Szabadalmi Közlöny, 1917 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1917-09-01 / 17. szám
17. г,zám. SZABADALMI KÖZLÖNY. hatóan, vagy zsalúszerűen forgathatóan ágyazott, az egyes boltozatmezöket, illetőleg azok lyukait a hőgyűjtőtér felé elzáró bádoglemezek vannak elrendezve, melyeknek a tartótalpakon való eltolása, vagy elforgatása által a boltozatfödém lyukai szabaddá tehetők és ezzel a hőgyűjtőtér és a szárítókamrák között a közlekedés, tetszőleges helyeken a legegyszerűbb módon, létesíthető: hőközlés céljára szolgáló nyílások elzárására és szabaddátételére alkalmazott és egyébként tüzelések füstcsatornáiban, takaréktűzhelyeknél, szobafűtő berendezéseknél, szellőztető- és ehhez hasonló berendezéseknél rég használatos, közismert szerkezetű megoldások, amelyeknek körkemencék szárítóberendezéseire való egyszerű átvitele — szemben az alpörösi szabadalmi leírás 5. bekezdésének befejező részében foglalt azzal az ismertetéssel, hogy a «9»-el jelzett nyílások szelepek vagy ezeknek megfelelő eszközök által zárhatók, — külön műszaki hatást nem eredményez, külön föltalálói tevékenységet nem igényel és így kétségtelenül minden szabadalmazható találmányi jelleg hijján van. Mindezeknél fogva az alpörösi szabadalmat a találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. t.-c. 21. §-ának 1. pontja értelmében, ezen törvény 1. §-a és 3. §-ának 1. pontja alapján meg kellett semmisíteni. A1 porost fölpörös költségének megtérítésében a Pp. 425. §-a értelmében kellett elmarasztalni. Végül figyelmezteti a bírói osztály fölpöröst, hogy a kereset kapcsán bemutatott meghatalmazásnak az a része, amely M. E. • sz. ügyvivő kisegítő társképviselőként való megbízása iránt intézkedik, ellenkezik a «Szbiin.» 17. §-ának rendelkezésével, amenynyiben korlátozza a pörbeli ügyvédképviselőnek a hivatkozott §-ban biztosított azt a jogát, hogy a pörös fél fölhatalmazása alapján, a szabadalmi ügyvivők közül — a pörös fél kijelölésétől függetlenül — bárkit vehessen maga mellé az ügy műszaki vonatkozásainak megvilágítása céljából. 383 4 Sí. Használati módok eltérd volta, ha a szerkezet tekintetében elvi különbséget meg nem állapit, hanem csak méretezésbeli eltérést von maga után, találmányi jelleget a bejelentés tár gyű mik nem kölcsönözhet. (Bejelentési oszt. 1914 jún. 9. 12242 914. M. 4915). Bejelentési osztály: a felszólalásnak helyt ad, s a bejelentés tárgyát tevő találmányra a szabadalmat az első igénypont törlésével, a következő igénypont mellett adja meg: «Ejtési bomba légi járművek részére, az ütő rögzítésének mesziintetését eszközlő és a bombát esése közben függélyes helyzetben megtartó szélkerékkel, azáltal jellemezve, hogy a szélkerék egy csavarmenettel és pecekkel van ellátva, mely a szélkerék forgása alkalmával a rúgóhatás alatt álló sasszegből kihúzatik, mire a szélkerék a lövedékkel olykép van összekötve, hogy szabadon foroghat.» Indokok: A fölszólalásnak azért kellett helyt adni s az első igénypontot törölni, mert oly bombák, melyeknél a forgatható szélkerék az ütő rögzítését végzi és egyúttal a bombának röpiilés közben való irányítására szolgál, a 17966. sz. norvég szabadalmi leírásban már le vannak írva. Bejelentőnek azon védekezését, hogy a bejelentés tárgya légi járműből való leejtésre szolgál, mely célra a norvég szabadalmi leírásban ismertetett kézi bomba nem alkalmas, figyelembe azért nem volt vehető, mert a használati módok eltérő volta a szerkezet tekintetében elvi különbséget nem állapít meg, legföljebb az egyes részeknek méretezésbeli eltérését vonja maga után. Ez utóbbi körülmény egymagában a bejelentés tárgyának találmányi jelleget nem kölcsönöz. Bejelentőnek azon előterjesztését sem lehetett figyelembe venni, hogy az igény a szárnyaknak a* tengelyen merev rögzítésére korlátoztassék, mert ezen kiképzésnek az igényben megadott működési módra befo99
