Szabadalmi Közlöny, 1938 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1938-01-03 / 1. szám
1. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY Dans ce cas l'expert figure avec son nom et il peut être rendu responsable de son expertise. L'expert rí est pas nommé ni ne peut-être rendu responsable, quand, d'après le § 32. et le § 3. de la loi, il est employé dans l'opposition contre la délivrance de brevet, ou bien dans le. procès intenté pour l’annulation du brevet. Un tel expert est un personnage non-existant, c'est seulement son savoir qui y figure comme date décisive. Mais dans la question de la réalisabilité de l'invention c’est le demandeur attaqué. respectivement le propriétaire du brevet, au contraire, dans la question des données destructrices de nouveauté c'est la partie attaquant qui est tenu de fournir les indications sur la source où l'expert a pris son savoir. Lui, parce qu'il est dans son intérêt de faire accepter jiour vraie son assertion. D'après le § 50, c'est la Cour dès Brevets qui figure dans les causes en cours devant les tribunaux correctionnels, ou elle est l'expert exclusif et ou son expertise passa pour «autenfica interpretatio de la description. Szabadalmi törvényünk a benne szereplő személyek elnevezése szempontjából általában sikerültnek mondható. így nem szorulnak külön magyarázatra a bejelentő, jogutód, szabadalomlulajdonos, felszólaló elnevezések: maga a szó világosan jelöli meg a vele meghatározni kívánt fogalmat. Van azonban a törvényben személy megjelölésére alkalmas olyan szó is, amely sok fejtörést okozhat és erősen magyarázatra szorul. Ez a «szakértő szó. Nem elemezzük a szó értelmét azokkal a törvényhelyekkel kapcsolatban, amikor perrendszerűen van használva, mint a bírónak ténymegállapítást előmozdító szerve. Ebben a vonatkozásban nem lehet többrendbeli értelmet tulaj,donítani a szónak. Az eljárás soi'án meghallgalott szakértőnek van neve, születési helye, kora, foglalkozása, esküt lesz, büntetőjogilag, magánjogilag, esetleg fegyelmileg felelős, indokolt véleményt ad, mérlegelés alá kerülő bizonyítékot szolgáltat és nem dönt. Annak a szakértőnek azonban, aki az 1895 : XXXVII. t.-c. 21. §. vagy 35. §-ának ugródeszkáján a 32. §. vagy 3.§. mezében a perben, vágj' felszólalási eljárásban szóhoz jut, nincs neve, születési helye, kora. foglalkozása, nem vonható felelősségre sem büntetőjogilag, sem magánjogilag, sem fegyelmileg, nem kell indokolt véleményt adnia s nem szolgáltai mérlegelés alá kerülő bizonyítékot. Azt érezzük, hogy ez a szakértő amazzal nem azonos s hogy hatalma nagy. ami arra késztet, hogy a lehetőség szerint ismerkedjünk meg vele. Hogv a halalma mekkora, annak a. megértése végett elég arra gondolnunk, hogv a leírás csak akkor álljia ki a megtámadhatatlanság próbáját, ha a törvény 32. §-ának megfelel, amely rendelkezés szerint «lehetővé kell, hogy tegye, miszerint szakértők a találmány tárgyát a leírás alapján minden kiegészítés nélkül előállíthassák». A 32. §. szakértője tehát érti a leírást, ez a szakértő ki is tudná azt egészíteni és az ilyen szakértő a találmány tárgyúit elő is tudja állítani. Érti, ami azt jelenti, hogy a szakkifejezések értelmét vagy a készenlétben levő, emlékezetében állandóan helyet foglaló, tudásból meríti, vagy képzettsége alapján meg tudja azt olyan nyomtatványokban találni, amelyek hivatva vaunak az emlékezet térfogatának természetadta korlátozottságát korrigálni, amelyeket csak ismer, de nem tud s amelyek számára könnyedén nyomozás nélkül — hozzáférhetők. Kiegészíteni is tudná esetleg e szakértő a leírást, ha van az átlagos — a szakértőtől megkívánható — szakismeretet meghaladó tudása. Ám, ha a találmány tárgyát a szakértő ilyen, az átlagost meghaladó, tudás kiegészítő alkalmazása nélkül nem tudja előállítani, akkor a leírás nem felel meg a törvény fentismertetett kellékének. Megírja a törvénynek a folytatása, hogy «nevezetesen», mi tilos a leírásnál. Nem szabad megtévesztő kétértelműséget tartalmaznia, amiből következik, hogy az előállításra hivatott szakértő is megtéveszthető. Nem szabad olyan szerekre, vagy eszközökre hivatkoznia, amelyek drágábbak, vagy amelyek nem ugyanazon hatással bírnak. E két utolsó mondat tilalom, megmondja. mi az, aminek nem szabad a leírásban lenni, amit nem szabad tartalmaznia, amire nem szabad hivatkoznia. Van ebben a bekezdésben ezeken felül egy közbevetelt mondat, amelyik a másik kettővel ellentétben nem azt mondja, hogy minek nem szabad a leírásban lennie, hanem azt, hogy minek nem szabad belőle hiányoznia, mit nem szabad eltitkolnia. Jóllehet ez a bekezdés a szakértő elnevezési nem említi, azért itt is érvényesül a szakértő. Tudjuk, hogy van olyan eszköz, módozat, illetve fogás, amely például a gépészmérnök számára magyarázatra szorul, ám a szakértő rádiótechnikusnak sajátja. Ha akár az elővizsgálat során a bíróság érdeklődése, akár a 35. §. 2. pontjára alapított felszólalás során a felszólaló mutat reá ilyen természetű aggodalomra, a leírásért felelős bejelentőnek kell azt annak a megjelölésével eloszlatni, hogy a szakértő hon-} nan~merítse az ehhez szükséges tudását. Ugyanebbe a gondolat kör lie tartozik természeténél fogva az. mikor valaki a szabadalmat támadja a 21. §. 4. pontja alapján. Ám itt a törvény a 35. §. 2. pontjától eltérően nem azt mondja, hogyr a leírás akkor támadható, ha a 32. §. 1. és 2. pontja alatt körülírt kellékeknek meg nem felel, hanem ha nincs úgy szerkesztve, hogy abból a találmány lényege, tehát a szabadalom tulajdonképeni tárgya s létesítésére szolgáló eszközök tökéletesen s oly világosan kitűn-
