Szabadalmi Közlöny, 1912 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1912-02-01 / 3. szám
SZABADALMI KÖZLÖNY. 99 8. szám. helytálló volta mellett a válasziratban kifejtett azaz érvelése, mintha a szabadalmi törvény 88. §-ának rendelkezése alapján az idézett törvény 21. §-ának 1-8Ö pontja értelmében indítható kereset, annak korlátlan publicitása folytán nemcsak egyszer, hanem akárhányszor ugyanazon jogalapon és ugyanazon tények alapján is minden korlátozás nélkül már azért volna megindítható, mivel az ilyen kérdésben csak az a releváns, vájjon fönnforgott-e az újdonságrontó gyakorlatbavételnek a törvény által előírt foka vagy sem és ennek a kérdésnek megítélésénél kizárólag és egyedül a törvény az irányadó, nem pedig valamely7 bíró ítélet : és pedig téves ez az érvelés minden részében, mivel amint előrebocsáttatott az ugyanazon pörös felek avagy jogutódaik között a publica actió alapján megindított pörben keletkezett jogerős Ítélet a pervitát szintén véglegesen lezárja s így a fönnforgó esetben is azt, hogy a fölpörüsnek jelen keresete érdemi vizsgálat alá vétessék, a magyar királyi szabadalmi tanácsnak hatályába fönnálló 44/905. sz. Ítélete és illetve az ebben foglalt döntés által létesült Ítélt dolog esete kizárja : az első bíróság Ítéletének megváltoztatásával a keresetet — amely az ismertetett fölpörösi érvelés szerint és a pörújitás megengedése kérésének hiányában nem céloz pürújítást, hanem a jelzett korábbi port befejező Ítélet hatályának érintése nélkül óhajtja a vitás kérdést újból döntés tárgyává tenni — már a fönt kifejtettek alapján elutasítani kellett. Szabadalmi tanács 1911 dec. 19. Védjegyügyi határozatok. Két védjegy közt a vevőközönség megtévesztésére alkalmas hasonlóság lönforog, ha azok azonos összbenyomást keltenek. 023/911. sz. Az alpörösi 93. számú védjegy az 1895 : XLI. t.-c. 3. §-a alapján törölni rendeltetik. Indokok: Tekintettel arra, hogy mindkét védjegy szappanra, tehát egy árúnembeli árúkra lajstromoztatott, tekintettel továbbá arra, hogy a fölpörös jóval korábban, vagyis 1902-ben, alpörös ellenben csak 1908 ban lajstromoztatta be védjegyét csupán az a kérdés volt eldöntendő, vájjon van-e a két védjegy között oly mérvű hasonlóság, amely a közönséges vevőt az árú származása tekintetében megtéveszteni alkalmas. Kiindulva abból a közismert tényből, hogy a szappangyártás terén általánosan szokásos a védjegyet az egyes szappandarabokba bepréselve alkalmazni, számolni kellett a két védjegy hasonlóságának albírálásánál azzal a körülménnyel, hogy az egyes szappandarabokba bepréselt ábrának a körvonalai rendszeriül elmosódnak és ezért nem nyújtják a védjegynek azt a tiszta képét, amelyet a papírra nyomtatott ábra nyújt. Fontos ennek megállapítása a jelen esetben azért, mert alpörös mosószappanra jegyeztette be a védjegyét, tehát ugyanolyan árúkra, mint a minőkre a fölpörös védjegyét a lajstromzás alapján használni jogosult, így pedig a hasonlósági kérdésnél épen a vevöközönség érdekében a védjegyeknek szokásos alkalmazási módjában rejlő mozzanatokat figyelembe venni kell. Igaz ugyan, hogy fölpörös védjegye egy szarvasnak a képét, az alpörösi védjegy ellenben ogy olyan állatnak a képét tünteti föl, amely agancsok helyett szarvakat visel. A bemutatott címkéken szemlélve a két állatot, az agancsok és a szarvak közti eltérés észre is vehető. Ha azonban az átlagos vevő szempontjából vizsgáltatik a két védjegy, úgy ezeknek könnyen megtévesztő hasonlóságát kell megállapítani, mert mindkét állatnak a nagysága, a helyzete és az elrendezése azonos lévén azok : —- különösen ha az árúba préselve alkalmaztatnak — olyan egyforma összbenyomást keltenek, amelynél fogva azokat a vevő rendes figyelem mellett könnyen összetévesztheti. Az olyan védjegyek közt, amelyeknek mindegyike egy eszményi koronával díszített körvonalból és a körvonalon belül elhelyezett egyes betüjegyekből áll, a vevöközönség megtévesztésére alkalmas hasonlóság megállapíttatott. 933/1911. sz. Fölpörös keresetének helyt adva alpörös részére a pozsonyi kereskedelmi és iparkamaránál 1910. évi február 21-én 422. sz. a. fabútorok megjelölése végett belajstromozott ábrás védjegy az 1895 : XLI. t.-c. 3. §-a alapján törölni rendeltetik. Indokok : Nem vitás a felek közt, hogy mindkét védjegy fabútoroknak a kereskedelmi forgalomban való megkülönböztetésére szolgál, valamint az sem, hogy fölpörös 210. védjegye korábban lajstromoztatott, mint alpörös 422. sz. védjegye. így az 1895 : XLI. t.-c. 3. §-ának rendelkezése szerint csak az a kérdés döntendö el, vájjon alpörös védjeg5'e hasonló-e annyira fölpörös védjegyéhez, hogy a két védjegy közötti különbséget közönséges vevő csak különös figyelem mellett veheti észre. Egymás mellé állítva a két védjegyet megállapítható, hogy mindkét védjegy jellegzetes alkatrésze a szabályszerű pecsétalakú körvonal és a körvonal fölött föltüntetett eszményi korona. Az eltérés csak az. hogy fölpörös védjegyében a körvonalon belül egy «N» betű, alpörös védjegyében pedig egymásba illesztve egy «M» és «T» betű van elhelyezve. Ám a betűjegyek különbségében mutatkozó eltérés dacára a két védjegy azonos összbenyomást kelt, mert egyforma a védjegyeknek az alakja, az elrendezés és az összképe. Ha továbbá figyelembe vétetik, hogy az átlagos vevőnek aki butorszükségletét a közvetítő kereskedőnél szerzi be, rendszerint csak külün-külön találkozik a két védjeggyel és csak emlékezetből hasonlíthatja azokat
