Szabadalmi Közlöny, 1961 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1961-12-01 / 12. szám
12. szám S2ABADALMÍ KÖZLÖNY 66. ÊVF. 1961. ÊV 345 Illetékbefizetésre halasztást a szabadalmat bejelentő magánszemélyek manapság már ritkán jkérnek, ami életszínvonalunk kedvező alakulásának következménye. Mégis a teljesség kedvéért, s mert a rendelkezéseket egyesek tévesen értelmezik, röviden foglalkozunk ezzel a kérdéssel is.-"'A R. 3. §-a szerint, aki vagyontalanságát hat hónapnál nem régebben kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja, annak a bejelentésre, a leírás módosítását kérő beadványra és az 1—3 éveikre lerovandó illeték befizetésére az OTH 3 évre halasztást engedélyezhet és ha a szabadalom a 4. év kezdeté előtt megszűnik, az illetéket teljesen el is engedheti. Ugyancsak halasztás engedélyezhető a pótszabadalom illetékének a megfizetésére a törzsszabadalomra engedélyezett 4. évig (harmadik évének lejártáig). E jogszabályok szerint a 110,— Ft bejelentési illetéket, az első évi 100,— Ft -j- a leírás terjedelme szerinti illetéket, a második évi 200,— Ft és a harmadik évi 300,— Ft illetéket, az esetenkénti 50,— Ft-os módosítási, végül a 300,— Ft pótszabadalmi illeték fizetésére lehet halasztást engedélyezni. A R. a halasztási kérelmek illetékére nem terjesztette ki ezt a kedvezményt, tehát a halasztási kérelmek 50,— Ft, illetőleg 100,— Ft-os illetékét a 3., illetve további kérelem előterjesztésekor .le kell róni. Vita merült fel korábban abban a tekintetben, hogy az illetékhalasztási kérelmet milyen időpontban kell előterjeszteni. Volt olyan álláspont, •hogy a bejelentési kérelem előterjesztésekor lehet csak ezt a kedvezményt igényelni. Ha tehát valaki ebben az időpontban nem kért illeték lerovására halasztást, az eljárás későbbi szakaszában már nem részesülhet ebben a kedvezményben, tehát pl. nem kérheti külön a második vagy harmadik évi illeték befizetésének elhalasztását. Ez az álláspont — véleményünk szerint — téves. Előfordulhat olyan eset, amikor a bejelentő a bejelentési és az első évi illetéket már lerótta és a második évi illeték esedékessége előtt kerül olyan helyzetbe, amikor indokolt a halasztás kérése. A jogszabály semmiféle korlátozást nem állít a kérelem előterjesztési ideje tekintetében, tehát a második évi illeték befizetésének elhalasztására irányuló kérelem — az egyéb feltételek fennforgása esetén — teljesíthető. Egyébként sem indokolja semmi,- hogy nagyobb kedvezmény lehetősége mellett a kisebb kedvezményt ne vegyék igénybe. Az OTH a kérelem elbírálásánál a kérelmező kereseti viszonyai mellett szociális viszonyait is figyelembe veszi és az összes körülmények mérlegelésével dönt. Döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs. A hivatkozott jogszabály lehetődé teszi az említett illetékek elengedését is. Erre akkor kerül sor, ha a szabadalom a 4. év kezdete előtt megszűnik. IV. Az illetékfizetés elmulasztásának vagy nem kellő teljesítésének jogkövetkezményei Az 1/4. alatt részletesen beszéltünk arról, hogy az évi szabadalmi illetékek fizetésének elmulasztása vagy nem kellő teljesítése a bejelentés visszavonásának kimondását (első évi illeték), illetőleg a szabadalom érvényének megszűnését (2—20. évi illeték) vonja maga után. Az alábbiakban beszélnünk kell az egyéb illetékekkel kapcsolatos mulasztások következményeiről. * Az általános jogszabály e témakörben a C. Az illetékek a népgazdaságnak bevételi forrásai. Akár természetes, akár .jogi személy mulasztja el a jogszabályban meghatározott illetéket megfizetni, a népgazdaságot károsítja meg. A kár megelőzése érdekében hivatalból vizsgálni kell, hogy az illetékfizetésre kötelezettek e kötelezettségüknek kellő időben és mértékben eleget tettek-e. Az a hatósági személy, aki a C-ben vagy az illetékekre vonatkozó más jogszabályban megállapított kötelezettségének nem tett elegét, az elkövetés súlyához mérten fegyelmileg büntethető. Az illetékekre vonatkozó jogszabályokban megállapított illetéklerovási kötelesség, valamint az illeték módjára lerovandó szolgáltatás teljesítésének ellenőrzése céljából az illetéket kiszabó hivatal időnként szemlét tart. Az említett két rendelkezés — mint látjuk —■ intézményesen biztosítani kívánja, hogy az illetékfizetésre kötelezettek teljesítését a hatóságok dolgozói biztosítsák, illetőleg ellenőrizzék. Ebben az eljárásban a C. egyes esetekben az egyáltalán nem, vagy hiányosan lerótt illetékek pótlására ad lehetőséget, más esetekben pedig bírságoló rendelkezéseket tartalmaz. Ennek megfelelően beszélünk 1. hiánypótló eljárásról és 2. leletezésről. ad 1. Azokban az esetekben, amikor a le nem rótt vagy nem kellő mértékben lerótt illetéket pótolni lehet, az illetékes hatóság az ügyfelet pótlásra hívja fel. Ha az ügyfél a hiányt nem pótolja, a beadványban előterjesztett kérelmet a hatóság elutasítja. Byen esetben az illeték lerovásának elmulasztása miatt hivatalos leiét felvételének helye nincs. Az OTH előtti hiány-pótlásos.eljárásnak van helye a) a szabadalom engedélyezése iránti eljárásban — ha a találmányi szabadalmi! engedélyezésére irányuló bejelentésen a 110,— Ft illetéket, — — ha a leírás módosításait kérő beadványon az 50,— Ft illetéket, —
