Szabadalmi Közlöny, 1929 (34. évfolyam, 1-24. szám)
1929-03-15 / 6. szám
118 SZABADALMI KÖZLÖNY 6. szám. zolja. Megjelent a vacsorán Dr. Mayer Géza, a szabadalmi bíróság alelnöke is. Az ünnepi beszédet Bernauer Zsigmond műegyetemi magántanár, a testület lelépő elnöke mondotta. A szabadalmi bíróság nevében Mayer Géza üdvözölte Pompéryt. Muyyar Védjegyszövetség. A „Magyar Gyáripariból olvassuk, hogy a magyar országi védjegyérdekeltek legutóbb közös érdekeik képviseletére szövetséget alkottak, melynek feladata az eszmei javak: különösen a védjegyek és minták oltalmának, valamint a tisztességtelen verseny elleni küzdelemnek a törvényhozás, jogszolgáltatás és a jogi szaktudomány körében való előmozdítása. A Magyar Védjegyszövetség címen megalakult egyesülés élén a megszűnt in. kir. szabadalmi felsőbíróság ny. elnöke, dr. Schuster Rudolf áll. Alelnökök: vitéz dr. Simon Elemér főispán, Saxlehner Kálmán, dr. Keleti Kornél és Zwack Béla. A Szövetség ügyésze dr. Fazekas Oszkár budapesti ügyvéd lett. A Szövetség székhelye Budapest, V., Mária Valéria-utca 12. sz. (Telefon 123—18.) alatt van. K Ü L F (') L 1). Br. Bányász Jenő előadása Wlenben a Jury-к és választott bíróságok működéséről és joggyakorlatáról. (Iparjogi Szemle 1929. évi 3. sz.) Az Österreichischer Verband der Markenartikel-Industrie meghívására dr. Bányász Jenő, az Iparjogvédelmi Egyesület főtitkára előadást tartott a versenytörvény alapján működő Jury-к és Választott Bíróságok működéséről és joggyakorlatáról és bemutatta a védjegyjog alapkérdéseit szemléltető, színes illusztrációit. Az iparcsarnok kis termébe tervezett, de a nagy termet is színig megtöltő elkőkelő közönség sorában megjelentek személyesen: a magyar követ, a kereskedelmi miniszter, a szabadalmi bíróság elnöke, képviseltette magát az igazságügyminiszter, a wieni keresk. és iparkamara számos vezető tisztviselőjével és természetesen a védjegytulajdonosok teljes számmal. Képviseltették magukat a magyar (dr. Beck Salamon), a német és a csehszlovák társegyesületek is. A felette és szokatlan nagy érdeklődést az előnyösen ismert Jury-к és Választott Bíróságok működése és a külföldi védjegyérdekeltség és szakirodalom körében ez intézményeknek általánosan ismert joggyakorlata váltotta ki. Az előadást a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta és az előadót (aki azzal élénkítette előadását, hogy a hallgatóságot Jury-vé alkotva, néhány hasonlósági kérdésben megszavaztatta) az előadás végeztével lelkesen és hosszasán ünnepelte. Az előadást követő vacsorán ugyancsak több elismerő felszólalás nyilatkozott meg az eredeti magyar alkotások mellett, amelynek mielőbbi megalkotását sürgeti az osztrák érdekeltség. К (") NY V ISMERTETÉS. Chemiker und Patentanwalt Dr. Erich Müller: Chemie und Patentrecht. 127 oldal. Berlin 1928. Verlag Chemie G. m. b. H. Ára fűzve 7 Reichsmark. A német szabadalmi törvény szerint a chemiai találmányokat, éppúgy, mint a magyar szabadalmi törvény is előírja, külön megítélés illeti meg. Vegyi úton előállított termékekre, gyógyszerekre és élelmicikkekre nem lehet szabadalmat engedélyezni a német törvény szerint sem, csak a vonatkozó előállítási eljárásokra. Ezzel a fentebb említett rendelkezésekkel egész sereg probléma kapcsolatos, ami onnan van, hogy a. fenti intézkedés csak a kereteket adta meg, amelyet tartalommal a német szabadalmi hivatal joggyakorlata és a vele kapcsolatos szabadalomjogi irodalom töltöttek ki, megoldván, illetve megoldani kísérelvén a részletkérdéseket. Dr. Müller német szabadalmi ügyvivő és chemikus könyve a chemiának és a szabadalmi jognak az ütköző kérdéseit beszéli meg a szabadalmi jogesetek ismertetése és a vonatkozó irodalom adatainak feltárása kapcsán. Kissé lapidáris bevezetés után, mely a találmány genealógiáját adja, következnek a chemiát illető problémákkal foglalkozó fejezetek: „Chemiai anyagok“ címen azt a kérdést tárgyalja mindenekelőtt, hogy a praxis mit tekintett és mit nem tekintett vegyi úton előállított test alatt. A fejtegetéseket néhány tanulságos jogesettel illusztrálja. Utána következik egy megbeszélés a „konkrét eljárásról“, amelyben az általános elvék és módszerek szabadalmazásra alkalmatlan voltát mutatja ki. Ez a fejezet inkább az általános bevezetésbe kívánkozott volna. Ezután jönnek
