Szabadalmi Közlöny, 1909 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1909-01-15 / 2. szám
44 SZABADALMI KÖZLÖNY. 2. szám. A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1908. ~ évi 111.922. számú rendelete a Németbirocíálommal az ipari tulajdonjogok kölcsönös oltalma iránt 1908. évi november 17-én kötött és az 19j)8 évi LIV. t.-cikkbe iktatott egyezmény hatályba lépése tárgyában. A Németbirodalommal az ipari tulajdonjogok kölcsönös oltalma iránt 1908. évi november 17-én kötött és az 1908. évi LIV. törvénycikkbe iktatott egyezmény,— tekintettel arra, hogy a magyar szent korona országainak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unióba való belépése az 1908._évi LII. t.-cikk, illetőleg a m. kir. minisztérium egyidejűleg MT. 1 5.956,1908. szám alatt kiadott rendelete alapján 19091 évi január első napján joghatályossá válik és hogy a Németbirodalommal kötött, töntidézett egyezmény jóváhagyási okmányai 1908. évi december 30-án Berlinben kicseréltettek — az egyezmény 8. cikkének 1. pontja értelmében 1909. évi január_ első napján hatályba lép. . Budapest, 1908. évi december 31-én. Kossuth Ferencz s. k., kereskedelemügyi m. kir. miniszter. srrz t 1908. évi LV. TÖRVÉNYCIKK a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többiom szágokkal való szabályozása tárgyában^иЗафе^ ten, 1907. évi október hó 8-án kötött és az 1908. évi XII. törvénycikkbe iktatott szerződés XVUdÜU és XVII-dik cikkeinek kiegészítése iránt létrejött pótszerzödés becikkelyezéséről. (Szentesítést nyert 1908. évi december hó 24-én. — Kihirdettetett * az «Országos Törvénytár»-ban 1908. évi december hó 31-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA S1B. ÉS MAG YARORSZÁG APOSTOLI KIRÁL YA. Kedvelt Magyarországunk és társországai liű Főrendéi és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvénycikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1. §■ A magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozása tárgyában Budapesten,. 1907. évi október 8-ik napján kötött és az 1908. évi XII-ik törvénycikkbe foglalt szerződés XVI-ik és XVII-ik cikkeinek kiegészítése iránt Wienben, 1908. évi november hó 30-ik napján megkötött pótszerzödés ezennel az ország törvényei közé iktattatik. Szövege a következő : Tekintettel a magyar szent korona országainak, valamint a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unióhoz és a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozása tárgyában, Madridban 1891. április hó 14-óu létrejött megállapodáshoz való csatlakozására, a magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés (1908. évi XII. törvénycikk; 1907. évi december hó 30-iki törvény R. (1. Bl. 278. szó XVI-ik és. XVII-ik cikkeinek kiegészítése iránt a következő megegyezés jött létre: I. cikk. Mindaddig, amíg úgy a magyar szent korona országai, mint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Uniónak kötelékében állanak, a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8 án kötött szerződés fönnállásának ideje alatt a két állam kölcsönös forgalmában a szabadalmi bejelentések elsőbbségének érvényesítésére nézve megszabott határidő kiszámítása tekintetében, vagy a most idézett szerződés XVI. cikkének 3-ik pontjában foglalt rendelkezések, vagy a Párisban 1883. évi március hó 20-án kötött nemzetközi Unió-szerződés -í-ik cikkének az 1900. évi december hó 1-í-iki bruxellesi pótegyezmény szövegezésében megállapított rendelkezése nyer alkalmazást, aszerint, amint e határidő számításának egyik vagy másik módja kedvezőbb a bejelentőre nézve. Az elsőbbségi igényt azonban különbeni elvesztésének terhe mellett mindenesetre már a találmány bejelentésénél igénybe kell venni. II. cikk. Mindaddig, míg úgy a magyar szeut korona országai, mint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Uniónak kötelékében állanak, a két állam kölcsönös forgalmában a Budapesten 1907. évi október hó 8-án a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozása tárgyában kötött szerződés XVI. cikkének 4-ik pontja nem nyer alkalmazást. Ennélfogva szabadalmak, amelyek az egyik államban, a jelen megegyezés hatályba lépte előtt mindkét államban érvényben állott határozmányok alapján, az ugyanazon találmány részére a másik államban biztosított szabadalmi oltalom tartamára korlátozva engedélyeztettek és amelyek azon a napon még fönnállanak, amidőn a két államnak az ipari tulaj
