Szabadalmi Közlöny, 1912 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1912-12-01 / 23. szám

28. szám. 1053 SZABADALMI KÖZLÖNY. 11. c. A védjegy lajstromzásáról szóló igazolványt a szabadalmi és védjegyügyi hivatal állítja ki. Ez a szabályszerűen kiállított okmány a hozzácsatolt mellék­letekkel a védjegy kizárólagos használati jogának bizonyítékául szolgál. 12. c. A belajstromozott védjegyre vonatkozó tulajdonjog ép úgy, mint bármilyen más jog, átruház­ható. A 9. c. 3. pontjában említett esetben 'azonban föltétlenül megköveteltetik, hogy a védjegy az új tulajdonosnak a nevét fülttlntesse. A védjegynek átruházását a szabadalmi és védjegy­­ügyi hivatalnál belajstromoztatni kell; ennek meg­történte előtt az átruházásnak harmadik személyekkel szemben nincsen joghatálya. 13. c. A védjegynek átruházása egyúttal a véd­jeggyel védett ipari termékeknek vagy árúknak vala­mely ipari telepben vagy kereskedelmi vállalatban való értékesítésének a jogosultságát vonja maga után. 14. c. Annak a vállalatnak a székhelyében elő­forduló változást, amely vállalatban a védjeggyel védett árúk előállíttatnak vagy árúsittatnak, úgyszin­tén azt a ténykörülményt, hogy ugyanezek az árúk már nem abban a vállalatban termeltetnek vagy árúsittatnak, amelyben eredetileg termeltettek vagy árúsíttattak, a szabadalmi hivatalnál bejegyeztetni és az illető védjegyen föltüntetni kell, föltéve, hogy ennek a védjegynek a 9. c. 3. pontjában előírt adatokat tartalmaznia kell. 15. c. A védjegynek lajstromzása semmis, ha az a lajstromzás a jelen törvény vagy az ahhoz kiadott végrehajtási utasítás rendelkezésének elleumond, vagy ha a védjegy más részére már korábban lajstromoz­tatott és ez a lajstromzás már több mint két év óta fönnáll, vagy ha még két év óta fönn nem áll, de erősebb jogalapon történt. 16. c. Védjegylajstromzás semmisségének kimondá­sára irányuló keresetet mindenki indíthat, aki a laj­stromzás által jogaiban sértve találja magát ; azokban az esetben pedig, amelyekben közérdekről van szó az állami ügyészség. 17. c. A védjegy semmisségét kimondó jogerős Ítélet azon bíró által, aki az illető Ítéletet hozta, a szabadalmi és védjegyügyi hivatalnak megküldendő és a «Gaceta Ofleial de Patentes y Marcas» e. hiva­talos lapban közzéteendő. II. FEJEZET. Büntetések. 18. c. Egytől két évig terjedhető fogházzal és l(J0-tól 2000 pesoig terjedhető pénzbüntetéssel, vagy a biró mérlegelése szerint ezeknek a büntetéseknek egyikével biintettetik az, aki az általa készített vagy forgalomba hozott árúkon más részére szabályszerűen belajstromozott védjegyet avégből használta, hogy hasonló árúit az oltalom előnyeiben részesítse. Ugyanezzel a büntetéssel büntettetik az, aki az előző bekezdésben leírt módon árúin olyan védjegyet használ, amely valamely szabályszerűen belajstrom­­zott védjegynek az utánzata úgy, hogy az előbbit a szabályszerűen belajstromozott .védjeggyel első láto­másra összetéveszteni és ettől csupán figyelmes össze­hasonlítás után lehet megkülönböztetni. Ugyanezzel a büntetéssel biintettetik az, aki árúin olyan védjegyet használ, amely, noha az szabály­szerűen belajstromoztatott, az azon történt toldások, rövidítések vagy módosítások következtében azt a látszatot kelti, mintha más védjegy volna. 19. c. Háromtól harminc napig terjedhető elzárás­sal és 16-tól 1000 piasterig terjedhető pénzbüntetéssel, vagy a biró mérlegelése szerint ezeknek a büntetések­nek egyikével biintettetik az, aki anélkül, hogy az előző cikkben fölsorolt büntetendő cselekményeknek tettese volna, az ugyanebből a cikkben leírt módon, jogtalanul megjelölt árúkat, ezt tudva, árúsít, meg­vételre kínál vagy forgalomba hoz. 20. c. Aki anélkül, hogy az előző két cikkben meg­határozott bűncselekményekben vétkes volna, olyan védjegyet használ, amely már puszta képénél, vagy az azt kiegészítő föliratok vagy alkatrészeknél fogva a vevőközöuséget azoknak az árúknak a származása tekintetében, amely árúk azzal megjelöltetnek, meg­téveszteni alkalmas, az egytől két évig terjedhető fogházzal és 100-tól 2000 pesoig terjedhető pénz­­büntetéssel, vagy a biró mérlegelése szerint ezeknek a büntetéseknek egyikével biintettetik. 21. c. Aki tudatosan és jogtalanul olyan árúkat árúsít, kínál megvételre, vagy hoz forgalomba, amelyek valamely, az előző cikkben kifogásolt hiányban szen­vedő védjegyet viselnek, az egytől tizenegy hónapig terjedhető elzárással és 16-tól 1000 piasterig terjed­hető pénzbüntetéssel, vagy a biró mérlegelése szerint ezeknek a büntetéseknek egyikével büntettetik. 22. c. Ha az előző két cikk eseteiben a védjegy a szabadalmi hivatalnál belajstromozva volt, akkor ez a körülmény negyedik fokú büntetés súlyosbító oknak veendő. 23. c. Aki árúin olyan védjegyet, jelet, föliratot stb. használ, amelyben akár nyíltan, akár burkolt alakban az azzal megjelölt tárgyaknak minőségére és alkatrészeire nézve hamis adatok foglaltatnak, az egy­től két évig terjedhető fogházzal és 16-től 1000 pias­terig terjedhető pénzbüntetéssel, vagy a biró mér­legelése szerint, ezeknek a büntetéseknek egyikével büntettetik. Aki pedig ilyen módon megjelölt árúkat, ezt tudva, jogtalanul árúsít, megvételre kínál vagy forgalomba hoz, az háromtól harminc napig terjedhető elzárással és 16 tói 1000 piasterig terjedhető pénz­­büntetéssel biintettetik. 24. c. Az olyan szabályszerűen belajstromozott véd­jegynek a tulajdonosa, aki védjegyében a 9. c. 3. pontjában előírt adatokat, illetve adott esetben a 14. c. végén említett megjegyzést íöl nem tünteti, az háromtól harminc napig terjedhető elzárással és 16-tól 1000 piasterig terjedhető pénzbüntetéssel, vagy 264

Next

/
Oldalképek
Tartalom