Szabadalmi Közlöny, 1925 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1925-01-01 / 1. szám
SZABADALMI KÖZLÖNY. 1. szám. й A m. kir. szabadalmi bíróság elnöke, vagy akadályoztatása esetében annak helyettese (az alelnök. vagy a rangidősebb bíró) a védjegytanács ülésein tanácskozási joggal bir és minden ülésre meghívandó. 3. i A védjegytanács jegyzőjét a szabadalmi bíróság elnöke a szabadalmi bíróság személyzetének létszámából rendeli ki. 4. i A védjegytanács ülésein az elnök, akadályoztatása esetében pedig a. kereskedelemügyi minisztérium személyzetéből kinevezett tagok rangidősebbike elnököl. A tanács határozatképes, ha az elnökön, illetőleg az elnök helyettesén kívül szavazati joggal bíró legalább 6 tag van jelen. Az, aki a tanács ülésein elnököl, csak a tagok szavazatának egyenlősége esetében szavaz, illetőleg ez esetben szavazatával dönt. 5. i A védjegytanács előadói a szabadalmi bíróság bírói karából, vagy a kereskedelemügyi minisztérium tisztviselői közül kinevezett tanácstagok, kiknek előadás végett az ügyeket a m. kir. szabadalmi bíróság elnöke osztja ki. Ezek az előadók az előkészített ügyek jegyzékét, valamint az előadói jelentéseket és javaslatokat az ülést legalább 8 nappal megelőzőleg a tanács elnökének a szabadalmi bíróság elnöke útján beterjeszteni kötelesek. A védjegytanács elnöke által kitűzött ülés egybehivásáról a szabadalmi bíróság elnöke gondoskodik, aki az ülésre szóló meghívással együtt az illető előadói javaslatoknak azt a részét, mely az egyes ügyekre vonatkozó tényállást tartalmazza, a védjegytanács összes tagjainak szintén megküldi. A szabadalmi bíróság elnöke a feleket, illetőleg azok képviselőit az ülés napjáról és helyéről az előbb említett meghívó kibocsátásával egyidejűleg kiadandó külön végzéssel értesíti azzal, hogy az ülésen jelen lehetnek. Az, hogy a felek vagy képviselőik az értesítést meg nem kapták, vagy hogy az ülésen nem voltak jelen, semmi jogkövetkezménnyel nem jár és ezen a címen jog orvoslatnak nincsen helye. Az ügy érdemének előadása után a jelenlevő felek, vagy képviselőik, az ügynek az iratokban foglalt ténybeli és jogi állását egy-egy felszólalással ismertethetik. A felszólalással okozott költség megfizetésére az ellenfelet nem lehet kötelezni. G. %. Minden ügyről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ülés elnöke, az előadó és a tanács jegyzője írnak alá. Ebbe a jegyzőkönyvbe az összes nyilvánított véleményeket részletesen fel kell venni. A szabályszerűen aláírt jegyzőkönyvek további intézkedés végett a szabadalmi bíróság elnökének adandók át. A jegyzőkönyvek a kereskedelemügyi minisztériumnak a m. kir. szabadalmi bíróságnál vezetett védjegyügyi külön iktatókönyvébe bevezetendők és azok alapján az elintézési tervezetet, mint a védjegytanács javaslatát, az illető ügynek védjegytanácsi előadója készíti el. Ezt az elintézési tervezetet a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyása, illetőleg döntése alá a szabadalmi bíróság elnöke terjeszti, aki a védjegytanács által javasolt elintézésre vonatkozólag véleményének minden egyes esetben kifejezést adhat. 7. %. Ha a védjegytanácsnak az ipar és kereskedelem köréből kinevezett tagjai közül valamelyik a tárgyalás alá kerülő ügyben érdekelve volna, az illető azon az ülésen, amelyen azt az ügyet tárgyalják, részt nem vehet. 8. i A védjegytanács elnökének és tagjainak az e minőségükben kifejtett működé síik díjazása iránt a kereskedelemügyi miniszter határoz. 9. i Jelen szabályzat azonnal hatályba lép és ezzel egyidejűleg a védjegytanács szervezete és ügyvitele tárgyában kiadott összes korábbi rendeletek hatályukat vesztik. Budapest, 1924. évi december hó 8-án. Wnl к о s. к., m. kir. kereskedelemügyi miniszter.
