Szabadalmi Közlöny, 1922 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1922-08-15 / 16. szám
290 Szabadalmi közlöny. INDOKOK. Meg kellett változtatni az első fokú határozatot és meg kellett adni a szabadalmat az igénypont tárgyára, mert a bemutatott anterioritások egyike sem ismertet oly eljárást, melynél trioxymethylennek ama változata szerepelne, amelyet a szakirodalom Auerbach és Barsehall alapvető tanulmánya (megj. 1907) óta polyoxymethylen megjelöléssel illet. Ezen megjelölés bár egymagában is teljesen elegendő volna formaldehyd ama polymerjeinek egyértelmű elhatárolására, amelyekről a leírás megcáfolatlanul azt állítja, hogy egyrészt kristályos és vízmentes, másrészt a fenollal exotetmásan reagálnak, de annál is inkább találó ezen kitétel, ha az a trioximethylen megnevezésnek mintegy indexéül szolgál, amint azt az igyénypont szövegében találjuk. Ily modifikációról a felhívott anterioritásokban még csak említés téve sincs. A bírói osztálynak eme megállapításával egyúttal megdőlnek felszólalónak mindama érvei is, amelynek a leírás és igénypont megtévesztő volta ellen felhozattak; az elsőbbséget érintő érvelései pedig az anterioritások érdembeli közömbössége folytán tárgytalanokká váltak. Ami pedig felszólalóuak ama érvelését illeti, hogy a jelen esetben nem forog fenn találmány, hanem csupán szabadalmazásra nem alkalmas felfedezés, a bírói osztály e tekintetben arra az álláspontra helyezkedik, hogy az «eljárás» fogalma «folyamat» létére eleve kizárja a «felfedezés» ismérvét. Felfedezni u. i. csak már kész dolgot ill. már létező tárgyat vagy testet lehet. A természetben nem folynak le eljárások, ebben csakis tünemények folynak le, amelyeknek helyes megfigyelése ideig-óráig helytálló törvényszerűségek és elméletek megállapítására vezethetnek. Ezen törvényszerűségek ismerete egyes esetekben úgy, mint a jelen esetben is, módot nyújt a hivatott feltalálónak egy céltudatosan kitűzött, az ipar körébe tartozó új eljárás megkonstruálására, mely még akkor is új volna, ha az, ama bizonyos természeti tüneménynek csupán tránsponált utánzata volna is. így pl. az ózon mint 16. száni. konkrét dolog felfedeztetett Schönbein által, ellenben annak képződése viharok után csak megfigyelhető volt, amely helyes megfigyelés az ózonnak sötét villamos kisülés útján való előállításához, tehát valóságos találmányhoz vezetett, dacára annak, hogy ezen utóbbi eljárás a természeti folyamat azaz tünemények sorozatának puszta utánzata volt. Felszólalónak ama tiltakozását ellenben, hogy az igény ne szorítassék meg a kristályos fenolra, a bírói osztály teljes mértékben honorálta, mert egyetlen egy érv sem merült fel, amelynek alapján megállapítható lett volna az, hogy az igényelt eljárás egyéb fenolok használata esetén a kitűzött célt t. i. az exothermas reakciót az azzal járó gyártási előnyökkel, valamint a végterméknek az eddiginél fokozottabb, lég és fényállóságát el nem érhette volna. Az igénypont kiigazítása kizárólag óvatosságból a tapasztalás szerint zavaró hatású parenthezis elkerülése végett rendeltetett el. A felfolyamodási díj a törvény alapján visszautalandó volt. A felszólalónak a felfolyamodáshoz történt csatlakozási kérelmét a bírói osztály elutasítja, mert a Pp. 516. és 517. §-a szerint csatlakozási kérelemnek csakis kifejezetten szóbeli tárgyalás esetében van helye, ebből kifolyólag ügynyertes bejelentő javára ezen csatlakozási kérelemmel felmerült költségek megállapíthatók nem voltak. Ezenkívül az indokolás tekintetében sincs helye csatlakozási kérelemnek, úgyszintén oly kérelem, amely az elsőfokú határozat megváltoztatását nem célozza, puszta észrevételnek tekintendő. Budapesten, a in. kir. szababalmi bíróság bírói osztályának 1922. évi junius hó 17-én tartott üléséből. Pompéry s. k., Dr. Perlmutter s. к., elnök. előadó. Dr. Rar aus г s. к. és Dr. Vásárhelyi s. к., szabadalmi bírák. Budapest, 1922 augusztus hó 4-én.
