Szabadalmi Közlöny, 1916 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1916-04-01 / 7. szám
7. szám. 183 SZABADALMI KÖZLÖNY. lyozza, mint a jelen törvény, mely e tekintetben nagyon hiányos volt. Nem veszi föl a tervezet az eljárás rendén követendő összes szabályokat, mert ez majdnem külön kódexet tenne szükségessé ; a részletek majd az eljárási és ügyviteli szabályokban lesznek megállapítandók, mire a törvény a ministernek külön fölhatalmazást ad. Az eljárás, melyet a tervezet e szerint csak fővonásaiban szabályoz, elvileg a szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság szabályait követi. A szóbeliség azonban az ügyek különleges természetére való tekintettel koncessziót kénytelen tenni az írásbeliség javára; úgy hogy az eljárás vegyes. Szükségesnek tartja továbbá a tervezet nagyobbrészt az officialitás elvét követni minden közérdekű ügyben, amit már a fölszólalási rendszerünk tesz szükségessé, mert miután hivatalbóli újdonságvizsgálat nálunk nincs, az eljárás rendén a hivatalból megtehető lépéseknek meglehetős tág tér engedendő, hogy a hivatalnak legyen alkalma mindazt, amit az újdonságvizsgálat hiánya folytán pótolni kell, tényleg pótolja is úgy, hogy a felek diszpozíciója szükebb térre szorítandó. Ebből a tisztán szabadalomjogi szempontból kell a tervezetnek az eljárásra vonatkozó rendelkezéseit megbírálni és fölfogni, nem pedig csak egy magánjogi per szemüvegén keresztül. Ebből a szempontból kell különösen a következő eljárási rendelkezését a tervezetnek elbírálni: Az írásbeli nyilatkozat tartalma, ha a szóbeli tárgyaláson szóval nem is adták elő, figyelembe vehető. A fölszólalás, valamint megsemmisítés vagy megvonás iránti kérelem visszavonhattam A fölszólalási határidőn belül, új alap korlátlanul a határidő lejárta után bizonyos korlátok közt érvényesíthető. Elismerés, joglemondás szabad mérlegelés tárgya. Bizonyításfölvétel bizonyos esetekben hivatalból is elrendelhető. Jogalap megváltoztatása nincs egészen kizárva. Egyezség útján való elintézésnek helye nincs. Az elsőfokú határozat fölfolyamodással vagy fölebbezéssel meg nem támadott részeiben is megvizsgálható a másodfokon. Mindez természetesen csak a közérdekű ügyekben áll. Az eljárás fejezetéből még fölemlítendő: hogy a tervezet a fölszólalás és megsemmisítés eseteit szaporítja. Továbbá előír bizonyos előkészítő eljárást az előadó bíró előtt. Behozza a bej. osztálynál az egyes bírói intézményt. A bírói osztály hatásköre kibővül; szóbeli tárgyalásnál előadót statuál stb. A bírói osztály elsőfokú hatáskörébe a jelen törvény szerint a megvonási, megsemmisítési és ú. n. negativ megállapítási ügyek tartoznak, valamint bírósági megkeresés folytán adandó vélemény. A tervezet szerint azonban ezeken kívül még a következő ügyek tartoznak ide: a föltaláló nevének föltüntetése, valamely szabadalom függő vagy független volta iránti megállapítás, az előző használó jogának érvényesítése ; kényszerengedély pozitív megállapítás és ennek szükségképi folyománya: eltiltás, kártérítés stb., miről a szabadalomsértésnél még szó lesz. Végül az igazolás eseteit részletesebben szabályozza és megengedi bizonyos kivételes esetekben a bírói osztály hatáskörébe tartozó ügyekben az újrafölvételt. Az eljárás többi részleteivel azonban ez alkalommal már az idő rövidsége okából sem lehet foglalkozni. Egy további kérdésben a tervezet ugyancsak lényeges újítást tett. Midőn azokban a szabadalmi ügyekben, melyek nem a szabadalmi hatóságok előtt folynak, a szabadalmi leírás értelmezése és az azonosság fölött vita támad, a tervezet nemcsak azt írja elő, bogy ilyenkor a bíróság — más szakértő mellőzésével — köteles a szabadalmi hivataltól véleményt kérni, hanem azt is, hogy ez a szakvélemény a bíróságra nézve irányadó. Hogy a tervezet azonban azt joggal megtehesse, szükséges volt már a szakvélemény keletkezését és létrejöttét bizonyos garanciákkal körülvenni. Ezért írja elő, hogy a szabadalmi hivatal e véleményt a felek meghallgatása, esetleg bizonyításfölvétele után oly határozat alakjában hozza 47
