Szabadalmi Közlöny, 1927 (32. évfolyam, 1-24. szám)
1927-03-01 / 5. szám
7Я SZABADALMI KÖZLÖNY 5. szám. Az elsőbíróságnak ebben a vonatkozásban hozott döntését a m. líir. szabadalmi. Felsőbíróság; indokainál fogva és azért is hagyta helyben, mert az átnedvesedéstől való megvédéstől eltekintve, még a kimondott célok tárgyi köre tekintetében sincsen a két szerkezet között lényeges eltérés. Ugyanis a sugárzást és a lappangó lassú égést is, mint speciális eredményeket a dielektromos túligénybevételnek és különös elektromos hatásoknak kell tulajdonítani. Kzekuélfogva az elsőbíróság ítéletét helyben kellett hagyni, azonban az ítélet rendelkező részére kiható olyan értelemben, hogy a Felsőbíróság a felperest keresetével elutasította. Amennyiben ugyanis a nemleges megállapítást kérő kereset — miként a jelen, esetben is — alaptalannak bizonyul, úgy a keresel elutasításának van helye, de ezen túlmenő rendelkezést, nevezetesen az elutasítás okául szolgáló igenleges értelmű megállapítást — amennyiben arra nézve, mint a mostani esetben is, kereseti kérelem előterjesztve nincsen — az ítélet rendelkező részében mellőzni kell. Az ily pozitív megállapítás, ha keresettel kérve nincsen, mint a nemleges kereseti kérelem elutasításának indoka, a keresetet elutasító Ítéletnek indokolásába tartozik. A felebbezési költségre vonatkozó rendelkezés a felebbezés sikertelen voltának következménye. A franciaországi új szabadalmi és védjegydíjak. A francia Journal Officiel m. évi dec. 9-iki számában közölt rendelet szerint a bejelentési díj...................... 300 franc az 1—5. évi díjak ................. 300 „ a 0—10. évi díjak ................. 400 „ minden további évre az évi díj 500 „ Ha a szabadalmat nem adják meg, a bejelentő 150 francot visszakap a hivataltól. A múlt évi december 6-iki rendelet szerint a védjegydíjak (megújításnál is) osztályonként 20 francot tesznek ki. Rudolf Messe: Magyarország újságkatalógusa 1927. A Mosse-féle ujságkatalógus most megjelent 3-ik kiadása a szokott alapossággal összeállítva ismerteti a magyar újságok- és szaklapokra vonatkozó összes adatokat. Ezáltal nemcsak a sajtónak az ügyét mozdítja elő, hanem a gazdasági életnek is biztos irányt mutat a publikálási és hirdetési lehetőségek tekintetében. К Ö N Y V ISMERT E T É S. „A Polgári Perrendtartás magyarázata.“ Második kiadás. Irta dr. Kovács Marcel, ny. kir. kúriai bíió. A Kovács-féle kiváló kommentár első kiadása már rég elfogyott. Őszinte örömmel kell üdvözölni azt, hogy a tudós szerző a második kiadósra elhatározta magát, amely átdolgozott és nagyon bővített ki a d á s. Hogy ilyen műre milyen nagy szükség volt, kitűnik már abból, hogy a Pp.-nak (1911. I. t.-c.) háború alatt — 1915. évi jan l én — történt életbelépése óta számos törvény. és rendelet jelent meg, amelyek a polg. eljárásra vonatkoznak, de megfelelő feldolgozásban eddig nem részesültek. Ez az új kiadás nemcsak a Pp., a Ppé (1912. LIV. t.-c.) és 1925. VIII. t.-c. magyarázatát nyújtja, hanem kiterjed a vég r eh a j t á s i t ö r v é nyék (1881. LX; 1908. XLI; 1912. LIV. 1925 VIII. t.-c. magyarázatára is. E z a m ű magában f о g1 a 1 j a az egész polg. peres és pe r e nkív üli el járást a mai érvé n у éb e n. Felsorolja az összes jogforrásokat, a Polg. Hat. Tárába felvett elvi határozatokat (összesen 193. t.), amennyiben eljárási szabályokra vonatkoznak. Részletesen tárgyalja — elméleti szempontból is és a bélés külföldi irodalomra és joggyakorlatra utalva — a polg. per, a kereset, perenkíviili eljárás, a magyar állam bírói joghatósága és más fontos kérdés fogalmát és jelentőségét; a pengőértékhatárokról szóló rendeletet; feldolgozza az ide tartozó illetékszabályokat stb. Minden к é r d é sn é 1 a bírói gyakorlatra bő ui a- 1 ás van. Felsorolja továbbá a vegyes é s к ü 1 ö n b í r ó s á go к at, a ne m z e t-
