Szabadalmi Közlöny, 1934 (39. évfolyam, 1-24. szám)
1934-01-15 / 2. szám
2. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY 25 nyes jogszabállyal ellenkezik. De az ilyen felfolyamodás által meg lenne hosszabbítva az igazolásra megállapított törvényes határidő is. melyet még bírói segéllyel sem lehet megtenni. Igazolással egybekötött felfolyamodásban gyakran hivatkozás történik a méltányosságra és a Sztii. 195. §-ában foglalt intézkedésre. Tételes szabályokkal szemben, ezek megsértése nélkül, méltányosság nem gyakorolható, mert ami a bejelentőre méltányos, az a harmadik személyekre sérelmes lehet. A Sztii. 195. §-a — miként a peres eljárásban a Szhüsz. 53. §-ában is ki van mondva — általában a kérvények s ezek között az igazolási kérelem pótolható hiányainak utólagos pótlását szabályozza. Az említett 195. §-nak csak az lehet a helyes értelmezése, hogy ha pl. a törvényes határidőn belül beadott felszólalási, vagy igazolás1 kérelemnek pótolható hiányai vannak, akkor az ilyen kérelmeket c-sak az esetben lehet viszszautasítani, ha a hiánypótlás iránti bírói intézkedés eredménytelen maradt. A bejelentési, felszólalási és igazolási eljárásra is ki kellett mondani ezt a jogszabályt, mely a Szhüsz. 53. §-ában felhívott és a Pp. 140. §-ában a peres eljárásra megállapított jogszabállyal teljesen megegyezik, A Sztii. 195. §-a sem ad tehát törvényes alapot arra, hogy igazolással egybekötött fel folyamodást az igazolási határidőn tál lehessen beadni. A Sztii. 195. §-ában foglalt intézkedésre • Szhüsz. 32. §-áll а к kiegészítéseként volt szükség, mert különben az utóbbi §. szerint a hiányos felszólalást minden további nélkül, a limine vissza lehetne utasítani. Sokaknak az az aggodalma, hogy a Sztii. 197, §-ában megállapított és a határidő utolsó napjától számított 15 napos igazolási határidő sokkal merevebb és rigorózusabb, mint a Pp. 452. §-ában megállapított hat hónapos igazolási véghatáridő, lehet alapos, de addig, amíg eltérő törvényes intézkedés nem történik, az előbbi jogszabálynak a Szabadalmi Bíróság előtti alkalmazásától eltekinteni nem lehet. Maga a Pp. is, az ügyek természetének megfelelően, többféle igazolási határidőt állapít meg. így a bérleti viszony megszüntetése iránti eljárásban a (533. §. 8 napos, a házassági perekben pedig a (572. §. 15 napos igazolási batáridőt állapít meg. I>e különben is bejelentő már a hiánypótlást elrendelő végzés szabályszerű kézbesítése alkalmával szerez a kitűzött határidőről és ennek elmulasztásához fűződő jogkövetkezményről tudomást, úgy hogy a Pp. 452. §-ának 2. bekezdése szerint a mulasztás tudomásrajutásától számított igazolási határidőnek a bejelentési eljárásban alig volna gyakorlati jelentősége. Figyelembeveendő e kérdésnél még az is, hogy amíg a Pp. szerint kizárólag a záros (törvényes) határidők elmulasztása miatt van helye igazolásnak, addig a Szhüsz. 48. §-ának 2. bekezdése egy bírói határidő elmulasztása miatt is igazolást enged meg. Ha tehát bejelentő elmulasztja azt, hogy a szabályszerűen kézbesített hiányoló végzéssel kitűzött határidő lejárta előtt legalább meghosszabítást kérjen, akkor mulasztása az igazolási határidőn túl vétlennek nem tekinthető. Miután kevesebb jogvitára ad alkalmat, röviden foglalkozni kell a Szhüsz. 48. §-ának 2. bekezdésében felsorolt másik két batáridővel is. Ezek pedig a fel f olya mod ási határidők, melyeknek tartamát a Szab. törvény 33. §-ának utolsó bekezdése és 36. §-ának első bekezdése állapítják meg. Ha a fél a felfolyamodási határidőt mulasztja el, igazolással élhet és ezt az igazolási kérelmet a Sztii. 197. §-ának utolsó bekezdése értelmében most már a felfolyamodási kérelemmel együtt kell előterjesztenie. E jogszabály teljesen megegyezik a Pp. 453. §-ának 2. bekezdésében foglaltakkal, mely törvényhely szerint az igazolást az elmulasztott cselekmény pótlásával, ez esetben a felfolyamodássál kell egybekapcsolni. Ennek az a célszerűségi oka, hogy az elkésett felfolyamodást a bejelentési osztály a Te. 45. §-a alapján vissza ne utasíthassa, Az ilyen igazolási kérelem felett dönteni a felfolyamodási bíróság illetékes. Ami pedig a 150.400/1932. K. M. sz. rendelet 12. §-ában felsorolt határidőket illeti, elmulasztásuk miatt a közzétételi határidő lejártától számított 15 napon belül lehet igazolással élni. Ha bejelentő az igazolási esetek közül pl. az 1 évi díjat a közzétételi határidő alatt nem fizette be s a törvényes határidőn belül a díj befizetését igazoló csekkszelvénnyel felszerelt SZABADALMAK GYAKORLATB AVÉTELÉRE VONATKOZÓ KÖZLÉSEK. Az alábbi szabadalmak tulajdonosai szabadalmaik gyakorlatba- V6tele céljából belföldi gyárosokkal összeköttetést keresnek, hajlandók szabadalmaikat eladni vagy azokra gyártási engedélyt adni. A szabadalom száma után jön a szabadalom tulajdonosának a neve, a szabadalom címe, majd a képviselő neve és címe akinél a megvétel, illetve a gyakorlási engedély feltételeinek részielei megtudhatók 99139. sz. szab. Dr. Polányi Mihály tanár Berlin-Zélilendorf-Mitte és dr. Bogdándy István tanár Berlin-Dahlem: „Eljárás és berendezés egymásban nem oldható anyagok finoman elosztott vagy kolloidális keverékeinek előállítására.“ Dr. Wirkmann József és Bérezi Róbert hites szabadalmi ügyvivők, Budapest, VII., Erzsébet-körút 28. 1Ö1872. sz. szab. Ehrlicher Frigyes sörfőzőmester Bielslein (Németország): „Berendezés maláta és efféle anyagok forgatására, kiteregetésére és eltakarítására.“ Dr. Wirkmann József és Bérezi Róbert hites szabadalmi ügyvivők, Budapest, VII., Erzsébet-körút 28.
