Szabadalmi Közlöny, 1929 (34. évfolyam, 1-24. szám)
1929-04-01 / 7. szám
7. szám, SZABADALMI KÖZLÖNY 141 A Magyar Állam nercben! A ni. kir. Szabadalmi Bíróság bírói ősz talya az N. N. által képviselt A. B. fel peresnek C. D. és E. F. alperesek ellen a 91621. szám alatt lajstromozott szabadalom részleges megsemmisítése és jár. iránti perében a mai napon megtartott nyilvános szóbeli tárgyalás alapján a következő Héletel hozta: A m. kir. Szabadalmi Bíróság bírói osztálya a keresetnek helyt ad, — ehhez képest a 91621. szám alatt lajstromozott szabadalmat az 1., 3. és 4. igénypontokra szóló joghatállyal az 1895. évi XXXVli. t.-c. 21. §-ának 1., illetve 3. §. 1. pontja a lápján megsemmisíti; — egyben alpereseket kötelezi, hogy 300 P, azaz Háromszáz pengőben megállapított költséget felperesnek, felperes képviselőjének kezéhez a jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt végrehajtás terhe vei egyetemleg fizessenek meg. Indokok: Felperes az alperesek javára 91621. sz. szabadalom részleges, nevezetesen az 1., 3. és 4. igénypont tárgyára azért kérte a szabadalom megsemmisítését az 1895. évi XXXVli. t.-e. 21. §-ának 1. pontja alapján, mert a szabadalom a keresettel megtámadott részeiben a szabadalom o! talmi idejének kezdő pontja, vagyis 1924. év július hó 19-ét megelőző időben közzétett nyomtatványok, illetve nyilvános gyakorlatba vétel folytán ismeretessé vált. Ennek igazolására hivatkozott a keresethez 1—5 ./• alatt csatolt 32267., 384183. és 241158. számú német és 86575. és 40342/1893. számú magyar szabadalmi leírásokra. — Kérte alpereseknek a költségekben való marasztalását. Alperesek nem védekeztek. A m. kir. Szabadalmi Bíróság az 1895. év julius hó 80-án és az 1923 nov. hó 8-án, tehát a megtámadott szabadalom oltalmi idejének kezdőpontja (1924. év julius hó 19.) előtt nyomtatásban megjelent 32267. és 384183. sz. nénié tb’irodalmi szabadalmi leírások és annak rajzai alapján tényként állapítja meg, hogy olyan szifonfej, amelynél a szifonfej oldható kapocszár segítségével van a palackra rögzítve és amelynél a szifonfej az ásványvizes és egyéb palackokról közismert drótkengyelzárral van az üvegpalack nyakára felerősítve, már megtámadott szabadalom bejelentésének napja előtt annyira ismeretes volt, hogy azt sza keltők haszná lhatták. Az 1911. év november hó 11-én, tehát szinten a megtámadott szabadalom ol talmi idejének kezdőpontja előtt nyomtatásiján megjelent 241158. sz. németbirodalmi szabadalmi leírásból, különösen pedig annak 50—55 sorai alapján a bírói osztály azt a további tényt is megállapította, hogy a szifonfejek olyan kiviteli alakja, melynél a szifonfej és a palackzár közé gummidugó van helyezve abból a célból, hog.v a gummidugó a közepén levő furatában az üvegpalack fenekéig érő üvegcső helyeztessék el, — már a megtámadott szabadalom bejelentésének napja előtt szintén annyira ismeretes volt, hogy azt szakértők használhatták. Az itt megállapított tényállás szolgál alapjául az 1895. évi XXXVli. t.-c. 21. §-ának 1., illetve 3. §-ának 1. pontjában megadott megsemmisítési oknak, melynek folyománya volt az, hogy a szabadalmat a keresettel megtámadott részeiben a jelen ítélet rendelkező része értelmében meg kellett semmisíteni. Az itt felhívott német szövegű nyomtatványok ügydöntő bizonyítékok lévén, - a bírói osztály a keresethez másolatban csatolt 86575. és 40342/1893. sz. magyar szabadalmi leírások, mint bizonyítékoknak, valamint a szóbeli tárgyaláson becsatolt N. B. ./• alatti Wender-féle nyomtatványnak érdemi vizsgálatával nem foglalkozott, valamint ez okból mellőzte a felperes által hivatkozott nyilvános gyakorlatbavétel bizonyításának elrendelését. Végül a jelen peres eljárást — bár a szabadalom a 2U98/1927. sz. végzéssel az 1895. évi XXXVli. t.-c. 19. §-ának 3. pontja alapján megszűnt — a felhívott törvény 21. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezésre való tekintettel le kellett folytatni. A költségekre vonatkozó intézkedés a Pp. 424. és 425. §-ain alapszik. В ELFŐ LI>. Előadás a szerzői jog reformjáról. A Magyar Jogászegyletben Balás P. Elemér miniszteri tanácsos részletesen megvilágította a római szerzői jogi konferencia határozatait és fejtegette a berni 37
