Szabadalmi Közlöny, 1948 (53. évfolyam, 1-24. szám)
1948-02-03 / 3. szám
3. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY 17 zásra. A Szabadalmi Bíróság1 bejelentési osztálya ennek az álláspontnak megfelelő gyakorlat kialakítását kezdte meg, amikor egyes esetekben felhívta a felet, nyilatkozzék aziránt, hogy bejelentését, természetesen a magyarországi bejelentés napjának elsőbbségével, fenn kívánja-e tartani. Igenlő esetben a szabadalom engedélyezésének, természetesen az egyéb feltételek fennforgása esetén, akadálya nincs. Persze itt is fennáll az a nehézség, hogy a nyomtatásban megjelent külföldi szabadalmi leírás a bejelentés tárgyával szemben ujdonságrontó adatként érvényesül. Minthogy azonban a félre van bízva annak elbírálása, hogy a fentebb említettek tudatában bejelentését fenn kívánja-e tartani, vagy sem, méltánytalanság a felet nem éri. Ezt figyelembe véve, a Szabadalmi Bíróság gyakorlata helyesnek mutatkozik. Mégist de lege ferenda, kívánatosabbnak látszik az olyan rendezés, amely lehetővé tenné, hogy a fél kérelmére, a Fegyverszüneti Szerződés hatályba lépésének napjáig terjedő érvényű szabadalom engedélyeztessék) az érvényesítési bejelentés alapján. így elérhető, hogy a fél időben éppen olyan terjedelmű oltalmat nyerjen, mintha a szabadalom már a Fegyverszüneti Szerződés hatályba lépte előtt engedélyeztetett volna- Ilyen rendezés mellett, tekintet nélkül arra, hogy a szabadalom jogerősen engedélyezve van-e már vagy sem, az oltalom a felet a Fegyverszüneti Szerződés hatályba lépéséig terjedően egyformán megilleti. Persze az ilyen, csak a jövőben megadásra kerülő szabadalmak tekintetében is alkalmazandó volna a már fentebb említett az az elv, hogy ujdonságrontó adatként semmi olyan figyelembe nem vehető, ami a fegyverszüneti szerződés hatálybalépte előtt sem volt ujdonságrontó adatként eredményesen felhasználható. Természetesen a félnek fennmaradna az a joga, hogy kérelmére a bíróság az érvényesítési bejelentést rendes, bejelentésként bírálja el. Ebben az esetben azonban a magyarországi bejelentés napja előtt megjelent valamennyi nyomtatvány, egyébirányú alkalmassága esetén, ujdonságrontó adatként veendő figyelembe. A fentiekben nagy vonásokban igyekeztem vázolni az érvényesítési ügyekkel kapcsolatban felmerült kérdéseket, valamint azokat a szempontokat, melyeknek figyelembevételével a kérdés rendezhető. Jogszabályalkotás esetén természetszerűen részletekig menő rendezés szükséges. Hozzászólás. Dr. Vargha György Remarques Par Dr. G. Vargha Krasznay Mihály: „Az ú- n. érvényesítési szabadalmak kérdése“ című cikkével kapcsolatban a következőkre kívánok rámutatni: A cikk a Fegyverszüneti Egyezmény 19. cikkéből indul ti, melynek szövege így szól: „A bécsi döntőbíróság 1938. évi november hó 2-án kelt határozatai és az 1940. évi augusztus hó 30-i Bécsi Döntés ezennel érvényteleneknek nyilváníttatnak.“ A fegyverszüneti egyezmény alapján adta ki az ideiglenes kormány az 526/1945. M. E. számú rendeletet, amelyre Krasznay cikke is hivatkozik. úzóta azonban a párizsi béke becikkelyezést nyert. A békeszerződés 1- cikkének 4. a. pontja így szól: „Az 1938. évi november hó 2-án kelt bécsi választott bírósági határozat rendelkezései semmiseknek és érvényteleneknek jelentetnek ki.“ Ezt a szövegrészt az 1947. évi XVIII. t. c. szószerint tartalmazza. Véleményem szerint tehát a bécsi döntőbírósági határozatot alapján hozott minden rendelkezés, törvény vagy rendelet nemcsak egyszerűen hatályát vesztette, hanem azok semmisek, érvénytelenek, vagyis nem létezőknek tekintendők. Ennek megfelelően az ilyen redeleteket nem csak hatályon kívül kell helyezni, mint ahogy ez külön-íkülön és egyenként nem is történt meg minden olyan rendeletre nézve, amely a bécsi döntések alapján hozatott, hanem a rendeleteket semmiseknek kell nyilvánítani. Ilyen körülmények között azután semmis minden olyan intézkedés is, amely a hivatkozott rendeletek alapján jött. létre, tehát minden ezen az alapon megadott szabadalom semmisnek tekintendő, vagyis olyannak, mintha meg sem adták volna. Ezek után az összes ilyen ügyek úgy volnának elbírálandók, mint új magyar bejelentések, melyeik bejelentési napja az ú. n. érvényesítési bejelentésnek magyarországi iktatási napja. Hogy az ilyen elintézés milyen következményekkel jár, arra Krasznay Mihály cikkében részletesen rámutatott. A Szabadalmi Bíróság gyakorlata a még meg nem adott ügyekben egyébként az előbb kifejtett álláspontnak felel meg. De lege ferenda tehát a már megadott de a fentiek szerint ér vén y leien szabadalmak ügyében kellene intézkedni. Ezeket a rendeleteket semmiseknek kellene nyilvánítani, velük együtt az ilyen alapon megadott szabadalmakat is — azzal a további lehetőséggel, hogy a fél kérelmére az összes ilyen ügyeket mint új bejelentéseket lehessen tárgyalni. Véleményem szerint rendkívül kis számú ilyen ügy kerülne a Bíróság élé, azok, amelyekre nézve sem a Csehszlovák, román, illetve jugoszláv szabadalmi leírások, sem pedig az esetleges eredeti elsőbbséget megalapozó egyéb külföldi szabadalmak kinyomatott leírásai nem ujdonságrontók-Miután afelől, hogy ezek az érvényesítési szabadalmak tovább fenn nem tarthatók, nincs vita az előzőkben röviden vázolt rendezés minden további bizonytalanságnak véget vetne, anélkül, hogy a rendezés túlságosan bonyolult jogi szerkezetű lenne.
