Szabadalmi Közlöny, 1909 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1909-08-15 / 16. szám
16. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 571 IV. cikk. Az árújegy letételéből keletkező jogokat csak a hozzátartozó vállalattal együtt lehet átruházni. Az előző bekezdésben említett jogutódlás nem érvényesíthető harmadik személyekkel szemben, ha a letevő nevében beállott változást be nem jelentették. De azon esetekben, amikor ugyanazon napon több ilyen bejelentés érkezik, az érdekelt feleket meg kell hallgatni véleményük felől és ennek eredménye lesz irányadó. Ha nem tudnak megegyezésre jutni, egyikük sem érvényesítheti a jogutódlást harmadik személyekkel szemben. V. cikk. Árujegyre való jogok a lajstromzásból keletkeznek. Az árújegy tulajdonosának az a kizárólagos joga, hogy árujegyét azon árúkra használhatja, amelyeket a letétel alkalmával részletesen felsorolt. VI. cikk. A más részére belajstromzott árújegy nem akadály, sem abban, hogy más is árúi megjelö. lésére a saját polgári vagy üzleti nevét (cégét) vagy az árújegygyel bíró jogi személy vagy társulat elnevezését az általános szokásos módon használja, sem pedig abban, hogy a kérdéses árúcikk rendes nevét, előállítási helyét, minőségét, természetét, hatását, alkalmazási módját, előállítási módszerét és idejét, mennyiségét, alakját vagy árát feltüntesse. Ezen rendelkezés azonban nem alkalmaztatik azon esetekben, amikor az azonos polgári nevet, a cégnevet, a jogi személy vagy társulat elnevezését az árújegy lajstromzása után gonosz szándékból használták. VII. cikk. Az árújegy időtartama 20 év. Az előző bekezdésben említett időtartam megújítható. Az az árújegy, amelyet valaki külföldön hazájában is eszközölt lajstromzás alapján lajstromoztatott, ezen származási ország törvényének időtartama szorint szűnik meg. De ezen időtartam nem haladhatja meg a 20 óvet. VIII. cikk. Az árújegyet csak a hozzátartozó vállalattal együtt lehet átruházni. Az előző bekezdésben említett esetben az árújegy külön-külön is átruházható, ha az árúcikkek, amelyekre a kérdéses árújegyet alkalmazzák, különbözők. A több részből álló árújegy megosztva át nem ruházható. IX. cikk. A szabadalmi hivatal igazgatója hivatalból vagy bármely érdekelt fél kérelmére az árújegy törlését rendelheti el a következő esetek valamelyikének fennforgása esetén : 1. ha az árújegy tulajdonosa árújegyót a közönség tévedésbe ejtésére szánt hozzátoldásokkal vagy változtatásokkal használja; 2. az árújegy tulajdonosa a császárság területén árújegyének lajstromzásától számított egy éven belül vagy bármikor azután ezt egy huzamban számított három évig nem használja. Ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást a több részből álló árújegyekre azon esetekben, amikor azoknak egyik részét képező árújegyet használták ; 3. ha az átruházás belajstromzását, kivéve amikor az átruházás öröklési jogutódláson alapszik, nem egy éven belül kérik. Az előző pont 2. pontjának rendelkezései nem alkalmaztatnak a külföldön hazájukban is eszközölt lajstromzás alapján belajstromozott árújegyekre. Aki az árújegye fölött az 1. pont rendelkezései szerint hozott határozattal nincs megelégedve, felebbezéssel élhet. X. cikk. Ha az árújegy tulajdonosa vállalatát abbanhagyja, az árújegy is megszűnik. XI. Ha az árújegy lajstromzása vagy megújítása az I—III, a IV. cikk 2. pontjának vagy a XX. cikknek rendelkezéseibe ütközik, tárgyalás útján kell érvényteleníteni. XII. cikk. Ha határozat vagy Ítélet rendeli el, hogy az árújegy belajstromzandó, azt az árújegylajstromba be kell vezetni és a lajstromzásról igazolványt kell kiadni. XIII. cikk. A szabadalmi hivatal kiadja a hivatalos árújegyközlönyt, amelyben a lajstromozott árujegyeket s az evvel kapcsolatos fontosabb dolgokat közhírré teszi. XIV. cikk. Akinek részére árújegyet vagy annak megújítását lajstromozzák, annak mindeu egyes árújegyért 20 yen és több részből álló árújegyek esetében minden egyes részárújegyért 10 yen dijat kell fizetnie a lajstromzással egy időben. XV. cikk. Aki árújegyek lajstromzását kéri, annak minden egyes árújegynél a hivatalosan megállapított osztályozás keretében fel kell sorolnia azon árúcikkeket, amelyekre az árújegyet használni akarja. XVI. cikk. A lajstromzási és a megújítási kérelem ügyében vizsgáló hivatalnok határoz. XVII. cikk. Aki azon határozattal, hogy az árújegye nem lajstromozható, nincs megelégedve, a határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül írásban benyújthatja okait, hogy miért nincs megelégedve és újravizsgálatot kérhet. Az előző bekezdésben említett kérelem ügyében oly vizsgálóhivatalnok hoz új határozatot, akinek az első vizsgálat megejtésében semmi része nem volt. XVIII. cikk. Tárgyalás kérhető a következő ügyekben : 1. A lajstromzásnak a XI. cikk rendelkezései értelmében leendő érvénytelenítése ; 2. az árújegyjogok terjedelmének megállapítása végett. Csak vizsgálóhivatalnokok vagy az érdekelt felek kérhetnek tárgyalást. De vizsgálóhivatalnok nem kérhet tárgyalást e cikknek sem az 1., som a 2. pontja alapján azon okból, hogy a II. cikk, a III. cikk 8, vagy 9. pontja 145