Szabadalmi Közlöny, 1925 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1925-04-15 / 8. szám
8. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 119 Minthogy pedig a nyomáson és haj Utason kivül a csavarás útján való megtöréssel a nyers anyag rostjai jobban lazíttatnak, mint e nélkül és ezenkívül a nyersanyag bizonyos mérvű tömörítést is nyer, mi a kazán térfogatszükséglet miatt fontossággal bir, minthogy továbbá az erjesztés a savval való főzést feleslegessé teszi és sok eredetileg vízben oldhatatlan részt oldhatóvá és eltávolíthatóvá tesz, ezáltal pedig kevesebb lúgot igényel a feltárásnál, végül mivel az erjesztés után vízzel való főzés az oldható és savas anyagok eltávolítása folytán ugyancsak kevesebb lúgot, valamint mivel a mechanikai eltávolításnál (facsarás) tökéletesebben távolítja el az anyagokat és elkerüli az üzem megszakítását és hővesztességeket, a különleges módon való főzéssel pedig koncentrált és így könnyebben besűríthető folyadékot nyerünk: látható, hogy ezek a műveletek és azok egymásutánja az igényelt eljárás lényeges jellemző adatait képezik, attól el nem választhatók. Ennélfogva a felszólalók által hivatkozott szabadalmaikban lefoglalt eljárások a jelen bejelentés 1. igénypontjában igényelt eljárással nem azonosak. Ami már most felszólalóknak azt az érvelését illeti, hogy a korábbi szabadalmakban lefoglalt eljárásoknál fel nem található műveletei a jelen bejelentés 1. igénypontjának magukban véve nem újak és így figyelembe nem vehetők, ezt a bejelentési osztály magáévá nem tehette, mert valamely eljárás egyes műveleteinek ismert volta még nem szolgálhat alapul a szabadalom megtagadására, mert ebből még nem következik, hogy azok oly eljárásnál váltak már ismeretessé, hol együttesen és ugyanabban a sorrendben alkalmaztattak, illetve — minthogy a felszólalások csakis a korábban szerzett jog alapján történtek — ilyképen lettek volna lefoglalva; felszólalók egyébként ezt a különbséget maguk is elismerték. A beadott felfolyamodásra a bírói osztály az 1. igénypontot újra szövegezte és pedig a következőleg: 1. Eljárás szalmanemű anyagoknak papirossá való feldolgozására, melynél a nyersanyag rostjait először mechanikailag, azután chemiailag feltárjuk és a feltárt rostanyagot papirossá dolgozzuk fel, jellemezve azáltal, hogy a szalmanemű anyagot nyomással, azután hajlítással, végül csavarással megtörjük, azután szecskává aprít'uk, a megtisztított szecskát nyirkosán melegítéssel meggyorsított, magától va>o erjesztésnek vetjük alá. ma;fi aw erjesztett szecskát az atmosphaeraliéi nagyobb nyomásnál ebV/ór fokozódó nyomás mellett vízzel, a savasoldat lebocsátása után pedig fölös lúggal főzzük, miközben a nyomást és a lúg töménységét növeljük, mire öblítés után a nyert félterményt ismert módon papirossá dolgozzuk fel. A bírói osztály határozatának indokai a következők voltak: A bírói osztályr megállapította azt, hogy az 1. igénypont elleni felszólalás csakis a törvény 5. §-ára van alapítva, a Szhüsz. 42. §., illetve annak 40. §-a pedig a jogalapváltozást tiltja, ezért a bejelentett 1. igényponttal szemben ujdonságrontó bizonyítékok figyelembe nem vehetők. Eljárásról lévén szó, nemcsak az egyes részműveletek, hanem azoknak egymásutánja is figyelembe veendő. A megvizsgálás tárgyául a bírói osztály az eredeti főigénypontba foglalt azt a művelet sorozatát veszi, amelyet a bejelentési osztály a), b), c), d) és e) alatt említ, minthogy a bírói osztály" a sérelmezett határozat 2. oldalán foglalt indokokat helytállóknak találta. A vizsgálat megejtése előtt azonban a bíróság által követett vizsgálati módszer is megvilágítandó, minthogy erre kétféle körülmény ad okot. Még pedig: a) Felfolyamodó szabadalmaiban az igénypontokban említett „aprított“, elválasztjuk stb. kifejezések nagyon tág értelműek. b) Felfolyamodónak az az érve, miszerint a „tejsavas erjedés“, „elválasztjuk“ kifejezések — a törvény 5. §-án alapuló felszólalásról lévén szó — szigorúan csak az igény pontbeli, tehát tág értelmezés szerint veendők figyelembe, amiből felfolyamodónak az a felfogása olvasható ki, hogybái*milyen „tejsavaserjedés“, illetve bármilyen „elválasztás“, sőt azoknak a jövőben létesített módja is már a prioritás az ő számára szabadalmilag védve van. Ezekre nézve a bírói osztálynak az álláspontja a következő:
