Szabadalmi Közlöny, 1912 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1912-08-15 / 16. szám
702 SZABADALMI KÖZLÖNY. 16. szám. más hasonló kapcsoknak sarkakat védő sínek alámetszett hátsó hornyában . való megerősítésére. VIH/а. oszt. 1909 máj. 21. 48371. lajstromsz. Joseph Eduard Berlinben. — Eljárás tőzegmelasztakarmánynak alkáliák hozzáadása mellett való előállítására. lV/e. oszt. 1909 márc. 27. 48372. lajstromszám. Knoll & Со. cég R/m. Ludwigshafenben. — Eljárás tiszta kivonatok előállítására hashajtó droguákból. IVh/2. oszt. 1909 jul. 10. 48375. lajstromsz. Ruthenberg Hermann Grunewaldban. — Szélkerék, mely különösen légi járművek és léghajók tovamozgatására való propeller gyanánt szolgál. V/h. oszt. 1909 jun. 4. 48378. lajstromszám. Dr. Spitzer Fritz Essenben. — Eljárás nitrogénoxidok előállítására nitrogént és oxigént tartalmazó gázelegyekből az elektromos lángív segítségével. VII/1. oszt. 1909 márc. 22. NEM HIVATALOS RÉSZ. Az iparjogvédelem ügye Bosznia- Hercegovinában. A szabadalmi, védjegy és mintaoltalom terén Bosznia-Hercegovinában jelenleg fönnálló tarthatatlan helyzetet több helyről tették már szóvá s kívánták ennek rendezését. Amiként azonban az államjogi hovatartozandóság kérdése nem nyert eddig megoldást, ügy az iparjogvédelem ügye is még mindig függőben van, mert a szabadalmi, védjegy és mintaoltalom is összefüggésben van a szuverénitás kérdésével s igya megoldás fölötte nehéz. Másrészről azonban az a közelebbi gazdasági kapcsolat, amelyet az anuexió teremtett meg s amelynek nyomán Bosznia-Hercegovinának ipari föllendülése és ezzel együtt az iparjogvédelmi intézmények igénybevétele is várható, lehetetlenné teszi, hogy a rendezetlenségnek és visszásságnak az az állapota, amely jelenleg fönnáll, továbbra is föntartassék. A mai helyzet az, hogy de iure Boszniára vonatkozólag állanak fönn bizonyos különleges szabadalmi szabályok, melyek szerint bosnyák lakosok abosnyák országos kormánynál kérhetnek és kaphatnak szabadalmakat, a gyakorlatban azonban erre még nem volt eset, mert a bosnyák lakosok mindig közvetlenül vagy a magyar, vagy az osztrák szabadalmi hivatalnál jelentették be találmányaikat s az így nyert szabadalom alapján élvezték a jogvédelmet. Miután azonban az említett különleges szabályok jelenleg még hatályon kívül helyezve nincsenek, szükséges gondoskodni ezek hatályon kívül helyezése mellett oly szabályozásról, amely a két állam szuverénitásának megfelel, de azért az állam jogi hovatartozandóság kérdésének sem prejudikál. Mielőtt azonban az ide vonatkozó javaslatokra rátérnénk, nem lesz érdektelen a történeti fejlődés folyamát is figyelembe venni. 1. Szabadalmak. A szabadalmakra vonatkozólag az 1878. évi XX. törvénycikkbe foglalt vám és kereskedelmi szövetség Magyarország és Ausztria egymás közti viszonyára vonatkozólag akként rendelkezett, hogy az egyik államban kieszközölt szabadalmak a másik állam területén is érvénnyel bírnak, vagyis szabadalmak csak mindkét állam területére szerezhetők. A szabadalmakra vonatkozó jogszabályok ezen időben (1878) Magyarországon és Ausztriában lényegileg azonosak voltak, az eljárás pedig akként folyt le, hogy a föltaláló abban az országban kérelmezte a szabadalmat, amelyben állandó lakása volt s ezen állam illetékes hatósága a másik államot is megkereste a szabadalom engedélyezése végett s ha mindkét minisztérium megadhatónak vélte a szabadalmat, a föltaláló két külön, de ugyanazon kelettel ellátott szabadalmi okiratot kapott. Ezek voltak az u. n. közös egyetértéssel engedélyezett szabadalmak. Bosznia-Hercegovinára vonatkozólag az 1879. évi L1I. törvénycikk 9. §-a akként rendelkezik, hogy a most említett szabályok értelmében szerzett szabadalmak Bosznia-Hercegovinában is érvénnyel bírnak,. a monarchia mindkét államterületén fönnálló szabályok értelmében, amelyek ezen időben tudvalevőleg lényegileg azonosak voltak. A Bosznia-Hercegovinára vonatkozó ezen rendelkezés végrehajtása céljából 1880. junius 20-án rendeletek adattak ki, amelyek közzétették és hatályba léptették ott a monarchia két államában akkor fönnállóit azonos szabályokat s arra vonatkozólag is tartalmaztak renddlkezéseket, hogy Bosznia és Hercegovina lakosai mi módan szerezhetnek szabadalmakat. A jogi helyzet tehát ebben az időben az volt, hogy a közös egyetértéssel engedélyezett szabadalmak Boszniában és Hercegovinában is hatállyal bírtak, a bosnyákok által kért szabadalmakat pedig szintén közös egyetértéssel — mint magyar és osztrák szabadalmakat engedélyeztük s így ezek is az egész jogterületen hatállyal bírtak. Ez a jogi helyzet 1894. január 1-ig állott fönn, amikor is az 1893. évi XLI. törvénycikkbe iktatott pótszerződés hatálybalépte a közös egyetértéssel engedélyezett szabadalmak rendszerét megszüntette smindkét államnak szabad kezet engedett arra nézve,,
