Szabadalmi Közlöny, 1917 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1917-07-15 / 14. szám
318 SZABADALMI KÖZLÖNY. 14 s?»m. igénypontban bent nem foglaltatott és így az eredeti igénypont tárgyához képest korlátozást nem is képezhet. Az eredeti igénypont tárgyára pedig azért volt megtagadandó a szabadalom, mert ezen igénypont a leírást nem födi, bejelentő ezen igénypontban másra támaszt jogföntartást, mint amit mint találmányt bejelentett, ill. leírt. Védjegyügyi határozatok. *24. A „Vigo“ szó helységnévi jelentményénéi fogva védjegyül nem szolgálhat. Ezért ennek törlését Tiellett elrendelni. (A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1917. évi jnlins 21-én kelt határozata.) 61-1917. sz. Dr. E. L. és E. J. budapesti.cég által a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál gyógykészítmények árúkra 31800. sz. a. letett „Vigó“ szóvédjegytől az oltalmat az 1895. évi XLI. te. 1. §-a alap- \ ján megtagadom és az 1890. évi TI. te. | 21. §-ának d) ponja alapján annak törlé- | sét rendelem el. Indokok. A letett védjegy kizárólag a „Vigó“ szóból áll, amely több helyiségnek neve Ausztriában és Olaszországban, továbbá egy fontos kikötő város Spanyolországban. A védjegy tehát, mint helységnév a fölhívott törvényhely tiltó rendelkezése alapján oltalomban • részesíthető nem volt. A letevő cégnek az eljárás folyamán a védjegy törlésére irányuló kérelme dacára, figyelemmel a törlési okoknak az 1895. évi XLV. t.-c. 7. §-ában meghatározott különböző jogkövetkezményére, az eljárást lefolytatni és a törlést az 1890. évi II. te. 21. §-ának d) pontja alapján kellett elrendelni. ‘25 Mivel a „Sparei“ szó egyfelől étrendi és élvezeti cikkekre, emberi, és állati tápszerekre vonatkoztatva, ez árúk minőségét jelzi, másfelől megtévesztő is lehet, ezért a védjegyképen lajstromozott ezen szónak törlése elrendeltetik. (A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1917. évi julius hó 21-én kelt határozata.) 567—1917. sz. H. E. budapesti cég.által a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál étrendi és élvezeti cikkekre, emberi és állati tápszerekre 31708. sz. a. letett „Sparei“ szóvédjegytől az oltalmat az 1890. évi TI. t.-c, 3. §-ának 4. pontja és az 1895. évi XLI. te. 1. §-a alapján megtagadom és az 1890. évi II. te. 21. §-ának d) pontja alapján annak törlését rendelem el. Indokok. A letett védjegy kizárólag „Sparei“ szóból áll. A védeni kívánt árú „étrendi és élvezeti cikkek, emberi és állati tápszei’ek.“ A német „Spar“ szó, mint a gazdaságos, a megtakarítás fogalmát jelentő megjelölés a magyar nyelvben is általánosan ismeretes (Sparhely, Sparkassa stb.). „Ei“ a tojásnak német neve. ' A letett szó tehát nyelvtani értelménél fogva a védeni kívánt árúk természetével való vonatkozásban alkalmas arra, hogy az árú minőségét jelezze, azaz közvetlenül utal arra, hogy az így védjegyzett árúban tojástartalom van, illetve használata tojásmegtakarítással jár. A védjegy tehát az 1895. évi XLI. te. 1. §-ában foglalt tiltó rendelkezésbe ütközik. Amennyiben pedig a védeni kívánt árúban tojás nem volna, a védjegy mint valótlan adatot tartalmazó és a vevőközönség megtévesztésére alkalmas jegy, az 1890. évi II. te. 3. §-ának 4. pontjában foglalt rendelkezés alapján sem képezheti lajstromozás tárgyát. I
