Szabadalmi Közlöny, 1909 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1909-08-01 / 15. szám
530 SZABADALMI KÖZLÖNY. 15. szám. hivatalnokoknak adják ki, akik az első vizsgálatban részt nem vettek. LXVI. cikk. A vizsgáló hivatalnoknak határozatát indokolnia kell. LXVII. cikk. Vizsgálati vagy az ismételt vizsgálati ügyben, szükség esetén a vizsgáló hivatalnok hivatalból vagy a felek valamelyikének kérelmére tanúkihallgatást rendelhet el. A polgári perrendtartásnak a tanúkihallgatásra vonatkozó rendelkezései megfelelő módosításokkal alkalmaztatnak a szabadalmi ügyekben foganatosítandó tanukihallgatásokia is. A szabadalmi hivatal azonban az előtte foganatosított tanúkihallgatással kapcsolatban sem pénzbírságot, sem szabadságvesztésbüntetést ki nem szabhat. A tanúkihallgatás foganatosítására megkeresheti a szabadalmi hivatal az illetékes helyi bíróságot vagy az annak teendőit végrehajtó közigazgatási hatóságot. LXVII1. cikk. Amennyiben a jelen törvény e tekintetben nem tartalmaz intézkedéseket, rendelet fogja szabályozni, hogy a vizsgálathoz vagy az ismételt vizsgálathoz milyen okiratok terjesztendök be és mily módon. V. FEJEZET. A tárgyalások, fölebbezési tárgyalások és a poros eljárás rendezése. LXIX. cikk. Azon eseteken kívül, amelyekre nézve a jelen törvény más cikkei vagy császári rendelet intézkedik, tárgyalás tartása kérhető még a következő esetekben is: 1. amikor a szabadalmat vagy az engedélyt a XLIX cikk rendelkezései értelmében érvénytelenítették ; 2. mikor a szabadalmi jogok terjedelme állapítandó meg. Tárgyalást csak vizsgáló hivatalnok vagy érdekelt fel kérhet. Azonban vizsgáló hivatalnok nem kérhet tárgyalást az 1. és 2. pont eseteiben annak alapján, hogy a lit., IX. cikk és a X. cikk 2. bekezdésének rendelkezései mt gsértettek. LXX. cikk A tárgyalási kérelmet írásban kell előterjeszteni. A kérelemnek határozott kijelentést és indokolást kell tartalmaznia. LXXI. cikk. A beérkezett tárgyalási kérelem másolata az ellenfélnek kézbesítendő és nyilatkozattételre határidő tűzendő ki A nyilatkozat másolata megküldendő a másik félnek. A tárgyalásra vonatkozólag mindegyik fél nyilatkozatot adhat be a másik fél által beterjesztett okiratokra, vagy ha a bírák intéznek írásban kérdést a felekhez, ezek erre válaszul írásban adhatják be véleményüket. LXX1I. cikk. A tárgyalás három (3) szabadalmai bíró együttes tanácsában folyik le. Határozatot szavazattöbbséggel hoznak. A tárgyaláson a legidősebbik bíró elnököl. Az elnöklő bíró intézkedik minden a tárgyalással összefüggő ügyben. LXX'li. cikk. A bírákat minden egyes ügyre, melyben tárgyalást kell tartani, kijelölik. Azon bírónak kijelölését, aki ellen kizárási indítványt tettek, érvénytelenítik s helyébe másik bírót jelölnek ki. LXX1V. cikk. A bíró nem vehet részt a tárgyaláson a következő esetekben: 1. Ha a pörben mint fél szerepel vagy a felek valamelyikével rokonságban vau. 2. Ha a felek valamelyikének törvényes képviselője vagy gondnoka, vagy volt. 3. Ha a kérdéses ügyben a felek valamelyikének ügyvivője, vagy volt. 4 Ha a kérdéses ügyben érdekelt. 5. Ha a kérdéses ügyben mint vizsgáló hivatalnok részt vett. LXXV. cikk. Az elnöklő bíró hivatalból vagy a felek valamelyikének kérelmére szóbeli tárgyalást rendelhet el. A szóbeli tárgyalás nyilvános. Ezen rendelkezés nem nyer alkalmazást, ha aggály merül föl, hogy ez a közérdeknek vagy a jó erkölcsöknek árthat. LXXVI. cikk. Ha az, aki a tárgyalást kérte, vagy az ellenfele a törvény által kiszabott vagy egyéb ként engedélyezett határidőn belül a kellő lépéseket meg nem teszi, vagy a kitűzött napon meg nem jelenik, az elnöklő bíró a tárgyalást folytathatja. LXXVII. cikk. Az, aki a tárgyalás eredményében érdekelt, a tárgyalás befejezéséig bármikor beavatkozhatik, hogy támogassa érdekeltsége szerint vagy azt, aki a tárgyalást kérte, vagy az ellenfelét. A beavatkozó megtehet minden olyan perjogi cselekményt, amely a tárgyalás azon jogalapját, amelyen a beavatkozáskor állott, meg nem változtatja. A beavatkozó ténykedései nem bírnak érvénnyel, ha az általa támogatott fél ténykedéseivel ellentétben állanak. LXXV1II. cikk. Annak, aki be akar avatkozni a tárgyalásba, az elnöklő bíróhoz kérvényt kell beterjesztenie. Az elnöklő bíró a beavatkozási kérelmet a pörös felekkel közli. A pörös felek a kitűzött határidőn belül kifogásokat tehetnek a beavatkozás ellen. A beavatkozás megengedésének kérdését közbeszóló ítélet dönti el. LXXIX. cikk. A tárgyalás, kivéve azon eseteket, amelyekre nézve különös rendelkezések eltérőleg intézkednek, Ítélet hozatalával fejeződik be. Az Ítéletet indokolni kell. LXXX. cikk. A XXXVIII. cikk rendelkezései értelmében tartott tárgyalás alapján hozott Ítéletnek a kártérítés összegére is ki kell terjeszkednie. LXXXI. cikk. Az, aki a tárgyaláson hozott Ítélet
