Szabadalmi Közlöny, 1949 (54. évfolyam, 1-13. szám)
1949-01-03 / 1. szám
2___ _ _______ SZABADALMI KÖZLÖNY _____ 1. szám ben alkalmazzák: az ezekben az üzemekben elért gazdasági összeredmény után további díjazás jár. Ezt a díjazást az ipari központ újítási bizottsága állapítja meg és azt az ipari központ fizeti ki az újítást alkalmazó üzemek terhére. (3) Ha az újítást a megvalósítása utáni első éven belül egy miniszter főfelügyelete alá tartozó több ipari központban vagy több, ipari központhoz nem tartózó vállalatban alkalmazzák, a miniszter a díjazás összegét az elért gazdasági ösiszeredmény figyelembevételével állapítja meg és rójja ki arányosan az ipari központokra, illetőleg az azokhoz nem tartozó vállalatokra. 4. ’§• Díjazásban részesíthető olyan javaslat is, amelynek tárgya valamely irodalmi forrásban (folyóiratban, Magyarországon jogi védelem alatt nem álló szabadalmi leírásban stb.) megjelent közleményen alapul. Az ilyen javaslatok díjazására irányadó szabályokat — a jelen rendelet 2. §-ában megállapított díjazási kereten belül — az Országos Találmányi Hivatal állapítja meg. A vonatkozó szabályokat a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. 5. •§■ A fizetendő díjazás összegét, valamennyi figyelembe veendő szempont mérlegelésével, az illetékes újítási bizottság (10. §) állapítja meg. a) ha az újítás megvalósítása pénzben közvetlenül ki nem fejezhető hasznos eredményt ad (pl. valamely cikk minőségének vagy a dolgozók munkafeltételeinek javítása), vagy b) ha a gazdasági eredmény megállapítása egyelőre nem lehetséges (pl. új termék feltalálása esetén), ' továbbá c) ha a gazdasági eredmény pénzben kifejezhető ugyan, de ennek összege az újítás más szempontból megítélt jelentőségéhez képest csekély (pl. új tudományos műszer feltalálása, fontos de csak kis mennyiségben használt vegyszer előállítása). 6. ’§. Díjazni kiéli az olyan újításokat is, amelyeknek szerzője az üzem műszaki vezetőségéhez tartozó személy (vállalatvezető, műszaki igazgató, főmérnök, üzemvezető, műhely vagy laboratórium vezetője vagy hasonló munkakört betöltő személy). Tlyen esetben azonban az úütási bizottságnak mérlegelni kell, hogy az újítás felülmúlja-e a javaslattevő hatáskörében megkívánható átlagos teljesítményt és ennek megfelelően a díjazás kulcsát leszállíthatja. (1) Ha valamely teljesítménybér mellett foglalkoztatott munkavállaló saját munkaterületére vonatkozó olyan újítást javasol, amely az érvényes norma túlteljesítését teszi lehetővé, akkordnormája az újítás bevezetésétől számított hat hónapon belül nem változtatható meg. Az így elért többletkeresete az újítás díjazása iránti jogát nem érinti. (2) Ha az újítást teljesítménybér mellett foglalkoztatott munkavállalóik1 akár önként, akár rendelkezésre átveszik, ezek normáját, mihelyt az újítá- gyakorlati kipróbálása azt műszakilag lehetővé teszi,1 azonnal meg kell változtatni. A szükséges normaváltoztatást legkésőbb az újítás bevezetésétől számított egy hónapon belül végre kell hajtani. 8. §. A jelen rendelet szerint kell díjazni azokat az újítási javaslatokat is, amelyeket a jelen rendelet hatálybalépése előtt, de az 1948. évi január hó 1- napja után nyújtottak he, ha a jelen rendelet hatálybalépéséig szerzőjük az újításért díjazásban nem részesült. 