Szabadalmi Közlöny, 1927 (32. évfolyam, 1-24. szám)

1927-08-01 / 15. szám

15. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 255 közül az egyik legjobb kiviteli forma (tel­jesen rostos, duktilis szál). A in. kir. szabadalmi bíróság felek érve­léséből és bizonyítékaiból megállapította azt, hogy a megtámadott szabadalom 1. igénypontjának újdonságát a felhozott korábbi keletű nyomtatványok nem ron­tották le. A „Comptes Reudus“ megfelelő számá­nak idézetei és Moissan könyvének fel­hozott helyei csak a wolfram chemiai és fizikai sajátságait írják le, amiből szak­értőnek feltalálói tevéknység nélkül az 1. igénypont tárgyát megkonstruálni lehetet­len lett volna. A felhozott korábbi dátumú szabadalmak egyikében sem volt leírva olyan eljárás, melyben ismételt mechani­kai műveletekkel, magas hőmérsékleten wolfram addig lett volna megmunkálandó, míg szerkezete rostossá, illetve hidegen duktilissá vált. Az 1. igénypont szerinti eljárás a maga egészében még a 21513/1906. számú brit szabadalomból sem vált ismeretessé az el­sőbbségi nap előtt (1895. évi XXXVII. t.-c. 3. §.), mert abból, figyelemmel az angol szöveg 1. oldala 10—13. és 3. oldala 24 s következő soraira, csak melegben duktilis wolframszál mechanikai módon történő előállítási eljárásai váltak ismeretessé. Felperes ennek ellenkezőjét szakértők meghallgatásával és kísérlettel akarta bizonyítani, amivel be akarta igazolni azt, hogy a megseinmisíttetni kért szabadalom tárgyát a 21513/1906. sz. brit szabadalmi leírás alapján elő lehet állítani. A bírói osztály ezt a bizonyítást a követ­kező megfontolások alapján mellőzte. Az 1895:XXXVII. t.-c. 3. §-a 1. pontja szerint a találmány akkor nem tekinthető újnak, ha az bejelentése idejében nyomtat­vány útján már annyira ismeretessé vált, hogy szakértők által használható volt. Csak akkor lehet tehát ezen az alapon a szabadalmat megsemmisíteni, ha tény­ként megállapítható, hogy a szóbanforgó találmány bejelentésének, illetve uniós el­sőbbségének napja előtt a 21513/1906. sz. brit szabadalmi leírás alapján valóban ismert volt. Ámde a szakértői, illetve kí­sérleti bizonyítás, sikere esetén is, csak azt bizonyítaná, hogy a találmány annak idején ismertté válhatott volna, feltéve azt a bírói osztály által teljességgel lehetet­lennek tartott eshetőséget, hogy a szak­értő vagy a kísérlet vezetője teljesen el tudja magát a technikának 1909. óta e téren bekövetkezett haladásától vonatkoz­tatni. Abban pedig, hogy az alperesi szabada­lom 1 igénypontja szerinti eljárás az an­­terioritásokkal szemben a wolframdrót hidegen való duktilitását úgy idézte elő, hogy mechanikai megmunkálással, hevítés közben való fokozatos nyújtással rostos szálat csinált, a bírói osztály szabadalmaz­ható találmányt látott, mert a hidegen duktilis wolframszál előállításának egy addig nem ismert módját adta meg. Ami pedig felperesnek azt az ellenveté­sét illeti, hogy az igénypont nem tartal­mazza a teljes eljárást, mert nincs benne más művelet, mint a 21513/1906. sz. brit leírásban, a bírói osztály ezt nem fogadta el helytállónak azért, mert az igénypont még a megmunkálás mértékére vonatkozó' utasítást is tartalmazza, amely a korábbi 21513/906.-os szabadalmi leírásban nincs benn. A 2. igénypont ellen felhozottak sem voltak a szabadalom megsemmisítésére elegendők, mert a 2. igénypont az 1. igénypontban védett rostos és hidegen duktilis wolframszál előállítási eljárásánál alkalmazott kezdeti hőmérsékletnek egy előnyös mértékét foglalta le. Még ha fel­peres állítását, hogy a melegen duktilis szál előállítását tárgyazó 21513/1906. sz. brit leírás ugyanazt az előnyös hőmérsék­letet ismertetné is, valónak fogadnánk el, ami a bírói osztály szerint abból ki nem olvasható — ez a 2-ik igénypont újságát nem rontaná le, mert a felhozott anteriori­­tás a tárgyi kört magát nem ismertette. A 3. igénypont tárgyára a szabadalmat azért kellett megsemmisíteni, mert al­peres szerint a „nagyszámú fokozatok“ ki­fejezés nem fedvén teljesen a leírás példái­ban megadott fokozatok számát annak tárgya az 1. és 2. igénypontoktól nem volt az 1895. évi XXXVII. t.-c. 32. §-ában meg­szabott módon elhatárolható. A 4. igénypont ellen felhozott nyomtat­ványok azért nem voltak ujdonságrontó adatoknak tekinthetők, mert azokban csak általában kalapálógép volt leírva. A meg­támadott igénypont pedig nem ezt he­lyezte védelem alá, hanem az emel való különleges megmunkálási eljárást. Az 5. igénypont, mint az előző 1—4. igénypontok szerinti eljárások termékét védő igénypont szövegezése nem félre­vezető, mert abban minden kétséget kizá­rólag oly hidegben duktilis wolframdrótok 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom