Szabadalmi Közlöny, 1961 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1961-01-01 / 1. szám

i. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 66. ÉVF. 1961. ÉV 3 másul vétele iránt előterjesztett beadvány alap­ján szerezhet, mely 200 Ft dlletménybélyeg kö­teles, és ahhoz csatolt kellően hitelesített jog­utódlási irat alapján történhet. Ez esetben a mint jogutód szabadalomtulajdonosként ismerhető el, ha az átruházott találmányt magánszemély je­lentette be az Országos Találmányi Hivatalhoz. Eltérés csupán annyi van az eddig ismertek­től, hogy a kellően hitelesített jogutódlási iratot a közjegyzői hitelesítésen túlmenően a Buda­pesti V. Kerületi Tanács V. B. Pénzügyi Osz­tályán nem kell bemutatni felülbélyegzés és átruházási okirat okirati illeték lerovás céliá­ból, mert az átruházási okirat — állami vállalat részéről történő jogszerzés esetében — tárgyi illetékmentességet élvez. Ugyanez az eljárás már magánszemély ré­szére engedélyezett szabadalomra vonatkozó állami vállalatra történő átruházás esetében is. Ha állami vállalat magánszemély részére már engedélyezett szabadalomra szerez tulajdonjo­got, a tulajdonjogban beállott változást az Országos'Találmányi Hivatal a 200 Ft illeték­­bélyeggel ellátott tulajdonjog átruházása tudo­másul vétele iránt előterjesztett beadvány és az ahhoz csatolt közjegyzőileg hitelesített jog­utódlási irat alapján veszi figyelembe és ennek alapján vezeti át a tulajdonjog változást a Sza­badalmi lajstromban és hirdeti meg a tulajdon­jogban beállott változást a Szabadalmi Köz­lönyben. Ez esetben is illetékmentességet élvez a jogutódlási irat, illetve azt az V. Kerületi Tanács V. B. Pénzügyi Osztályán nem kell be­mutatni. Állami vállalat és állami vállalat (állami szervek) között szabadalom átruházás tekinteté­ben csak azon két esetet kívánom ismertetni, amikor az átruházás az engedélyezés alatt álló találmányi bejelentésben és a már engedélye­zett szabadalomra vonatkozóan történik. Az Országos Találmányi Hivatal mindkét esetben a 200 Ft illetékbélyeggel ellátott átru­házás tudomásul*vétele iránt előterjesztett be­adványt és az ahhoz csatolt átruházási okirat alapján eszközölheti az átruházást. Ezen esetekben azonban a Hivatal az átruhá­zási okirat kellően hitelesítését nem követelheti meg, mert azt a fennálló jogszabályok nem ír­ják elő állami vállalatok tekintetében. Az át­ruházási okirat közjegyzői hitelesítése a Buda­pesti V. Kerületi Tanács Pénzügyi Osztályánál történő bemutatási kötelezettség alól és lero­vandó tárgyi illeték szempontjából mentességet élvez az állami vállalatok ipari tulajdon egymás közötti átruházása esetén. Azokban az esetekben, amikor állami vállalat ruház át ipari tulajdonjogot, bejelentés alatt álló találmányt, vagy a részére már engedé­lyezett szabadalmat magánszemély részére, az átruházási okirat közjegyzői hitelesítése nem szükséges, mert a közjegyzői hitelesítés csak magánszemély aláírására vonatkozik. Állami vál­lalatok magánszemélynek nem tekinthetők. A cikk keretén belül felsorolt esetek több­ségében az átruházás tudomásul vétele iránt előterjesztett beadvány mellékletére vonatkozó­lag az átruházási okirat illetékezéséről is em­lítés történt. Erre vonatkozólag az érvényben levő jogszabály előírása a következőket tartal­mazza: Az átruházási okirat okirati illetéke, az ipari tulajdonjog (szabadalom, védjegy és ipari min­ta) átruházása esetén 3%, amely azonban en­gedélyezési eljárás alatt álló találmánynál, te­hát még meg nem szerzett ipari tulajdonjogra vonatkozó igény átruházásánál 30 Ft-nál, az Országos Találmányi Hivatal által már enge­délyezett szabadalomra, tehát már megszerzett ipari tulajdonjog megszerzésére irányul, 100 Ft-nál kevesebb nem lehet. E cikk keretén belül kívánok foglalkozni azon találmányi és szabadalmi bejelentésekkel, amelyek a bejelentéssel egyidejűleg, vagy már azt megelőzően, újítási javaslatként érvényesít­ve lettek, vagyis a 29/1959. Korm. sz. rendelet éi’vénye alá esnek. Tudvalevő, hogy ezen rendelet intézkedést tartalmaz a szolgálati találmányra vonatkozóan, meghatározza a szolgálati találmány fogalmát és szabályozza az azzal kapcsolatos kérdéseket. E rendelet szerint a szolgálati találmányra a szabadalmat elsősorban a munkáltató, illetőleg a megbízó igényelheti. Ez egyben megadja a szolgálati találmány fogalmát is, mely szerint szolgálati találmány annak a személynek, — pl. kutatói munkakörben alkalmazott dolgozó­nak — találmánya, kinek munkaviszonyból, szerződésből vagy külön megbízásból folyó kö­telessége, hogy szaktudását olyan új eljárások, termékek kidolgozására fordítsa, mint amely­nek tárgykörébe a találmány tartozik. Fentiekből kifolyólag tehát a szolgálati ta­lálmányra, a szabadalmaztatásra való jog a munkáltatót, illetőleg a megbízót illeti meg. E joggal ma még nem élnek teljes mértékben a vállalatok és ebből adódnak azok az esetek, hogy a feltaláló által bejelentett találmányra a munkáltató, illetőleg megbízó később jelenti be igényét. Ez csak akkor lehetséges, ha a felta­láló a rendeletnek azon rendelkezését megtart­ja, hogy az Országos Találmányi Hivatalhoz történő bejelentéssel egyidejűleg a bejelentés megtételéről a munkáltatót értesíti, vagy a be­jelentési kérvényből kiderül a munkáltató vál­lalat neve és a feltaláló beosztásából következ­tetni lehet a szolgálati igény fennállására a találmányra vonatkozóan. Ez utóbbi esetben az Országos Találmányi Hivatal felhívással for­dul a vállalatok felé. A kellő adatok hiányában azonban ezt nem tudja minden esetben meg­tenni a Hivatal és így előfordul, hogy különbö­ző időben és formában jelentkeznek a vállala­tok a szolgálati találmányra vonatkozó igény bejelentésével. Mivel hogy az újítási és találmányi rendelet hatálya alá tartozó találmányi bejelentések is a szabadalmi törvény eljárási jog szabályozása szerint kerülnek elbírálásra az Országos Ta­lálmányi Hivatal előtt folyó engedélyezési el­járásban, néhány olyan speciális esetben kö­vetendő eljárást kívánok ismertetni, amelyre a gyakorlatban előforduló esetek alapján az Or-

Next

/
Oldalképek
Tartalom