Szabadalmi Közlöny, 1911 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1911-07-15 / 14. szám

SZABADALMI KÖZLÖNY. 616 Megállapította ugyanis mindenekelőtt a bejelentési osztály, hogy a bejelentés tárgyának az igénypont­ban foglalt jellemző adatai nem állanak egymással szoros technikai kapcsolatban, hanem független szer­kezeti elemeknek tekintendők, miért is azokat nem összeségükben, mint konstrukciót, hanem mint önálló alkatrészeket kell elbirálni. Ehhez képest nem lehetett a szabadalmat a beje­lentés tárgyára az igénypont eredeti terjedelmében engedélyezni... Ellenben engedélyezni kellett a szabadalmat a ren­delkező részben foglalt megszorítással szövegezett igénypont tárgyára, mert a bejelentési osztály ab­ban, hogy az átfolyási nyílást szüröszerűen ellielye zett lyukak alkotják, új műszaki hatást eredményező találmányt lát, amelynél a szűrőszerű lyukak, a szenyvíz be- és átömlése által fölkavart olajrészecs­kéket hatályosabban tartják vissza, mint az ante­­rioritásoknál szereplő, geometriai alakjuk és elhe­­helyezésiik korlátozottságánál fogva csak is kisebb számban kiképezhető, de nagyobb, egyenkénti nyílás­­területtel biró Hasítékok. — Bejelentési oszt. 1911 március 11. — Birói oszt. h. h. Görögors zágnak a gyári és kereskedelmi védjegyek oltalmáról szóló törvénye. (Kelt 1893. évi február 10—22-én.) I. 1. §. Gyári vagy kereskedelmi védjegy alatt min­den oly jel értendő, amely az ipari és mezőgazda­sági készítményeknek, nemkülönben az állattenyész­tés termékeinek és általában mindennemű árucik­keknek az egymástól való megkülönböztetésére szolgál. A védjegy akár az illető árucikken, akár ennek csomagolásain alkalmazható. Védjegyül szolgálhat az iparosnak és a kereskedőnek a megkülönbözte­tésre alkalmas módon használt neve vagy cége is. 2. §. A védjegy alkalmazása nem kötelező ; de a tulajdonos védjegyének kizárólagos használati jogát csak úgy biztosítja magának, ha ennek 3 példányát és a védjegy sokszorosítására alkalmas kliséjét an­nak a kerületnek az elsőfokú polgári bíróságánál le­teszi, amelyben üzleti főtelepe, ilyennek hiányában pedig telepe vagy rendes lakhelye van. Az oltalom a letétel napjától számított 10 évre terjed ki, amely időtartam az első letételnél megkö­vetelt alakiságok betartása mellett ismételten újabbi 10 évre meghosszabbítható. Aki valamely védjegyet mint legelső használó legalább 1 éven át megszakí­tás nélkül használt és használatát 1 évnél tovább tartó időn át meg nem szakította, az más személyek kizárásával az illető védjegy bejegyeztetésére jo­gosult. 14 szám. A védjegy letétele alkalmával 60 drachma dij fizetendő, még pedig aranyban. 3. §. Minden egyos bejelentés az e célra szolgáló lajstromba bejegyeztetik, ezután a bejelentésre a folyó sorszám rájegyeztetik, végül pedig a bejelen­tést a fél vagy meghatalmazottja és a bíróság tit­kára aláírják. A bejegyzésnek fültüntetnie kell a letétel napját és óráját és azt a kereskedelmi vagy ipari szakmát, amelynek védelmére a védjegy szolgál. A bejelen­téshez a meghatalmazás és az illetékes pénztárnak az előző §-ban előírt díj befizetését igazoló nyugtája csatolandó. A bejegyzés 2 drachmás bélyegjeggyel látandó el. A bejegyzést bárki megtekintheti és a bejegyzésről liiteies másolatot is kérhet. A 3 példányban bemutatott védjegy egyik pél­dánya a bírósági titkár őrizetében marad ; a máso­dik példány a bíróság titkára által történt hitelesí­tés után a bejegyzést tanúsító lajstromkivonathoz csatoltatik, mely utóbbi a bejelentőnek vagy meg­hatalmazol tjáuak késedelem nélkül kézbesítendő ; a harmadik példány egy hitelesített lajstromkivonat és a vonatkozó klisé kapcsán a biróság titkára által 8 nap alatt az ipariskola igazgatóságának megkül­dendő. 4. §. Az ipariskola igazgatósága a neki megkül­dött védjegyet a központi nyilváuköuyvekbe az illető kereskedelmi vagy ipari szakma feltüntetése mellett beiktatja, a védjegytulajdonos nevét külön névmuta­tóba bevezeti és a védjegyet az e célra szolgáló helyiségben közszemlére kiteszi. A lajstromzás meg­történte legkésőbb 14 nap alatt azon naptól számítva, amelyen az Ipariskola igazgatósága a lajstromkivo­natot és a klisét megkapta a vonatkozó kereske­delmi vagy ipari szakma megjelölése mellett a véd­jegy leírásával és a klisé fölhasználásával a hiva­talos lapban közzéteendő. 6. §. A gyári vagy kereskedelmi védjegy tulajdon­joga csak azzal a vállalattal együtt ruházható át másra, amelynek védelmére a védjegy a bejegyzés értelmében szolgál. Az átruházás harmadik személyekkel szemben csak akkor hatályos, ha a fél a vonatkozó okiratokat a 2—4. §-ok értelmében kivonatosan bemutatta és köz­hírré tétette. A védjegynek más személyre történt átruházása a védjegybejegyzés mellett a lajstromban a lap szé­lén föltüntetendő és a 3. §. rendelkezéseinek meg­­felően, névaláírással hitelesítendő. Az átírásért ugyan­csak aranyban 30 drachma díj fizetendő. A pénztár ezt igazoló nyugtája másolatban a lajstromzási ok­mányokhoz csatolandó. 6. §. Hat hónapig terjedhető fogházzal és 1000 drachmáig terjedhető pénzbüntetéssel vagy e bün­­tetésnomek csupán egyikével büntettetik az : a) aki másnak a védjegyét hamisította vagy ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom