Szabadalmi Közlöny, 1931 (36. évfolyam, 1-24. szám)

1931-01-02 / 1. szám

о SZABADALMI KÖZLÖNY 1. szám. II. Fejezet. 5. §. A m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság fogalmazási szakához tartozó állások az állami rendszerű VII. fizetési osztálytól kezdve 1930. július hó 1. napjától a kir. ítélőbírák és kir. ügyészek státusáról szóló 1920:XX. törvény cikk és az azt kiegészítő vagy módosító jog szabályok rendelkezései alá esnek, mégpedig az állami rendszerű VII. fizetési osztályba tartozó állások a bírói és ügyészi I. fizetési csoportba, az állami rendszerű VI. fizetési osztályba tartozók a bírói és ügyészi II. fizetési csoportba, az állami rendszerű V. fizetési osztályba tar­tozók a bírói és ügyészi III. fizetési csoportba soroztainak. 6. §. A bírói fizetési csoportokba a jelen tör­vény alapján átlépő tisztviselő fizetésének és magasabb fizetési fokozatba való előléptetésére igényt adó szolgálati idejének egyénenkénti megállapításánál azt a szolgálati időt kell alapul venni, amelyet az illető tisztviselő ab­ban a fizetési osztályban töltött, amelybe 1930 július hó 1. napján tartozott; ebhez az időhöz hozzá kell számítani azt az időt is, amely alatt ebbe a fizetési osztályba tartozó állásnak a címét és jellegét viselte. A m. kir. kincstári jogügyi igazgatóságnak e törvény életbelépésekor jogügyi tanácsosi minőségben működő tisztviselőire az 1920:XX. t.-c. 23. §-ának 3. bekezdését és a 24. §. 1. és 3. bekezdését alkalmazni kell. Aki e törvény életbelépésekor valóságban betöltött állásánál magasabb állás címét és jel­legét viseli, csak a valósággal betöltött állásá­nak megfelelő fizetési csoportba lép át. Ha azonban utóbb magasabb fizetési csoportba jut, fizetésének és magasabb fizetési fokozatba való előléptetésére igényt adó szolgálati idejének megállapításánál az e címmel és jelleggel el­töltött időt is úgy kell tekinteni, mintha azt már a magasabb fizetési csoportba töltötte volna el. Ha a jelen törvény életbelépésekor már mű­ködő kir, kincstári ügyész a bírói és ügyészi l. fizetési csoportba tartozó állásba jut, annak megállapításában, hogy az I. fizetési csoport­nak mely fizetési fokozatába soroztassék be, kincstári ügyészi minőségben eltöltött szolgá­lati idejét úgy kell tekinteni, mint a bírói és ügyészi I. fizetési csoportban eltöltött szolgá­lati időt; az ezen állás címének és jellegének élvezetében eltöltött idő azonban figyelmen kívül marad. 7. §. A m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság fogalmazási szakához tartozó tisztviselői állá­sok elnevezése a jelen törvény életbelépése után a következő: a m. kir. kincstári jogügyi igazgatói és a m. kir. kincstári jogügyi aligazgatói állás el­nevezése nem változik; a bírói és ügyészi III. fizetési csoportba tar­tozó egyéb állások elnevezése: kir. kincstári főügyész, a bírói és ügyészi II. fizetési csoportba tar­tozó állások elnevezése: kir. kincstári főügyészi helyettes, a bírói és ügyészi I. fizetési csoportba tar­tozó állások elnevezése: kir. kincstári ügyész, az állami rendszerű VIII. fizetési osztályba tartozó állások elnevezése: kir. kincstári jog­ügyi igazgatósági titkár, az állami rendszerű IX. fizetési osztályba tartozó állások elnevezése: kir. kincstári jog­ügyi igazgatósági fogalmazó, az állami rendszerű X. fizetési osztályba tar­tozó állások elnevezése: kir. kincstári jogügyi igazgatósági fogalmazó-gyakornok. A jelen törvény életbelépésekor működő m. kir. kincstári ügyészek és aliigyészek állásuk mostani elnevezését megtartják, míg bírói és ügyészi státusba sorozott állásba ki nem nevez­tetnek, úgyszintén a segédfogalmazók is mind­addig, amíg magasabb állásba ki nem neveztet­nek vagy magasabb állás címét nem kapják. A kir. jogügyi igazgatóság bírói fizetési cso­portba sorozott tisztviselőinek magasabb állás címét csak jelleg nélkül, egyéb állásnak pedig sem címét és jellegét, sem csupán a címét ado­mányozni nem lehet. Bírói fizetési csoportba nem tartozó jogügyi igazgatósági tisztviselőnek bírói fizetési cso­portba tartozó állásnak sem a címét és jellegét, sem csupán a címét adományozni nem lehet. 8. §. Ezt a törvényt az igazságügyminiszter hajtja végre. E törvénycikk kihirdetését ezennel elrende­lem, e törvénycikket, mint a nemzet akaratát, mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Budapesten, ezerkilencszázharmincadik évi december hó ötödik napján. Horthy Miklós s. k., Magyarország kormányzója. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. Szabadalmi bejelentések közzététele.*) A bejelentés és mellékletei a hivatalos órák alatt a szaba­dalmi levéltárban megtekinthetők. F bejelentések ellen jelen közzététel napjától számítandó 2 havi határidőn belül felszólalás adható be. (35. §.) - Az első évi díjat (pótszabadalmi bejelentéseknél a pótszabadalmi díjat) a jelen közzététel napjától számítandó «0 nap alatt a bíróság 1Ó4101. szánni nóstatakarék pénztári csekk-számlájára kell befizetni. A be fizetéseknél a bejelentés alapszámára hivatkozni kell, inert cnélkiil a díjfizetést megállapítani nem lehet s ez a bejelentés visszavontnak kimondását vonja maga után. (45. §.) — A bejelentés tárgya egyelőre a jogtalan használat ellen védelemben részesül. /34. §) A zárójelbe tett név az illető ügyet képviselő szabadalmi ügyvivő vagy ügyvéd neve. 1. A. 3493. IVh/1. Aluminiumérc Bánya és' Ipar К. T. cég Budapest. — Műmasszák * Figyelem ! A betűrend végén «Besorozás után érkezett bejelentés» is van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom