. nemzetközi kormányközi szervezet elnevezésének rövidítése, csak e személy, Ц1. az ország vagy szervezet illetékes szervének hozzájárulásával oltalmazható védjegyként; valamely elhunyt személy képmásának vagy nevének esetében, a házastárs, gyermek vagy szülő hozzájárulása szükséges. 4. cikk Amennyiben a védjegy szavakból áll, az oltalom kiterjed ezekre a leírott szavakra, függetlenül attól, hogy milyen betűjelekkel vagy színnel, vagy milyen módon ábrázolják azokat. 5. cikk A feliratokat vagy szavakat magában foglaló védjegyre vonatkozó jog nem zárja ki másnak azt a jogát, hogy ugyanilyen feliratokkal vagy szavakkal hozza forgalomba termékeit vagy szolgáltatásait, feltéve, hogy ezek a feliratok vagy szavak nevét, cégnevét vagy elnevezését jelentik és azokat nem rosszhiszeműen szerezte meg. Az, akinek valamely a védjegyre vonatkozó jog megszerzésére irányuló kérvény benyújtásának pillanatában az oltalmazott védjeggyel azonos neve, cégneve vagy elnevezése volt, felszólalhat a védjegynek hasonló vagy azonos termékeken történő használati joga ellen, kivéve, ha a védjegy tulajdonosának ugyanaz a neve, cégneve vagy elnevezése.
