Szabadalmi Közlöny és Központi Védjegyértesítő, 1959 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-20 / 1. szám
2 SZAB. KÖZL. ÉS К. V. ÉRTESÍTŐ 64. ÉVF. 1959. ÉV í. szám JOGGYAKORLAT Jurisprudence ✓ Nem lajstromozható be az olyan idegennyeívű szó, melynek értelme minőséget jelent Az Országos Találmányi Hivatal iparjogvédelmi tanácsa a 193.654 szám alatt bejelentett nemzetközi védjegy belajstromozását megtagadta, azzal, hogy a belajstromozni kért védjegy pusztán „Certo” szóból áll, mely szó latin eredetű certus szónak határozói esete és magyar értelme „bizonyosan”, „határozottan”-t jelent, ennélfogva a fogyasztóközönség előtt azt a látszatot kelti, hogy ezen védjeggyel forgalomba hozott áruk hatása biztos, határozott, s mint ilyen szó az áru minőségét jelenti. Fellebbezés folytán a Budapesti Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság a 41. Pf. 20.225 (1958.) 4 szám alatt kiadott végzésével az Országos Találmányi Hivatal döntését helyben hagyta az alábbi indokolással: Az Országos Találmányi Hivatal a „Certo” szóból álló védjegy belajstromozását azon az alapon tagadta meg, hogy a „Certo” szó a latin certus szó határozói esete, — magyar értelme: bizonyosan, határozottan, — ezért a fogyasztóközönség előtt azt a látszatot kelti, hogy az e védjeggyel forgalombahozott orvosságok, vegyitermékek, gyógyáruk stb. áruk hatása biztos, tehát mint az áru hatására utaló szó minőséget jelent, ennélfogva a 20.700/1948. Ip. M. sz. rendelet 9. §-ának: 4. bek. b) pontja értelmében a belajstromozásból ki van zárva. Az Országos Találmányi Hivatal a döntésnél abból a kérdésből indult ki, hogy a latin „Certo” szó jelentését hazánkban értik-e különös tekintettel az orvosokra és vegyészekre, akik a latin nyelvet ismerik. Kétségtelen, hogy az eddigi gyakorlat az idegennyelvű szóvédjegyek elbírálásánál döntő súlyt arra helyezte, hogy a forgalmi körök a szó magyar értelmét ismerik-e vagy sem, holott д hivatkozott rendelet helyes alkalmazása azt kívánja, hogy az idegennyelvű szavak magyar értelműk szerint bírálandók el. Ha az idegennyelvű szó minőségjelző, akkor az védjegyképtelen, akár ismerik annak magyar értelmét, akár nem, mert az ilyen szót a rendelet a védjegylajstromozásból kizárja. Ennek jelentősége abban van, hogy a védjegy nem szolgálhat az áruk propagálására, ne adjon lehetőséget a megtévesztésre azzal, hogy az áru valamely tulajdonságát, hatásosságát, és ezzel minőségét emeli ki. Az idegennyelvű szó magyar értelme könnyen és gyorsan mehet át a köztudatba, tehát nem indokolt az ilyen szavak belajstromozását megengedni, ugyanakkor a magyarnyelvű minőségjelző szavakat attól eltiltani. Az adott esetben a kérelmező orvosságok, vegyitermékek orvoság és hygiénia céljaira, gyógyáruk, tapaszok, kötszeranyagok, állat- és növényirtó termékek, fertőtlenítők, élelmiszer konzerválására való anyagok, tömítő és elzáró anyagok, hőkonzerváló anyagok, szigetelő anyagok, szigetelő szalagok, kenőkötések, vízhatlan lemezek, vízhatlan szalagok; tapadó szalagok; kaucsukos szövetek tekintetében kívánja a „Certo” szóvédjegyet alkalmazni, — ami-magyar nyelven csak úgy értelmezhető, hogy ezek az áruk biztosan, határozottan hatnak, tehát a kért szóvédjegy az áruk tulajdonságát közvetlenül emeli ki, ez pedig olyan minőségjelző, amely védjegy belajstromozásra alkalmatlan, ezért a másodfokú bíróság az Országos Találmányi Hivatal végzését helyben hagyta. KÖZLEMÉNY Publication A jogszabályokban előírt illeték lerovása és az illetékfizetési kötelezettség ellenőrzésének maradéktalan végrehajtása céljából felhívom a Hivatal ügyintézőinek figyelmét arra, hogy a 6470—52/950 (XII. 31.) PM számú rendelet — továbbiakban Illeték Codex — egyes esetekben a hiányosan lerótt illeték pótlására lehetőséget ad, más esetekben pedig bírságoló rendelkezéseket tartalmaz. Az irányadó rendelkezéseket tartalmazza többek között: Az Illeték Codex 53. §. (22) bekezdése; az Illeték Codex 105. §-a; a 347—15/1954 (PK 52) PM sz. utasítás. Az Országos Találmányi Hivatal előtti eljárásokban 1959. év január hó 1-től az alábbi illetékeljárások lépnek hatályba: I. Hiánypótlásos eljárásnak van helye Ha a beadványon az illetéket nem rótták le vagy nem teljes mértékben rótták le, s ha a hiánypótlási felhívásnak a fél nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani; 1. Szabadalom engedélyezése iránti eljárásban a) ha a találmányi szabadalom engedélyezésére irányuló bejelentésen a 110 forintot nem rótták le [Codex 69. §. (1/bek. a) pont], b) a leírás módosítását kérő beadványon a 30 forintot nem rótták le [Codex 69. § (1/bek. b) pont], c) a találmányi bejelentés vagy a szabadalom tulajdon- vagy haszonélvezeti joga átruházásának tudomásulvecele iránt előterjesztett beadványra a 90 forint illetéket nem rótták le [Codex 69. §. (1/bek. e) pont]. 2. Védjegy eljárásban Védjegy lajstromozása és: megújítása iránti kérvénynél a 200 forint illetéket nem rótták le [14/1958 (VIII. 17.) ] PM sz, r. 2, §. 3. Ipari minta ügyben Ha a lajstromozás iránt előterjesztett kérelemre a 40—80, illetőleg 120 forintot nem rótták le [14/1958 (VIII. 17.) PM sz. r. 3. §1.
