Szabadalmi Közlöny, 1911 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1911-07-15 / 14. szám
SZABADALMI KÖZLÖNY. 616 Megállapította ugyanis mindenekelőtt a bejelentési osztály, hogy a bejelentés tárgyának az igénypontban foglalt jellemző adatai nem állanak egymással szoros technikai kapcsolatban, hanem független szerkezeti elemeknek tekintendők, miért is azokat nem összeségükben, mint konstrukciót, hanem mint önálló alkatrészeket kell elbirálni. Ehhez képest nem lehetett a szabadalmat a bejelentés tárgyára az igénypont eredeti terjedelmében engedélyezni... Ellenben engedélyezni kellett a szabadalmat a rendelkező részben foglalt megszorítással szövegezett igénypont tárgyára, mert a bejelentési osztály abban, hogy az átfolyási nyílást szüröszerűen ellielye zett lyukak alkotják, új műszaki hatást eredményező találmányt lát, amelynél a szűrőszerű lyukak, a szenyvíz be- és átömlése által fölkavart olajrészecskéket hatályosabban tartják vissza, mint az anterioritásoknál szereplő, geometriai alakjuk és elhehelyezésiik korlátozottságánál fogva csak is kisebb számban kiképezhető, de nagyobb, egyenkénti nyílásterülettel biró Hasítékok. — Bejelentési oszt. 1911 március 11. — Birói oszt. h. h. Görögors zágnak a gyári és kereskedelmi védjegyek oltalmáról szóló törvénye. (Kelt 1893. évi február 10—22-én.) I. 1. §. Gyári vagy kereskedelmi védjegy alatt minden oly jel értendő, amely az ipari és mezőgazdasági készítményeknek, nemkülönben az állattenyésztés termékeinek és általában mindennemű árucikkeknek az egymástól való megkülönböztetésére szolgál. A védjegy akár az illető árucikken, akár ennek csomagolásain alkalmazható. Védjegyül szolgálhat az iparosnak és a kereskedőnek a megkülönböztetésre alkalmas módon használt neve vagy cége is. 2. §. A védjegy alkalmazása nem kötelező ; de a tulajdonos védjegyének kizárólagos használati jogát csak úgy biztosítja magának, ha ennek 3 példányát és a védjegy sokszorosítására alkalmas kliséjét annak a kerületnek az elsőfokú polgári bíróságánál leteszi, amelyben üzleti főtelepe, ilyennek hiányában pedig telepe vagy rendes lakhelye van. Az oltalom a letétel napjától számított 10 évre terjed ki, amely időtartam az első letételnél megkövetelt alakiságok betartása mellett ismételten újabbi 10 évre meghosszabbítható. Aki valamely védjegyet mint legelső használó legalább 1 éven át megszakítás nélkül használt és használatát 1 évnél tovább tartó időn át meg nem szakította, az más személyek kizárásával az illető védjegy bejegyeztetésére jogosult. 14 szám. A védjegy letétele alkalmával 60 drachma dij fizetendő, még pedig aranyban. 3. §. Minden egyos bejelentés az e célra szolgáló lajstromba bejegyeztetik, ezután a bejelentésre a folyó sorszám rájegyeztetik, végül pedig a bejelentést a fél vagy meghatalmazottja és a bíróság titkára aláírják. A bejegyzésnek fültüntetnie kell a letétel napját és óráját és azt a kereskedelmi vagy ipari szakmát, amelynek védelmére a védjegy szolgál. A bejelentéshez a meghatalmazás és az illetékes pénztárnak az előző §-ban előírt díj befizetését igazoló nyugtája csatolandó. A bejegyzés 2 drachmás bélyegjeggyel látandó el. A bejegyzést bárki megtekintheti és a bejegyzésről liiteies másolatot is kérhet. A 3 példányban bemutatott védjegy egyik példánya a bírósági titkár őrizetében marad ; a második példány a bíróság titkára által történt hitelesítés után a bejegyzést tanúsító lajstromkivonathoz csatoltatik, mely utóbbi a bejelentőnek vagy meghatalmazol tjáuak késedelem nélkül kézbesítendő ; a harmadik példány egy hitelesített lajstromkivonat és a vonatkozó klisé kapcsán a biróság titkára által 8 nap alatt az ipariskola igazgatóságának megküldendő. 4. §. Az ipariskola igazgatósága a neki megküldött védjegyet a központi nyilváuköuyvekbe az illető kereskedelmi vagy ipari szakma feltüntetése mellett beiktatja, a védjegytulajdonos nevét külön névmutatóba bevezeti és a védjegyet az e célra szolgáló helyiségben közszemlére kiteszi. A lajstromzás megtörténte legkésőbb 14 nap alatt azon naptól számítva, amelyen az Ipariskola igazgatósága a lajstromkivonatot és a klisét megkapta a vonatkozó kereskedelmi vagy ipari szakma megjelölése mellett a védjegy leírásával és a klisé fölhasználásával a hivatalos lapban közzéteendő. 6. §. A gyári vagy kereskedelmi védjegy tulajdonjoga csak azzal a vállalattal együtt ruházható át másra, amelynek védelmére a védjegy a bejegyzés értelmében szolgál. Az átruházás harmadik személyekkel szemben csak akkor hatályos, ha a fél a vonatkozó okiratokat a 2—4. §-ok értelmében kivonatosan bemutatta és közhírré tétette. A védjegynek más személyre történt átruházása a védjegybejegyzés mellett a lajstromban a lap szélén föltüntetendő és a 3. §. rendelkezéseinek megfelően, névaláírással hitelesítendő. Az átírásért ugyancsak aranyban 30 drachma díj fizetendő. A pénztár ezt igazoló nyugtája másolatban a lajstromzási okmányokhoz csatolandó. 6. §. Hat hónapig terjedhető fogházzal és 1000 drachmáig terjedhető pénzbüntetéssel vagy e büntetésnomek csupán egyikével büntettetik az : a) aki másnak a védjegyét hamisította vagy ha-