9. •§. Olyan újítások díjazása tekintetében, amelyeket a technika ismert állásához mért újdonságuknál és műszaki jelentőségüknél fogva találmánynak kell minősíteni, az államnak felajánlott találmányok szerzői jogvédelmére ési díjazására vonatkozó rendelkezések irányadók. II. Az újítási javaslatok elbírálása, megvalósítása, és a díjak kifizetésének határideje. 10. §. (1) Minden ipari jellegű üzemben, a legalább húsz műsizaiki munkavállalót (mérnököt és technikust) foglalkoztató közintézményben, valamint minden ipari központban az újításokkal kapcsolatos teendők intézésére az üzem, intézmény, illetőleg központ vezetősége átlal újítási megbízottat kell kijelölni és újítási bizottságot kell alakítani. Olyan üzemekre vonatkozóan, amelyek nem tartoznak ipari központhoz, az ipari központ újítási megbízottjának és újítási bizottságának feladatait az illetéke- miniszter látja el. (2) Az üzemi újítási bizottság elnöke az ipari központ kiküldöttje, tagjai az üzemvezetőség és az üzemi bizottság egy-egy vagy két-két kiküldöttje. Az újítási bizottságokban való részvételt a bizottság tagjai hivatalos ügykörébe tartozónak kell tekinteni és az külön' díjazás alá nem esik. (3) Az ipari központ újítási bizottságának tagjai: az illetékes miniszter, az ipari központ vezetőségének és a szakszervezetnek egy-egy kiküldöttje. (4) Az újítási megbízottak és az újítási bizottságok hatáskörét és ügyvitelét az Országo- Találmányi Hivatal állapítja meg. A vonatkozó - szabályzatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. 11. §. (1) Ha az újítás szerzője újítását a jelen rendeletben meghatározott díjazási feltételek mellett az állam részére kívánja felajánlani, az alábbi rendelkezések szerint köteles eljárni. (2) Ha az újító olyan üzem alkalmazottja, ainelvben újítási megbízott működik é-' az újítás olyan jellegű, hogy az üzemen belül megvalósításra kerülhet, az. újítást az üzemi újítási megbízottnak kell írásban bejelenteni, vagy ha a bejelentés szóban történik, azt az újítási megbízottnak jegyzőkönyvbe kell foglalnia(3) Az az újító, aki javaslatát nem a munkahelyén való megvalósítás céljából kívánja felajánlani, javaslatával az illetékes ipari központhoz, minisztériumhoz, vagy az Országos Találmányi Hivatalhoz fordulhat, (4) Az előbbi bekezdésekben foglalt rendelkezések nem érintik az újítónak azt a jogát, hogy a szabadalmi bírósághoz „szerzői tanúsítvány“ (11.950/1948. Korm. számú rendelet 3. §-a) kiadása iránt kérelmet nyújtson be. 12. §. Az üzemi újítási megbízott köteles a hozzá benyújtott újítási javaslatot az újítási naplóba, a javaslat tárgyának és a benyújtás időpontjának pontos megjelölésével, feljegyezni és erről, a javaslat rövid megnevezésével. az újítónak elismervényt adni. 13. ■§. (1) A javaslatot az újítási megbízott köteles az üzem vezetőségének haladéktalanul bejelenteni, amelynek egy héten belül nyilatkoznia kell arról, hogy elfogadja-e azt gyakorlatbavétel vagy kipróbálás (kidolgozás) céljából. Ha az üzem vezetősége ezen határidőn belül nem nyilatkozik vagy a javaslatot az újító által is elfogodható indokolás nélkül visszautasítja, a javaslatot az újítási megbízott döntés végett az újítási bizottság elé terjeszti. (2) Az újítási megbízott az üzem vezetősége által közvetlenül elfogadott javaslatokat is köteles az újítási bizottság tudomására hozni. 14. §• (1) Ha az újítási bizottság a javaslat elbírálása során úgy találja, hogy jelentőségénél és valószínű újdonságánál fogva a javaslat elsőbbségének biztosítása
