Szabadalmi Közlöny, 1916 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1916-11-15 / 22. szám

22. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 553 NEMHIVATALOS RÉSZ. Szabadalmi ügyekben hozott határozatok, l. Bizonyítást elrendelő, vagy azt mellőző vég­zések ellen fölfolyamodásnak helye nincsen. (Bírói oszt. 1916. évi okt. 12. 11388/916. G. 4136.) Bírói osztály: a fölfolyamodást hivatalból visszautasítja. Indokok: A bejelentő a fönt idézett be­jelentés ellen beadott fölszólalás letárgya­­lása alkalmával a bejelentési osztály által a f. é. szeptember hó 20-án hozott azon végzés ellen élt fölfolyamodással, amellyel a fölszólaló által hivatkozott tanuk kihall­gatását a bejelentési osztály kihallgatni rendelte, az általa kihallgatni kért és magá­val hozott tanuk kihallgatását pedig mel­lőzte. Eltekintve, hogy ilyen határozatot a be­jelentési osztály, amint ezt a 10921/916. szám a. jegyzőkönyv adatai igazolják nem hozott, a Pp. 549. §-a értelmében az eljá­rás folyamában hozott végzések ellen föl­folyamodásnak csak a törvényben megha­tározott esetekben van helye: már pedig a bi­zonyítást elrendelő vagy azt mellőző vég­zések ellen a törvény külön fölfolyamodást nem enged, amiért is ezen fölfolyamodást hivatalból vissza kellett utasítani. Azonos műszaki cél elérésére alkalmas, ha­sonló elemeknek egymással való fölcserélése, föltalálói tevékenység hiányában nem szaba­dalmazható találmány. (Bírói oszt. 1915 jún. 17. 4906/915.) Bírói osztály: fölperes keresetének helyt ad és ehhez képest az alperesnek, az 1910. évi április hó 20-iki elsőbbséggel, «Berendezés légyfogó fölerősítésére» cím alatt megadott, 53033. lajstromszámú sza­badalmat megsemmisíti. Indokok: Fölperes keresetét a szabadalmi törvény 1. §-ára és 3. §-ának 1—3. pont­jára alapítván, azt állítja, hogy az alperesi szabadalom tárgyát képező találmány sza­badalmazásra alkalmatlan volt, mert sza­badalmazható találmányt nem képez, to­vábbá mert közzétett nyomtatványok és egyéb sokszorosítások, nyilvános gyakorlat­­bavétel és kiállítás útján oly' ismeretessé vált, hogy a szakértők által használható volt és végül’, mert már szabadalom tár­gyát képezte. Perbeli állításainak a bizonyítása végett hivatkozik fölperes a 388. sz. szabadalom megsemmisítési perének iratai közt eredet­ben elfekvő, 176784. számú német birodalmi szabadalmi leírásra, valamint a 389. számú szabadalom megsemmisítési perében eredet­ben bemutatott 11091/1905. sz. angol sza­badalmi leírásra. Pereirataiban kifejti fölperes, hogy az általa újdonságrontó anterioritokként hivat­kozott szabadalmi leírásokban olyan szal­­lagos légyfogó van ismertetve, amelynek fölerősítésére húrok, zsineg vagy efféle szolgál. Az alperesi «berendezés légyfogó fölerősítésére», az anterioritásokban ismer­tetett berendezésektől csak annyiban tér el, hogy az azoknál alkalmazott húrok, zsi­neg vagy efféle fölerősítő eszköz az alpe­resi berendezésnél egy szöggel van helyet­tesítve. #■ Miután ösmert alaknak ösmert célra való fölhasználása, még ha új is, nem találmány, ennélfogva — fölperes nézete szerint — a szögnek, mint «közismert alaknak», fölfiig­­gesztésére való fölhasználása szintén nem találmány. Alperes tagadja az összes fölperesi állí­tásokat és a találmányi jelleg hiányára alapított kereseti jogalap megdöntése vé­gett azt vitatja, hogy az ő berendezésénél a szögnek az alkalmazása tényleg talál­mányi gondolatnak a megoldása, mert míg az anterioritásokban ismertetett légyfogók­nál a fölerősítésre húrok vagy zsineg szol­gál, tehát olyan fölfüggesztő elem. mely még külön szöget igényel a falban vagy a mennyezetben, hogy a légyfogók folfüg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom