Szabadalmi Közlöny, 1927 (32. évfolyam, 1-24. szám)

1927-06-15 / 12. szám

208 SZABADALMI KÖZLÖNY. 12. szám. határozatlanul vallott. Megnyugtató tény­állás megállapíthatása végett a bírói osztály a bizonyítást kiegészítette és az alábbi tényállást az említett kifogásolható tanú vallomásának figyelmen kívül ha­gyásával állapította meg. II. Azok a gépek, amelyeket tanuk a be­jelentés napja előtti időben működésben láttak, a leíráshoz csatolt rajzon ábrázolt géptől csak abban különböztek, hogy raj­tuk az ellenállás nem szitaszerű volt. Ezt azonban lényeges eltérésnek azért nem le­hetett tekinteni, mert bejelentő az 1. igénypontban nem szitaszerű ellenállás alkalmazására kért szabadalmat, hanem ellenállások alkalmazására általában. Azt sem lehetett lényeges különbségnek tekin­teni, hogy az 1. igénypont nein „ellen­állás“, hanem „ellenállások“ alkalmazásá­ról szól, mert maga a leírás azt mondja, hogy az eset körülményei szerint egy ellenállás is megfelel. Az 1. igénypontban említett kétféle kazein adagolását sem le­hetett újnak tekinteni, mert az a müszarú­­gyártásnál az 53146. sziámii (lásd a példát és az utolsó sort osztrák törzsszabad, és az 54240. számú osztrák pótszabadalom (1. a példát) leírásából a bejelentés napja előtt ugyancsak ismert volt. (L. bejelentési leírás 1. old. 8. sorát: „megőrölt kazein“.) Nem befolyásolhatta a bírói osztály dön­tését az sem, hogy az 1. igénypont el­járásra kért szabadalmat, a tanúvallomá­sok pedig gépekről szólanak, mert nem laboratóriumban, hanem gyárban működ­tek a tanuk által látott gépek, amely tény a gépekkel nyilvánosan végzett eljárást el­járási igénypontra is ujdonságrontóvá teszi. Az 1. igénypont tárgyára a kifejtettek szerint szabadalom nem engedélyezhető, a bejelentési osztály határozatának erre vonatkozó részét tehát — a most ismerte­tett indokok alapján — helyben kellett hagyni. A 2. igénypont a berendezés már tár­gyalt jellemző tulajdonságain félül az el­lenállásokat közelebbről azzal határozta meg, hogy azok gyúróhatás létesítésére al­kalmasak. Erre, a leírásban ismertetett és hatás szempontjából a felszólaló által két­ségbe nem vont tényezőre a bizonyítás ujdonságrontó adatot nem tartalmazván, a szabadalmat meg kellett adni. Ez indo­kolja a bejelentési osztály határozatának részben való megváltoztatását és az új 'igénypont szövegezését Olyan nyilatkozat, mely a felszólaló vagy az iratoknál igazolt képviselője ré­széről a felszólalás visszavonásának a sza­badalmi bíróság előtt történt kijelentését kifejezetten és félreérthetetlenül tartal­mazná, az iratok szerint nem tétetett, — a nagymértékben ügyvesztessé vált be­jelentőt teliát a felszólaló javára, az ügy jelentőségét és a sikeres bizonyítás körül­ményességét is figyelembe véve, megálla­pított részköltség fizetésére kellett köte­lezni. 13. Függő szabadulom intézményét az 1895. évi XXXVII. t.-c. nem ismeri. A nyilvá­nos gyakorlatbavétel bizonyítása hiányos tényállítás esetén nem volt elrendelhető (81588/1914. К. M. rend. 43. §. 5. bek.) A bírói osztály határozata az R. 5173. ügyben. A m. kir. szabadalmi bíróság bírói osz­tálya a felfolyamodásnak helyt nem ad és az I. fokú határozatot helyben hagyja. Egyben kötelezi felfolyamodó felszóla­lót, hogy bejelentőnek képviselője kezéhez 150 pengő azaz Egyszázötven pengőben megállapított felfolyamodási eljárási költ­ség fejében 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizessen meg. Indokolás: Helyben kellett hagyni az I. fokú hatá­rozatot indokainál fogva. A függő szabadalom kimondása iránti kérelemmel a bírói osztály nem foglalko­zott, mert az 1895. évi XXXVII. t.-c. a függő szabadalom intézményét nem is­meri. A nyilvános gyakorlatbavétel bizonyítá­sának elrendelését a bírói osztály mellőzte, mert amennyiben a gyakorlatbavétel tárgya az I. fokú tárgyaláson felemlített tárgy volna, ezt azért mellőzte, mert ez még az állítás valódisága esetén sem vezetne a szabadalom megtagadására, amennyiben pedig a gyakorlatbavétel tárgya más volna, úgy azért kellett mel­lőzni, mert felszólaló a bizonyítandó tény­körülményt nem jelölte meg határozottan és nem érvényesítette a bizonyítékait az 1914. évi 81588. sz. К. M. rend. 42. §. 5. be­kezdésében megkívánt módon. A felfolyamodás költségeinek viselésére felfolyamodót az 1895. évi XXXVII. t.-c. 36. §-a alapján és a Pp. 425. és köv. szaka­szai él teimében mint ügyvesztest kötelezni kellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom