Szabadalmi Közlöny, 1909 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1909-01-01 / 1. szám
4 SZABADALMI KÖZLÖNY. 1. szám. lentőség egyre fokozódik abban a mértékben, amint az ipari tulajdon intézményes szabályozása a világ iparának és kereskedelmének fejlődésére szembetünöleg mind nagyobb fejlesztő hatást gyakorol. Magyarországnak az Unióhoz való csatlakozása tehát mint az általános kulturális haladás egyik jelentős tényezőjéhez való szorosabb kapcsolódásunk egy újabb mozzanata is üdvözölhető. Az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unió kötelékében jelenleg a következő államok állanak: Amerikai Egyesült-Államok, Belgium, Brazília, Dánia (a Farőr-szigetekkel), San-Domingo köztársaság, Pranoziaország (Algírral és a gyarmataival), Japán, Kuba, Mexiko, Nagybritannia az ausztráliai államszövetséggel, Ceylonnal, Újseelanddal, Trinidaddal és Tabagóval), Németalföld (németalföldi Indiával, Surinammal és Curayaoval). Németbirodalom, Norvégia, Olaszország, Portugália (az Azori-szigetekkel és Madeirával), Spanyolország, Svájcz, Svédország, Szerbia, Tunis. A San-Domingo köztársaság és Szerbia az 1900. évi december hó 14-én a párisi főegyezmény módosítására vonatkozólag kötött bruxellesi pótegyezményt még nem erősítették meg. Guatemala és Salvador, valamint Ecuador, amely utóbbi később csatlakozott az Unióhoz, abból kiléptek. A gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozása iránt 1891. évi április hó 14-én kötött madridi megállapodáshoz s a vonatkozó bruxellesi pótegyezményhez csatlakoztak s ezen csatlakozás érvényben áll a következő államokra nézve: Belgium, Brazília, Pranoziaország (ésgyarmatai), Kuba, Németalföld (és gyarmatai), Olaszország, Portugália (és gyarmatai), Spanyolország, Svájcz, Tunis. Magyarországnak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unióhoz való csatlakozását a hazai érdekelt körök és hivatott képviseleteik az Unió azon nyilvánvaló előnyeinek fölismerése alapján, amelyek az Unió kötelékében álló államok iparára és kereskedelmére származtak, már csaknem egy évtizede sürgetik. Ha az Unióhoz való csatlakozásunk ennek dacára mindezidáig késett, ennek egyik főokát az képezte, hogy a védjegyek s az ipari minták és mustrák oltalmára vonatkozó törvényhozásunk csak a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ó Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása iránt 1907. évi október hó 8-án,. Budapesten kötött szerződéssel vált teljesen függetlenné Ausztria ugyanezen tárgyakra vonatkozó törvényhozásától. E részben azokat amaz általános tekinteteken kivül, amelyek Magyarországnak az Unióhoz való csatlakozása mellett a föntiekben már kifejtettek szerint szóianak, a csatlakozás előnyeinek és hátrányainak az Unió-határozmányokhan foglalt pozitív rendelkezések szempontjából való mérlegelése is vezette. A csatlakozás előnyei röviden a következőkben foglalhatók össze: A magyar állampolgárok a találmányi szabadalmak, védjegyek, minták, kereskedelmi nevek és cégek védelme, valamint a tisztességtelen verseny ellen való oltalom tekintetében az összes Unió-államokban ugyanazokat a jogokat fogják élvezni, mint az illető államok saját alattvalói. Egyfelől tehát az oltalom köre nyer területileg kiterjesztést, másfelől pedig, különösen a. kereskedelmi nevek és cégek tekintetében az eddig számos államban hiányzó oltalom ezentúl biztosítva lesz, nemkülönben a tiszteségtelen verseny ellen való oltalom, amely eddig némely veliink szerződő állammal csak az anyagi jogszabályok azonosságán alapuló viszonosság esetén érvényesült, a csatlakozás következtében minden további föltétel nélkül érvényesül. A találmányi szabadalmakat megillető egy évi elsőbbségi jog lehetővé teszi, hogy a találmány gya. iíorlati értékére nézve még a külföldön való bejelentés megtétele előtt kipróbáltassék és Így esetleg hiábavaló pénzáldozatok is elkerülhetők legyenek. Oly államokban is, amelyekben a szabadalmazott találmány gyakorlatbavételére nézve három évnél rövidebb határidő van megállapítva, e határidő három I évre kiterjesztést nyer, valamint azok az államok is, amelyek a gyakorlatba nem vétel igazolását különben el nem fogadták, ,ezt az álláspontjukat az unióbeli föltalálóval szemben elejteni kénytelenek. Az egy és ugyanazon találmányra több különböző országban megszerzett szabadalmaknak egymástól független ■'Töímáííása az Unió-államok részéről ol lévén kifejezetten ismerve, a magyar szabadalom sorsa az ugyanarra a találmányra nyert külföldi szabadalom sorsától teljesen független. A csatlakozás után -magyar árúkkal szemben nem fog érvényesülhetni egyes külföldi államoknak (Franciaországnak) a kiviteli kereskedelemre súlyosan nehezedő ama törvényi rendelkezése, amely szerint a szabadalomtulajdonos által a szabadalmával azonos tárgyú árúnak más államból való bevitele a szabadalmat megszűnteti. Az ipari mintákra vonatkozó négyhónajú külföldielsőbbség viszont a mintatulajdonosnak biztosít je- Téntekeny előnyt. Az Unió-államokban a külföldi védjegyek elsőbbsége ugyancsak négy hónapon belül érvényesithető. A védjegyek nemzetközi belajstromoztathatásának úgy az eljárás egyszerűségében és gyorsaságában, mint olcsóságában jelentkező előnyei kiváló gyakorlati értékűek. A védjegybitorlás ellen az Unió-államok — azáltal, hogy a bitorolt védjeggyel ellátott árúk lefoglalhatóságát is kölcsönösen elismerték, — teljes oltalmat biztosítanak. A belföldön oltalomban részesülő védjegynek egyszersmiud a többi Unió-államban való oltalma pedig az esetben is helyt foglalhatván, ha a védjegy alaki tekintetben a külföldi állam törvényeinek nem is felel meg: ezáltal a védjegyek külföldi belajstromozásának jogalapja — az Unió körén belül — jelentékenyen bővül..
