Szabadalmi Közlöny, 1929 (34. évfolyam, 1-24. szám)

1929-01-01 / 1. szám

12 SZABADALMI KÖZLÖNY 1. szám. térkép speciális papirból vagy karton­­nyomólemezből.“ Bej. napja: 1928 szept, 3. 14771928. ikt. sz. Vadady Albert lapszer­kesztő Újpest. „Eeklámcimkék vagy rek­lámbélyegző alkalmazása a kereskedelmi cégjelzés nélküli mindenfajta postai kül­deményeken.“ Bej. napja: 1928 szept. 3. 14781928. ikt. sz. Pallas Irodalmi és Nyomdai R.-T. Budapest. „Magyar Maga­zin“ (folyóirat). Bej. napja: 1928 szept. 6. 1479!928. ikt. sz. Kolosy Istvánné, szül. Jankovich Leona szkfőv. poly. isk. tanár­nő Budapest. „Amit a nyelvtanból okvet­lenül tudnunk kell“ és „Mondatsémák, grafikonok“ c. nyelvtani tervezet mint a „Kayjel Lépcsőfokok“ c. mű kiegészítő része. Bej. napja: 1928 szept. 7. 1480Í928. ikt. sz. békéi Pirkner Ede dr. tb. főszolgabíró Debrecen. „Apróhirdetési módozatok eljárása és tervezete.“ Bej. napja : 1928 szept. 14. 14811928. ikt. sz. „Reklámélet“ közlöny szerkesztősége és kiadója Balogh Sándor Budapest. „Ruhatári zsebreklám.“ Bej. napja: 1928 szept. 27. 14821928. ikt. sz. Freud Dezső hiteltudó­sító Budapest. „Az 1925. évben beiktatott Reform Informateur magyarországi hitel­­tudósítók névjegyzékéhez használandó kérdőlapok.“ Bej. napja: 1928 szept. 28. 1483/928. ikt. sz. Vitéz Térmegi István hadirokkant Pesterzsébet. „Buzdító sport­zászlócska reklámokkal.“ Bej. napja: 1928 okt. 4. 14841928. ikt. sz. Kürtössy László oki. gépészmérnök Budapest. „Wirtschaftliche Bedeutung der Union kupplung“ (műszaki mű). Bej. napja: 1928 okt. 4. 1485/928. ikt. sz. Haszman József oki. mérnök Budapest. „Óvadéklevél“ (bizton­sági letétpapir). Bej. napja: 1928 okt. 5. 1486/928. ikt. sz. Dr. Szepesy Mihály ügy­véd Budapest. „Katholikus takarékossági Szövetkezeti rendszer és tervezet.“ Bej. napja: 1928 okt. 6. 1487/928. ikt. sz. Wodianer Béla Antal ny. Máv. felügyelő Budapest. „Reklámok­kal ellátott Menetrendes Fali Naptár.“ Bej. napja: 1928 okt. 10. NEM HIVATALOS RÉSZ. Kivonat az Északamerikai Egyesült Államok kon­gresszusa által 1928 márc. 10-én hozott 1928. évi és a háborús igények rendezésé­ről szóló törvény* („Settlement of War Claims Act of 1928.“) végrehajtására ren­delt Arbiternek (Edwin B. Parker) I. számú ügyviteli döntvényéből, amely a szabadalmi igények tárgyában hozatott 1928 október 31-én. I. Bevezetés. (Alapelveb.) Az Arbiter jelen döntvényében azokkal az igényekkel foglalkozik, amelyek az 1928. évi „törvény“ 3. címe b) alcím 3. vagy 4. § .ain alapulva német állampol­gároknak az É. Á. E. A.-kal szemben tá­masztott szabadalmi kárigényeire és a .^törvény“ ti. címe a) alcím 1. vagy 2. §-ain alapulva magyar és osztrák állampolgá­roknak az É. A. E. A.-kal szemben támasz­tott szabadalmi kárigényeire vonatkoz­nak. Jóllehet ez a döntvény a németek igé­nyedre vonatkozik, alkalmazható osztrá­kok és magyarok igényeire is, figyelembe véve azokat a különbségeket, amelyek az igények és igénylők hovátartoziandóságá­­nak megállapításánál fennállanak. (A „német nemzetiségű“, „osztrák“ és „ma­gyar nemzetiségű“ kifejezések a törvény 22. címében (sect.) vannak meghatározva. Az időpontok különbözősége onnan ered, hogy az É. A. E. Á. a németekkel szem­ben 1917 április 6-án mondták ki a hadi állapotot és Ausztria-Magyarországgal a hadi állapot 1917 dec. 7-én kezdődött) „Szabadalom“ alatt jelen döntvény érti az igénylő idevágó jogait vagy igényét, beleértve az erre vonatkozó bejelentéseket és az ezekből lett szabadalmakat is. Jóllehet a „törvény“ körülírja a jogok és a jogorvoslatok természetét és határát, mégis meg kell jegyezni, hogy itt olyan jogokról van szó, melyek az È. A. E. Á. által szabadalom formájában adott mono­póliumokra vonatkoznak és így ezek a szabadalmak és szabadalmi jogok egyes egyedül az É. A. E. Á. törvényének ere­jénél fogva állnak fenn és ezért fennállá­suk, érvényük, értékük és minden ezzel kapcsolatos kérdésnek a mértéke és bizo­nyítéka kizárólag ennek az államnak a törvényein alapulhat. #Röviden „törvény“.

Next

/
Oldalképek
Tartalom