Szabadalmi Közlöny, 1912 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1912-09-15 / 18. szám
18. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY 799 tromos vezetékek számára. Vg/2. oszt. 1910 máj. 21. 52864. lajstromszám. Dr. Bárdy József Budapesten. — Újítás zártorlaszokon. VIII/d. oszt. 1908 aug. 4. 52895. lajstromsz. Michael Schmitz cég Mechernichben. — Hordozható sütőkemence. И/h. oszt. 1910 máj. 20. 52896. lajstromszám. Schütter Bernhard Mönninghausenben. — Töltőkészülék lőfegyverekhez, több töltények egyidejű töltésére. XIX/c. oszt. 1910 máj. 31. 52916. lajstromsz. Klostermann Frigyes Neuillyben. — Ivlámpa szabályozó. VH/b. oszt. 1910 jun. 26. 52918. lajstromsz. Müller Iván Neuhartban. — Inga fényképészeti megvilágítási időtartamok mérésére. IX/f. oszt. 1910 jul. 23-án. 52920. lajstromsz. Peerless V. Belt Company cég Chicagóban. — Tagolt hajtólánc. Ve/1. oszt. 1910 jul. 5. 52959. lajstromsz. Taté Alfréd Ord Torontóban. — Elektródák folyadékok elektrolytikus kezelésére. Vll/i. oszt. 1907 jun. 21-én. 52974. lajstromsz. Hinz Richard Berlinben. — Berendezés könyveléseknek üzleti könyvekbe vagy könyvlapokra való átvitelére. IXa/b. oszt. 1910 márc. 17. 52977. lajstromsz. Kann és Heller Budapesten. — Darálómalom függőleges síkban forgó kövekkel. X/i. oszt. 1910 márc. 3. 52993. lajstromsz. Lippitz Vilmos Pesenben. — Szíj lánc- v.agy kötéltárcsahajtás. Ve/1. oszt. 1909 jun. 27. 52995. lajstromsz. Pemberton John Howarth Manchesterben. — Vendégsarok vagy talpbetét cipőkhöz és csizmákhoz. I/b. oszt. 1910 ápr. 25. 53020. lajstromszám. Dawson D. Robert Mc. Keesportban. — Eljárás és készülék levegő karburálására. И/e. oszt. 1910 jul. 4. 53045. lajstromsz. Manói József Leutkirchben.—Kettős ablak. VIII/d. oszt. 1910 márc. 19. NEM HIVATALOS RÉSZ. Az új olasz szabadalmi törvényjavaslat. Olaszországban még 1906-ban királyi bizottság neveztetett ki, amelynek föladatává tétetett, hogy az iparjogvédelmi törvényhozás terén szükségesnek mutatkozó reformok tekintetében javaslatokat tegyen. A minta- és védjegytörvényjavaslatokkal e bizottság már régebben elkészült, s ezeket a kormány már a parlament elé is terjesztette, amint erről a Sz. K. múlt évi 7. száma a törvényjavaslatok ismertetése kapcsán már megemlékezett. A szabadalmi törvény tervezete és a tisztességtelen verseny elleni védekezésről szóló törvényjavaslat most készült el, s ezek szintén a parlament elé terjesztettek. Az új olasz szabadalmi tarvényjavaslatot az országgyűlési bizottság által eszközölt módosítások figyelembevételével következőkben ismertetjük. A törvényjavaslat nem honorálta az elővizsgálati rendszer meghonosítására irányuló mozgalmakat, s ! úgy találta, hogy az olasz közgazdasági érdekeknek a jelenlegi rendszer teljesen megfelel. Arra vonatkozólag, hogy mi szabadalmazható, a tervezet azt a két követelményt Írja elő, hogy a találmánynak újnak és ipari jellegűnek kell lenni. A főnálló törvény analitikai rendszerét az új tervezet hatályon kívül helyezi, s a francia szabadalmi törvény mintájára általános meghatározásokat használ, csupán három pontra vonatkozólag tartalmaz részletes intézkedést. Mindenekelőit újDak nyilvánítja azon találmányokat, amelyeket csak azok a személyek ismertek, akiknek azt nem szabad tovább adniok. Ezzel a tervezet az alkalmazottak részéről űzhető visszaéléseknek akarta elejét venni. Megállapítja másodszor a tervezet, hogy a szabadalmazhatósághoz nem szükséges az, hogy az új eszköz, eljárás, vagy az ismert eszközök új alkalmazási módja ipari ered- I monyt produkáljon ; elegendő, ha azok ily eredmény elérését célozzák. Ebben a pontban a tervezet teljesen eltér a német szabadalmi törvénytől, amely tudvalevőleg új ipari eredményt követel. A tervezet azon az állásponton van, hogy semmi akadálya sincs annak, hogy az ipari találmánynak, amely új, szabadalom adassék akkor is, ha ez ipari hatást nem idéz elő : ha ugyanis a találmány tényleg értéktelen, senki sem fogja azt alkalmazni, s így a közérdek a szabadalomból folyó kizárólagos jog fönnállása által nincs sértve. Ha a föltaláló őrzi a szabadalmát, ebbon nem kell őt akadályozni. Harmadsorban a tervezet annak a föltalálónak a helyzetével számolt, aki olyan eljárást talált föl, amelyet harmadik személy már előzőleg gyakorlatba vett, A jelenlegi törvény értelmében ez nem tekinthető újnak. A tervezet szabadalmazhatónak nyilvánítja ezen találmányokat, ha az előző használat által nem
