Szabadalmi Közlöny, 1927 (32. évfolyam, 1-24. szám)
1927-12-01 / 23. szám
398 SZABADALMI KÖZLÖNY 23. szám. Szabadalmi ügyekben hozott határozatok. 20. A találmányi jelleg kérdéséhez. (1895. évi XXXVII. t.-c. 1. i) A bejelentésben állított műszaki hatásokat nem lehetett megállapítani, meri a bizonyítékokat nem terjesztette be a bejelentő. A bírói osztály határozata a B. 9444. alapszámú ügyben, hol a bejelentési osztály a szabadalmat megtagadta. A m. kir. szabadalmi bíróság bírói osztálya a bejelentési osztály határozatát helybenhagyja. I n d о ко к : A bírói osztály a bejelentés tárgyát, minthogy a búza stb. vetőmagvak a leírás 1. bekezdésében említett magvaktól termesztés tekintetében alapvető eltéréseket mutatnak, nem tartván puszta átvitelnek, a felfolyamodás során a kétségbevont műszaki hatás bizonyításának felvételére a 81588/1914. К. M. rendelet 46. 4-a 2. bekezdésének alapján a szóbeli tárgyalást elrendelte. A bírói osztály ennek során bejelentőt arra kötelezte, hogy a kétségbevont tényeket a in. kir. Földművelésügyi Minisztérium, az Országos Mezőgazdasági Kamara és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület hivatalos bizonylataival bizonyítsa. Minthogy a bizonylatok a bejelentő által kért határidőben nem érkeztek be, a bírói osztálynak a bejelentésben állított műszaki hatások fennforgását nem volt módjában megállapítani. Ebből kifolyólag az elsőfokú határozatot helyben kellett hagyni. Költségekben a bejelentőt, minthogy felfolyamodása eredményre nem vezetett, el kellett marasztalni. 21. A .,közzétett“ nyomtatvány fogalma. (1895:XXXVII. t.-c., 3. §. 1. pontja.) A vevőknek kimerítő tájékoztatás céljából küldött katalógus közzétett nyomtatványnak tekintendő. A bejelentési osztály jogerős határozata az M. 5116. ügyben. Az indokokból: A 3-ik, 4-ik és 5-ik igénypontok tárgyára nézve felszólaló ujdoságrontó adatként a bejelentő által 1912. évben, — tehát a bejelentés napja előtt — kiboesájtott „The Holt Caterpillar Traktor“ című illusztrált katalógusára hivatkozott. Szerinte a nevezett igénypontok tárgya a katalógusban, illetve annak 16. oldalán, valamint 17. oldalán látható ábrákban benn foglaltatik. Bejelentő erre vonatkozólag — felszólaló állításával egyébként érdemben nem foglalkozva — nyilatkozatában csak azt vitatja, hogy az általa korlátolt számban kibocsátott, tisztán alkalmazottainak, külföldi képviselőinek és az ügyfeleinek küldött katalógusa nem olyan közzétett nyomtatvány, amelyre az 1895:XXXVII. t.-c. 3. 1. pontja reámutat. A bíróság bejelentőnek ezt az érvelését nem tette magáévá, mert maga a nyilatkozat a nyomtatvány egyik rendeltetéseként azt jelöli meg, hogy abból a vevők kimerítő tájékozást szerezhessenek, ami egymagában elég a nyomtatvány „közzétett“ jellegének a megállapítására. Érdemben vizsgálván a bíróság felszólalónak az erre vonatkozó tényállításait, megállapította, hogy a 3-ik, 4-ik és 5-ik igénypontok tárgya a katalógusban tényleg bennfoglaltatnak. Ezért a 3-ik, 4-ik és 5-ik igénypont tárgyára a szabadalmat meg kellett tagadni. A Szabadalmi Ügyvivők ellen eljáró Fegyelmi Bíróság Ítéletei. II. Szabadalmi ügyvivőnek értékesítő vállalatára vonatkozó hirdetése, mely az ügyvivői minőséget is feltünteti, sőt amellett szabadalmaztatást tájékoztató díjtalan szolgáltatását is kilátásba helyezi, mint iigyfélhajhászás látszatát keltő ténykedés — fegyelmi vétség. Más ügyvivők által képviselt és nyilvántartott szabadalmi ügyekben a díjak befizetésére és gyakorlatbavételi igazolások elkészítésére való ajánlkozás, ügy félhajhászás és így fegyelmi vétség. Az ügyvivői kar tekintélyének aláásáisát eredményezhető tevékenység körlevélben az általános ügyvivői díjszabás- I nál, illetve a külföldi ügyvivők díjszabá
