Szabadalmi Közlöny, 1912 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1912-06-01 / 11. szám
11. szám. 453 SZABADAL Ausztria részére az 1880. évi julius 3-iki madridi szerződés biztosít. A belajstromozott védjegyeknek utánzatok elleni védelme tekintotében a Marokkóban élő idegenekkel szemben, akik ott saját hazájuk konzuláris bíróságának vannak alávetve, saját hazájuk törvényei az irányadók. Minthogy 1899-ben a magyar védjegytörvények is életbe léptek a tengeri konzuli bíróságnál, a magyarországi kereskedelmi és iparkamaráknál bejegyzett védjegyeknek Marokkóban magyarok által történő utánzása a konzuláris bíróság elé tartozik. Minthogy továbbá a konzuláris bíráskodás kedvezményének kölcsönös kiterjesztése tárgyában más államokkal is vannak szerződéseink, így Németországgal, Franciaországgal, Nagybritanniával, Németalfölddel és Spanyolországgal, a magyar védjegyek mindezen államok alattvalói által elkövetett bitorlásokkal szemben oltalomban részesülnek. Az oltalomnak az előföltétele, hogy a védjegy be legyen jegyezve annak az államnak az illetékes hatóságánál, amelynek konzuli bírósága az üggyel foglalkozni hivatott. A magyar védjegynek német alattvalók által Marokkóban elkövetett bitorlása tehát a marokkói német konzuli bíróság előtt csak akkor üldözhető, ha az illető magyar védjegy Németországban is be van jegyezve. Marokkóban magában nem lehet védjegyeket lajstromoztatni. A Marokkóra vonatkozó legújabb német-francia egyezmény ezen jogi helyzeten egyáltalán nem változtat semmit. — Védjegyjogi Döntvénytár. II. kötet. Budapest, 1912. Athenaeum. (VII. 644.) Összeállította és jegyzetekkel ellátta Szász János dr. A napokban jelent meg egy régibb számunkban ismertetett védjegyjogi döntvénytárnak második kötete, mely a hazánk területére kiterjedő hatállyal 1895 augusztus 1-től 1910 január 1-ig belajstromozott magyar, osztrák, bosznia-bercegovinai és nemzetközi: 1. fönnálló szóvédjegyeket; 2. fönnálló ábrás védjegyekből kiemelkedő vagy azok jellegzetes alkotórészét tevő, de szóvédjegyként be nem lajstromozott oltalomképes szavakat ; 3. az 1890:11. t.-c. 21. §. d) pontja alapján törölt védjegyeket; 4. az oltalomból kizárt nemzetközi szóvédjegyeket és 5. az 1890:11. t.-c. 21. §. aj, b) és c) pontjai alapján az 1908., 1909. és 1910. években törölt védjegyeket foglalja magában. Ha az egységes joggyakorlat kifejlődése szempontjából nélkülözhetetlen szükség volt a védjegyjogi döntvénytár I. kötetére, mely a gyakorlat alapján az elvi rendelkezéseket foglalta össze, még nélkiilözhetlenebb szükség volt e II. kötetre, mely a tényleges gyakorlatot egész terjedelmében tünteti föl. Ha az elvi rendelkezések kétségtelenül állanak is, még mindig lehetséges az eltérő gyakorlat, de a minimumra redukálja annak a lehetőségét egy oly rendszeres munka, minő a döntvénytár Il-ik kötete. Látva e II. kötetből, hogy mily gyakran keltek ellentétes határozatok ugyanazon védjegy tárgyában, a munkát a .Ml KÖZLÖNY. joggyakorlat egysége szempontjából örömmel kell üdvözölni. De jó szolgálatot fog tenni e munka a hasonlóság okából kiadandó elöleges értesítések szempontjából is.-- • — 49.337. szám. A koronaértékre szóló két-koronás ezüst érmék forgalomba hozatala tárgyában a pénzügyminiszter a következő rendeletét és hirdetményt bocsátotta ki : A cs. kir. ausztriai pénzügyminiszter úrral létesített megállapodás értelmében a koronaértékre szóló kétkoronás ezüst érmék kiadása folyó évi május 20-ával megkezdődik. A két-koronás érmék és pedig úgy a magyar, mint az osztrák veretüek az 1912. évi XXI. t.-c. 1. §. IV. cikke értelmében mindazon fizetéseknél, am îlyek a koronaértékben teljesítendők, névértékben fogadandók el. A magán forgalomban azonban senki sincs kötelezve két-koronásokat 50 korona összegen túl íizetéskép elfogadni, míg az állami és többi közpénztárak a kétkoronásokat fizetéskép korlátlanul elfogadni tartoznak. A kót-koronásokat az Osztrákmagyar bank budapesti fóintézete, valamint az összes fiókiutézetek pénztárai más törvényes fizetési eszközökre bármily összeg erejéig átváltanak. A két-korouások kiadását az Osztrák-magyar bank budapesti főintézetónek és összes ttókintézeteinek pénztárai, egyelőre azonban a rendelkezésre álló készlet erejéig eszközük. Budapest 1912. évi május hó 7-én. 49.337. szám. Hirdetmóuy a koronaértékre szóló két-koronás ezüst érmék ismertetése tárgyában. Az 1912. évi XX. törvénycikk alapján veretendő két-koronás ezüst érme képlapján Ő császári és Apostoli királyi Felsége mellképe a következő körirattal : «P'oreucz József I. K. A. Cs. és M. H. S. D. O. Ap. Kir.» azaz «Isten Kegyelméből Ausztriai Császár és Magyar-, Horvát-, Szlavón-, Dalmátországok Apostoli Királya», Ó Felsége mellképe alatt a körmöcbányai pénzverde jegye «К. B.» látható; a hátlapon lebegő angyalok által tartva a magyar szent korona van, a korona alatt búzakalászból és cserfalombból font, fölfelé nyitott koszorúba foglalva az értókjelzés : «2 korona» és a veretes évszáma. A kétkoronások karimája sima és rajta mélyített betűkkel e szavak olvashatók : «Bizalmam az ősi erényben». A lapok pereme mindkét oldalon emelkedett és sima és azon belül gyöngysor vonul körül. A két-koronások átmérője 27 milliméter. Tekintettel az 1892. évi XVIII. törvénycikknek, az 1912. évi XXL törvénycikkel a két-koronásokra vonatkozólag is kiterjesztett ama határozataira, amelyek a koronaértékre szóló ausztriai veretű érmeknek Magyarországon ugyanazt a forgalomképességet biztosítják, amellyel a magyar veretű ily érmék bírnak. A birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban vert két-koronás érme ötvözete, súlya és átmérője ugyanaz, mint a magyar veretű érméé. Külalakja a következő : A kóplapon 0 Felségének mellképe látható a következő körirattal : «Franc. Jos. I. D. G. Imp. Austr. Rex Boh. Gal. 111. Etc. Et. Ар. Rex Hung». A hátlapon a császári sas látható és e fölött köriratként az órtékjeizés «II. Coronae» és a veretés óvszáma római számjegyekben ; a császári sas alatt az értékjelzés : «2-Cor.» és a veretés évszáma arab számjegyekben. Az érme sima karimáján mélyített betűkkel e szavak olvashatók : «Viribus Unitis». A lapok pereme mind-114
