Szabadalmi Közlöny, 1914 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1914-06-01 / 11. szám
11. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY 541 A «.német gyártmány» toldattal lciegészített «Rákóczy Tremoli na» szóvédjegy kellőképen tájékoztatja a vevőt az árú valódi származása felől, azért a megtámadott védjegyet nem lehetett megtévesztőnek minősíteni. 283—1914. G. és F. cég fölpöröst, G. A. D. alpörös ellen 462. v. ü. sz. alatt iktatott, az alpörös részére a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál 1909. évi augusztus 24-én 19548. sz. a. lajstromozott «Rákóczy Tremolina Német Gyártmány» szóvédjegy törlésére irányuló keresetével elutasítom. Egyúttal kötelezem fölpöröst, hogy alpörösnek jelen határozat kézbesítésétől 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett 1200, azaz egyezerkettőszáz korona perköltséget fizessen meg. Indokok-. Fölpörös az 1890. évi П. t.-c. 3. §-ának 4. pontja alapján kéri az alpörös részére lajstromozott «Rákóczy Tremolina Német Gyártmány» szóvédjegyet törölni, mert az e védjegyben lévő Rákóczy név alkalmas arra, hogy a fogyasztókat az árú származása tekintetében tévedésbe ejtse. Fölpörös szerint a külföldi védjegytulajdonosnak nincsen szüksége arra, hogy magyar eredetet és magyar jelleget kifejezésre juttató magyar nevet alkalmazzon védjegy gyanánt árúinak megjelölésére. A külföldi származásra utaló kitételeknek alkalmazása a védjegyben, a megtévesztes lehetőségét nem szünteti meg fölpörös szerint, mivel a «Német Gyártmány» kitételt az árún vagy elhag3'ják, vagy az a fogyasztóközönség figyelmét kikerüli és így előáll az a fonák helyzet, hogy habár a külföldi származásra utaló toldat a védjegynek tulajdonképen legfontosabb része, az a forgalomban jelentőség nélküli szerepet töltbe. Fölpörös a védjegyet törlendőnek tartja az okból is, mert a külföldiek részére való belajstromozásból kizárt nemzeti jelképeinknek színeinknek stb.-nek osztrák alattvalók részére való belajstromozást megengedő Ausztriával kötött kivételes egyezmény, nem jogosítja föl a németországi alpörös céget arra, hogy ezt az osztrákoknak adott beneficiumot szintén igénybe vehesse. Végül törlendő volna alpörös javára belajstromozott védjegy azon okból is, mert a Magyarországon belajstromozott védjegy nem azonos alpörös Németországban belajstromozott védjegyével, amennyiben Németországban a «Német gyártmány» szavak a védjegyből hiányzanak. Alpörös, fölpörös előadásával szemben utal arra, hogy a Rákóczy szóval kapcsolatosan a «Német gyártmány» toldatnak szembeötlő módon való föltüntetése a fogyasztókat az árú származása tekintetében teljes mérvben tájékoztatja és így az ő védjegye a védjegytörvény 3. §-ának 4. pontjába nem ütközik. Az a körülmény, hogy valaki megtévesztődik azáltal, hogy a védjegyet a kellő gonddal meg nem figyelte, még nem ok a védjegy törlésére. Alpörös szerint az Ausztriával kötött és 1908. évi XII. t.-c. beiktatott szerződésből nem vonható le az a következtetés, hogy más külföldinek ne legyen megadható az a jog, hogy magyar származásra utaló nevet, az árú származásra utaló toldattal Magyarországon be ne lajstromoztathasson. Alpörös végül utal arra, hogy a származásra utaló toldat a védjegyet lényegileg nem változtatja meg és az csupán oly szempontból kapcsoltatott a Rákóczy Tremolina szavakhoz, amely szempont kizárólag Magyarországon jöhet figyelembe. A tényállás megismerése után mindenekelőtt meg kellett állapítani, hogy az alpörösi védjegy oltalomképessége hazai védjegytörvényeink alapján bírálandó el, mindazonáltal a német birodalommal az ipari tulajdonjogok kölcsönös oltalma tárgyában 1908. évi november 17-én kötött egyezményt becikkelyező 1908. évi LIV. t.-c. figyelembe vételével. Védjegytörvényünk értelmében a magyar származásra csak közvetve utaló megjelölések, — tehát olyanok, amelyek a hazai vállalatok javára kizárólagos joggal lefoglalhatok, — csak az esetben zárandók ki a törvényes védjegyoltalomból, ha a védjegy gyanánt alkalmazott, s az árú magyar származásának a hitét fölkeltő árújelzés, az
