Szabadalmi Közlöny, 1948 (53. évfolyam, 1-24. szám)

1948-06-01 / 11. szám

11. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 77 2. okiraton vagy irományon levő aláírás valódisá­gának bizonyítása, hitelesítése, minden egyes aláírás után az állandó összegű általános tételű okirati illeték alá esik; (2) A R- 17fi. S ának (5) bekezdése a következő pont­tal egészíthetik ki: „5. a szegény (84. S) részére illetékmentesen kiállít­ható okiratról készült másolat vagy kivonat hitelesí­tése.“ 15. §. A beadvány illetéke. A R. 371. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: ..(11 A keresetlevél és az eljárást megindító más beadvány — amennyiben a jelen rendelet másképpen .nem rendelkezik — a per vagy az ei iá rá - tárgyának értékéhez képest a következő illeték alá esik:: 1. A polgári perrendtartással szabályozott eljárás­ban: UH) forintig fi Ft 100 Ft-on túl 500 „ 10 ,, 500 „ 1.000 „ 20 „ 1.000 „ 2.000 „ 30 „ 2.000 „ 5.000 „ 40 „ 5.000 „ minden egész vagy megkezdett 5.000 forint után 40 „ 2. Az egyéb bírói eljárásban, ideértve a végrehaj­tási eljárást is: , 500 forintig ............................. fi Ft 500 Ft-on túl 5.000 „ 10 ,, 5.000 „ 20.000 ’ 20 „ 20.IHH) „ 50.000 „ 30 „ 50.000 „ HHi.OOO „ ! ............................. 50 „ 100.000 „ minden egész vagy megkezdett 20.000 Ft után 10 Ft, de legfeljebb 150 „ (2) A végrehajtási eljárás megindítása iránti be­adványnak a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet illetőleg a mulasztási ítéletnek, a jóváhagyó végzéssel ellátott egyosségnek. vagy a fizetési meghagyás néldá­­nyápak (másolatának) végrehaitható kiadvány kiállí­tása céljából való bemutatását kell tekinteni. (.3) Az (1) bekezdésben szabályozott illeték a per vagy az eljárás során felmerülő iratok illetékét — a tárgyalási jegyzőkönyvnek, a bírói határozatnak, a fellebbviteli beadványnak, a hivatalból készített má­solatnak. a határozat kiadványának és az általános meghatalmazás jegyzékbe vezetésének illetékén kívül — magában foglalja s így azokra illetéket leróni nem kell. (4) A R-nek — a 14000/1047. Korín, számú rende­lettel módosított; 402. §-a (3) bekezdésében megálla­pított 50 Ft, fiO forintra, az (5) bekezdésben megállapí­tott 25 Ft pedig 30 forintra módosul. (5) A hagyatéki eljárás megindítása iránti kére­lem — az örökösödési bizonyítvány kiadását kérő be­advány kivételével — illetékmentes-“ 16. §. A tárgyalási jegyzőkönyv illetéke. (1) Az elsőbírósági tárgyalási jegyzőkönyv, vala­mint a közjegyző előtt folyó hagyatéki eljárás tár­gyalási jegyzőkönyve a 37b § (1) bekezdésében meg­állapított; illeték felerészével egyenlő illeték alá esik­(2) Ha a bíróság a tárgyalást több napra tűzte ki, vagy ha a tárgyalás folytatására bármely okból új határnapot tűz ki, az egyes határnapokon vagy az új határnapon folytatólag készített jegyzőkönyvet az illetékkötelezettség szempontjaiból új jegyzőkönyvnek kell tekinteni. (3) A tárgyalás hivatalból történt elhalasztásáról készített jegyzőkönyv illetékmentes. (4) A R. 380. S-ának (1) bekezdése helyébe a követ­kező rendelkezés lép: „(1) A fellebbviteli eljárásban a tárgyalási jegyző­könyv — ideértve a fellebbezési bíróság által kikül­dött vagy megkeresett bíró előtt készült jegyzőköny­vei is a fellebbviteli eljárás tárgyának! értékéhez képest, 20%-kal magasabb illeték alá esik, mint amennyi hasonló érték alapján az eliső bírósági tár­gyalási jegyzőkönyv után járna.“ 19. 5 A fellebbviteli beadvány illetéke. / (1) A R. 377. §-ának (1) bekezdésében megállapított telelek helyébe a következő tételek lépnek: 500 forintig .................... 10 Ft, 500 forinton túl 1.000 forintig 20 Ft, 1-000 forinton túl minden egész vagy megkezdett 1.000 forint után .............................................. 20 Ft, (2) A R. 377. S-ának (5) bekezdése helyébe a követ­kező rendelkezés lép: „(5) A polgári bírói eljárásban az elsőbírósági, vég­zés elleni felfolyamodás, továbbá az illetékmentes, va­lamint a 389. S (1) bekezdésében említett határozat el­leni fellebbezés, illetőleg a fel folyamodás vagy felleb­bezés bejelentése után a fellebbezési, illetőleg felfo­­lyamodási értékhez kénest a 371. § (1) bekezdésében megállapított illeték jár.“ (3) А К 377. SS-ának (8) bekezdése helyébe a követ­kező rendelkezés lép: ■•(8) Az előző bekezdésekben megállapított illeték a fellebbviteli eljárás során felmerülő iratlok illetékét — a tárgyalási jegyzőkönyvnek és a határozatnak illeté­kén kívül — mává ban foglalja és így azolkira illetéket leróni nem kell.“ 20. S. b A fellebbvitel visszavonása vagy visszautasítása. A R. 379. S-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A fellebbvitel visszavonása vagy visszautasí­tása nem ad igényi1 a fellebbviteli beadványon lerótt illeték visszakövetelésére- Ha azonban a fellelblb vitel elkésett, vagy ha a. fellebbvitelnek nincs helye s azt emiatt visszavonják vagy azt a bíróság visszautasítja, a fellebbviteli beadvány után csak a 377. §-ban meg­állapított illeték fele jár s a lerótt többletet vissza kell téríteni“ 21. §. A határozati illeték különös mértéke, (1) A R. 389. S-a (1) bekezdésének 1—9. ponjtaiban felsorolt bírói határozatok után, a per vagy az eljá­rás értékéhez képest a 371- § (1) bekezdésében meg­állapított illetéket kell leróni. 24. 5. A közigazgatási beadványi illeték különös mértéke. A R. 422. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lép­nek: „1. Elsőfokon eljárt hatóság határozata (intézke­dése, rendelete) ellen intézett fellebbviteli beadvány illetéke a) a fellebbvitel tárgyának értéke szerinti: 10.000 forintig .................... 10 Ft 10000 forinton felül 20.000' forintig 20 Ft 20,00 forinton felül minden egész vagy megkezdett 10 000 forint után 10 Ft;

Next

/
Oldalképek
Tartalom