Szabadalmi Közlöny, 1939 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-02 / 1. szám
SZ’IM. SZABADALMI KÖZLÖNY Indokold s. Az 5170/1935. sz. beadvány mellékletei a bejegyzés alapjául a 395/1935. sz. végzésben foglalt ok miatt nem szolgálhatnak. A beadványnak az 573/1893. K. M. ein. sz. rendelet 5. §-a jogforrási minőségét kétségbe vonó fejtegetései a döntést még helytállóságuk esetén sem befolyásolhatnák, mert a döntés nem csupán az idézett rendeletén alapszik. Alapja a döntésnek ugyanis az a szabadalmi lajstromra vonatkozó érvényes írott jogszabályba nem ütköző gyakorlat is, amelyet e kérdésben a szabadalmi lajstrom vezetését egyedül foganatosító hatóság: a jelenlegi M. kir. Szabadalmi Bíróság közel negyven esztendő óta megszakítás nélkül folytat. % 13175/1935.—H. -8883. V ég z és. A M. Kir. Szabadalmi Bíróság bírói osztálya L. S. budapesti lakos által 1935. évi március hó 16-án 5470/1935. sz. alatt a bejelentésti osztály 395/1935. sz. végzése ellen beadott felfolyamodást elutasítja és a bejelentési osztály végzését helyes indokai alapján helybenhagyja. Összefoglalás. ' Mivel az 1895 : XXXVII. t.-c. 46. §-a értelmében az ú. n. átruházási díjat az átruházásnak a lajstromba való feljegyzéséért kell fizeni, e díj megfizetendő minden olyan beadvánnyal kapcsolatban, melynek eredménye az átruházás tényének a lajstromba való bejegyzése, így tehát szabadalmi bejelentések átruházása esetén is. (A M. Kir. Szabadalmi Bíróság bejelentési osztályának 10446—1936., W—6603. és 15152— 1936., S—14088. sz. végzései. Résumé. Étant donné que, suivant le § í6 de Vart, de loi XXXVII de 1S95, la soi-disant taxe de cession se paye pour l’inscription de la cession sur le registre, celte taxe doit être payée par rapport à toute requête qui conduit à l’enregistrement de la cession, ainsi donc aussi, quand il s'agit de la cession d’une demande de brevet. (Ordonnances die la Cour roy. hongr. des Brevets No 10M6/1936—W—6603 et No 15152! 1936—S—14088.) 10.И6/1936.—W.—6603. Végzés. A M. Kir. Szabadalmi Bíróság tudomásul veszi K. M. társbejelentő nyilatkozatát, mely szerint az együtt bejelentői minőségétől bejelentő társa: ifj. W. I. javára eláll s ennek megfelelően bejelentőként «ifj. W. I. technikus Máza, úgyis mint К. M. ny. áll. honvéd alezredes budapesti lakos jogutódja» fog szerepelni. Ifj. W. I. bejelentői azzal a kérelmével, hogy az átruházási díj megjelöléssel befizetett 20 pengő részére visszautaltassék, elutasítja. Helyesen járt el ugyanis a bejelentő, amikor átruházási díjat fizetett, mert volt bejelentő társának e minőségétől való elállása egymagában, átruházás nélkül, nem eredményezhetné azt, hogy a volt társat megillető jog a bejelentőre szálljon. 15.152/1936,—S. 15.088. V ég zés. A M. Kir. Szabadalmi Bíróság bejelentési osztálya a szabadalom tulajdonosát előterjesztett díjvisszautalási kérelmével elutasítja. / n cl о к olás. A kérelmező azon a címen kérte a díj visszautalását, mert a szóbanforgó «átruházási» díjat bejelentés átruházása után fizette be, már pedig szerinte ilyen díj csak megadott szabadalom átruházása esetén jár. A bejelentési osztály nem tehette magáévá a kérelmező fenti érvelését, mert az 1S95:XXXVII. t.-c. 46. §-a értelmében, a szóbanforgó díjat nem a szabadalmak átruházásáért kell fizetni, hanem a szabadalom átruházásának bejegyzése után». A kérelmező 6536/1933. sz. beadványában azt kérte, hogy a lajstromba annak idején az átruházás alapján az ő neve jegyeztessék be. Ez a szabadalom lajstromozásakor meg is történt. Ilyen körülmények között meg kellett állapítani, hogy a kérelmező díjfizetése kapcsán olyan bejegyzés történt, melyet a törvény díj fizetéshez köt. Ugyanezen 46. §. értelmében a szóbanforgó díjat az «illető» irat benyújtása előtt kell megfizetni, úgyhogy csakugyan ahhoz a beadványhoz kellett a díjnyugtát csatolni, amelyhez a kérelmező csatolta, tekintet nélkül arra, hogy a «bejegyzés» csak későbbi időpontban történhetett meg . Összhangban volt tehát a törvény fenti rendelkezésével a M. Kir. Kereskedelemügyi Miniszternek 128.023/1928. К. M. sz. rendele te, melv általában kifejezésre juttatta, hogy a szóbanforgó átruházási díjat minden olyan átruházást bejelentő kérelem után meg kell fizetni, amely végeredményben az átruházás bejegyzésére fog vezetni, nevezetesen: «bejelentés vagy szabadalom átruházását bejelentő kérelem után». Mindezek alapján meg kellett állapítani, hogy a kérelmező által teljesített fizetés nem volt tartozatlan, és így a díjvisszautalási kérelmével a kérelmezőt el kellett utasítani.