Szabadalmi Közlöny, 1929 (34. évfolyam, 1-24. szám)
1929-12-15 / 24. szám
24. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY 539 mutter Alfrédről, hogy hivatása egyéniségével tökéletesen összeforrt. Bíró volt a szó legeszményibb értelmében. Jó bíró csak az lehet, aki el tudja magát vonatkoztatni a matériától és tud ideálokért küzdeni. Mert a bíró igazságot oszt ugyan, de emberi gyarlósága folytán csak megközelíteni tudja az igazság eszményét, elérni soha. Mélységes idealizmus kell ahhoz, hogy a bíró ezt a küzdelmet elcsüggedés nélkül végig tudja vinni. Ehhez az idealizmushoz segítette Perlmutter Alfrédot az, hogy nem csak bírói hivatását, de magánéletét is ideál: a szépség, a művészet ideálja töltötte ki. És ahogyan gyönyörködni tudott a művészet remekeiben, úgy gyönyörködtette őt hivatásában az, hogy ha egy-egy jogesetet művészi lélekkel generalizálni, idealizálni tudott. Ez az eszményi gondolkodás jutott érvényre ítéleteiben, irodalmi működésében és ez az, amiért az ő munkája túléli halandó porait. A Magyar Hites Szabadalmi Ügyvivők Testületé körében dr. Perlmutter Alfréd emléke mindenkor élni fog! Nyugodjék békében! Csányi Károly búcsúszavai dr. Perlmutter Alfréd ravatalánál: A Magyar Gyűjtők és Művészetkedvelők Egyesülete nevében jöttünk ide, hogy letegyük lelkes tagtársunk koporsójára az emlékezés örökzöld koszorúját. — Kiváló gyűjtő volt és a művészetek igazi kedvelője. Ebben a minőségben kinőtt egyesületünk kereteiből, mert minden művészeti mozgalomnak szeretetteljes támogatója volt. Gazdag otthonában a művészi értékű tárgyak sokaságával vette magát körül, mind valamennyi finom ízlésének tanúi. Ezeknek a szeretetében osztozott gyászoló hitvesével. Most elköltözött egy szebb hazába, oda ahol a külső díszt a mi szemünk a csillagok ezreiben látja. Te kedves jó barát, te lelkes gyűjtő, Isten veled! Szabadalmi ügyekben hozott határozatok. 25. A leírásban állított műszaki hatásoknak a felszólaló részéről történt kétségbevonása esetén a bizonyítás terhe bejelentőt illeti, melynek költségeiben felszólalót marasztalni nem lehet. (1911:1. t.-c. 269. §-a és az 1895:XXXVII. t.-c. 35. §-a.). A bejelentési és bírói osztály határozatai a P. G288. alapszámú ügyben. I. A bejelentési osztály így határozott: A m. kir. szabadalmi bíróság bejelentési osztálya a felszólalásnak helyt nem ad és a bejelentés tárgyát képező találmányra a szabadalmat megadja. Egyúttal felszólalót kötelezi, hogy N. N. szakértőnek 500 pengőben megállapított szakértői díjat jelen határozat kézbesítésétől számítandó 30 nap alatt bejelentőnek különbeni végrehajtás terhe mellett fizessen meg. Indokok: Fölszólaló kéri a szabadalom megtagadását a bejelentés tárgyára, mert: 1. a tulajdonát képező 84066. 1. sz. magyar szabadalom által a bejelentés tárgya már le van foglalva. 2. Az ezüstadaléknak 2%-on túl való növelése a hegesztés minőségét károsan befolyásolja. 3. Az arzénnek az ezüst-rézötvözethez való hozzáadása káros. Felszólaló utóbbi tényállítását kísérletek útján leendő igazolását helyezi kilátásba, utóbb azonban a Pp. 269. ill. 350. §-ainak figyelembevételével kirendelt szakértő útján leendő bizonyítást kér. Bejelentő kéri a felszólalás elutasítását, mert az igényrontóul fölhívott 84066. számú magyar szabadalommal védett hegesztőszer egyrészt foszfortartalmú, másrészt annak nemes fémadaléka eltérő a bejelentés tárgyától. Bejelentő tagadja fölszólalónak az ezüst adalék növelése és az arzén káros hatása tekintetében előadott tényállításait, A fölszólaló által indítványozott szakértő útján leendő bizonyítást nem ellenzi. , A m. kir. szabadalmi bíróság a felek érveinek mérlegelése után mindenekelőtt azt állapította meg, hogy a 84.066. számú magyar szabadalom azért nem lehet szabadalomgátló a bejelentés tárgyára, mert ezen szabadalommal oly hegesztőszer van védve, amely foszfortartalmú, holott a bejelentés 1. igénypontjában nem fémes alkatrész egyáltalában nem szerepel, a 2. igénypontban pedig a metalloid nem foszfor, hanem arzén. Ami pedig fölszólalónak azt az érvét illeti, hogy az ezüst adaléknak 2%-on túl való növelése a hegesztés minőségét káro-139
