Szabadalmi Közlöny, 1936 (41. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-15 / 2. szám
18 SZABADALMI KÖZLÖNY 2. szám. badalmakkal kapcsolatban figyelembe vett okok alapozzák azt meg.14 Ugyanezek a szempontok indokolják azt is, hogy a közszükséglet, állami egyedárnság, hadsereg számára való igénybevételre használati minták esetén szükség lehet, ipari (ízlés) minták esetén azonban nem.15 Ugyancsak a köz- és ipari érdek szempontjából esik más tekintet alá a kétféle minta az oltalmi idő szempontjából is, — nevezetesen az ízlésminta esetén nem fontos az oltalmi idő hosszúsága, mert sem a tisztességes versenytársnak, sem a közönségnek nem komoly érdeke, hogy a mintaoltalom lejárjon, annál kevésbbé, mert ha a minta tartós jelentőségű, úgy utánzását a tisztességtelen versenyre vonatkozó jogszabályok alapján is el lehet tiltani. Nincs tehát elméleti akadálya az ipari (ízlés)-mintáik hosszú, 15 éves oltalmi idejének, amely az 1901-es és 1908-as tervezetek mellett a hágai mintamegállapodásnak is megfelelne. Az oltalmi idő felemelése mellett szól az is, hogy bár vannak iparágak, amelyekben a páréves oltalom is elgendő, más, állandóbb divatú iparágak esetében azonban igen sokszor az ízlésminta üzemi kivitelének (a gyártási eljárásnak) kidolgozása is évekig tart, a készlet is nagyobb, a forgalom kisebb, úgyhogy az első években a mintaoltalomból üzleti haszon nem várható. A használati minták esetén viszont a köz és az ipar érdeke egyaránt az oltalmi idő leszállítása mellett szól, az alkotások érdeme pedig legfeljebb a szabadalmi oltalmi idő felét indokolja. Ekkora oltalmi idő a szabadalmakkal kapcsolatos tapasztalat szerint — a gyakorlati követelményeknek mindenben megfelelne. Ugyancsak a közérdekkel és az ipar szükségletével függ össze az ipari (ízlés)-mintakkál kapcsolatban szokásos zárt letét (titkos védelem) intézménye. Mivel az ízlésminta sem közszükséglet, sem ipari szükséglet nem lehet, nem közérdek az sem, hogy a minta nyilvánosságra jusson. Zártan védett ízlésminta használata, miatt természetesen nem lehet senkit sem kártérítésért vagy büntetőjogilag felelősségre vonni, sőt még valamely minta alkalmazásának abhanhagyásá.ra felszólítani sem, mert az ilyen nem forgalmazott mintáról senki sem tudhatja, hogy más részére oltalom alatt áll. A zárt letétel célja nem más, mint az elsőbbség biztosítása az alatt az idő alatt, amíg a mintának megfelelő cikk — pl. idénycikk — kellő meny-14 A tervezetek közül az 1901-ts általában fel kívánta adni a gyakorlatbavételi kényszert, a többi három viszont azt az ipari (ízlés)-unntá'kra is megvonási szankcióval kívánta fentartani. Igénybevételre vonatkozó intézkedéseket tartalmaznak az 1901-es és az 1916-os tervezetek általában mindenféle mintára. nyiségben elkészül és piacra dobható. Erre a védelemre azonban szükség van, mert tekintettel arra, hogy ugyanazon ízlésben végtelen sok mintát lehet létrehozni, nyiltan letett minta alapján a versenytársak nehézség nélkül állíthatnak elő más, de ugyanabba az ízlésirányba tartozó mintát, ami pedig az új minta üzleti értékét megsemmisítheti. Használati minták esetén, ezzel szemben, titkos védelem legfeljebb honvédelmi szempontokból fontos esetben fordulhat elő — csakúgy, mint szabadalmak esetében. c) Az oltalom érvényesítése, peres ügyek. Az oltalom fennállására és hatályosságára vonatkozó vitás kérdéseket, ideértve az oltalomsértés megállapítását is, a lajstromozott iparjogvédelem valamennyi ágában általában a szabadalmi hatóságok elé kellene utalni, mert csak így érhető el ezekben a nagyjelentőségű kérdésekben a hazai ügyszám mellett kellően alapos joggyakorlat kifejlődése. Az abbanhagyási rendelkezés a mintaoltalom megsértése megállapításának egyszerű folyománya lévén, az esetleges kártérítés megállapítása pedig nem okoz több gondot, mint pl. a jelenleg is a szabadalmi hatóságok elé tartozó szabadalmi kényszerengedély-perekben a kárpótlás megállapítása, célszerűnek mutatkoznék ezeket a pereket is — az ideiglenes biztosítási intézkedésekkel együtt — a szabadalmi hatóságokra hízni. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a szakértők alkalmazására nem szoruló szakbíróságnak az ideiglenes intézkedések kérdésében hozott döntése előreláthatólag számos esetben egyezségre vezetne. Amennyire indokolt volna a mintaoltalom megsértésének megállapítását a szabadalmi hatóságokra hízni az ügyek egy helyen való összegyűjtése és ezzel határozott joggyakorlat kifejlesztése érdekében, annyira helytelen volna a büntetőeljárásoknak e hatóságokhoz való áttétele. Az esetek kis száma miatt a büntethetőség, az enyhítő körülmények stb. kérdésében ezek a hatóságok igen nehezen tudnának az általános joggyakorlatba beilleszkedni, ami a megnyugtató ítélkezéshez szükséges volna. Egyébként a mintasértés megállapításának a szabadalmi hatóságok elé utalásával a büntető eljárásra előreláthatólag ritkán kerülne sor.16 d) Külföldi védelem. Az új ipari alkotások bármilyen csoportjáról legyen is szó, fontos kiegészítése a hazai oltalomnak a külföldön elérhető legmesszebbmenő oltalom biztosítása a belföldiek! javára. Evégett a mintaoltalom terén, mint fenjo Megfelelő értelmű intézkedéseket tartalmazott a Schuszter-íéle 1916. évi tervezet. V. ö. dr. Schuszter Hudalf és dr. Mayer Géza cikkeivel a Kereskedelmi Jog 1934. évi 9. számában.
